Az EU válasza az ukrajnai válságra

Az ukrán nép az október 26-i előrehozott parlamenti választásokon világosan és határozottan kiállt a béke, a stabilitás, az ország európai, reformista előrehaladása mellett. Az ukrán hatóságok az idén az elnökválasztás és a parlamenti választás révén kétszeres legitimációt kaptak, valamint megbízatást arra, hogy határozottan folytassák ezt az irányt. A parlamenti választás plurális volt, rendben, tisztességesen és a nemzetközileg elismert normáknak megfelelően zajlott.

Ukrajna ma ismét egyedülálló lehetőséget kapott arra, hogy modernizálódjon, fejlődjön, virágozzon és valódi demokráciát és jogállamiságot alakítson ki. Ukrajna polgárai a vezetőiktől azt várják, hogy jól teljesítsenek és pragmatikusan működjenek együtt, ne fogjanak bénító veszekedésekbe, ahogyan az a nem is olyan távoli múltban történt. Nagyon kedvező jel az alkotmány gyors elfogadása és az összes Európa-párti és reformista párt részvétele az új kormányban.

Az Európai Unió kritikus fordulóponthoz érkezett. Oroszország agresszív terjeszkedő politikája fenyegetést jelent Ukrajna egységére és függetlenségére, de magára az Európai Unióra is. A legfrissebb ukrajnai fejleményeket figyelembe véve az Európai Uniónak nem szabad naivnak lennie, és készen kell állnia arra, hogy határozott, hatékony választ adjon a válságra. A nemzetközi jog alapelve, amelyet minden európai ország, így Oroszország is elfogad, hogy tiszteletben kell tartani minden szuverén országnak, tehát Ukrajnának is azon jogát, hogy teljesen szabadon, külső beavatkozás nélkül dönthessen a politikai társulásáról és gazdasági integrációjáról. A szabadság, a demokrácia, a szuverenitás, a területi integritás és a jogállamiság nem lehet alku tárgya.

Ukrajna az elkövetkező hónapokban a következő fő kihívásokkal néz szembe: területei egy részének megszállása és elcsatolása, a minszki megállapodások végrehajtása és egy ambiciózus reformprogram. Az Európai Uniónak az a szerepe, hogy aktívan közreműködjön e jelentős reformtörekvések támogatásában és elősegítésében. Ukrajna számára a végső cél az, hogy kilábaljon a jelenlegi válságból és jó példát mutasson a sikeres reformokra, amelyek kedveznek az embereknek, és jobbá teszik az életüket.

A reformtörekvések támogatása

Ukrajnának a szociális piacgazdaságon alapuló, szükségszerűen mélyreható és átfogó gazdasági, társadalmi és politikai reformokat kell bevezetnie. Az országnak versenyképes gazdasági rendszerre van szüksége, amely mindenki számára biztosítja az esélyegyenlőséget. Olyan igazságszolgáltatási rendszerre van szüksége, amely független, és egyaránt követi a törvény betűjét és szellemét. Az új alkotmánynak meg kell erősítenie az átláthatóságot, és egyértelműen szét kell választania a fő hatóságok hatásköreit, hogy el lehessen kerülni a felesleges hatalmi harcokat. A decentralizációs folyamatnak nem szabad lerombolnia az ország egységét és a központi kormány fennhatóságát olyan döntő kérdésekben, mint a bel- és külügyek, a gazdasági rend és gazdaságpolitika. Az ország pénzügyi rendszere nagyobb hatáskört és felelősséget ad a régióknak, és valójában közelebb viszi a döntéseket az emberekhez. Az egyik fő prioritás azonban a rendszerszintű korrupció felszámolása. A korrupció egy daganat az ukrán társadalom és a politikai élet szövetén.

Ebben a nehéz háborús közegben Ukrajnának a keleti válsághelyzettel párhuzamosan kell alapvető reformprogramot végrehajtania. A Porosenko elnök által javasolt reformprogram, benne a korrupcióellenes, decentralizációs és amnesztiatörvényekkel, a helyes irányba lépés, amit meg kell valósítani.

Ukrajna pénzügyi helyzete kritikus fontosságú. Ha egy ország külső támadásoknak van kitéve, miközben mélyreható, átfogó reformokat kell végigvinnie, jelentős támogatásra van szüksége ahhoz, hogy fedezni tudja kiadásait . Az EU 11 milliárd eurós csomagja támogatást fog nyújtani Ukrajnának az elkövetkező évekre, beleértve a makroszintű pénzügyi támogatást és az IMF-től, a Világbanktól és az uniós székhelyű nemzetközi pénzügyi intézményektől származó kölcsönöket. A pénzügyi segítségnyújtást rugalmasabban és gyorsan kell biztosítani, azaz annak feltételeit Ukrajna sajátos körülményeihez kell igazítani. A támogatást ugyanakkor határozottan függővé kell tenni azon feltételek teljesítésétől, amelyekkel a reformokban tett előrehaladást mérik. Éppen ezért támogatjuk egy 2014. decemberi nemzetközi donorkonferencia megszervezését és egy új „Ukrajnának szóló európai Marshall-terv” létrehozását.

Az AA/DCFTA ratifikálása megtörtént. Ez már nem változhat, és nem is fog változni. Az AA/DCFTA végrehajtását kell az ukrajnai reform ütemtervének tekinteni. Sajnálatos, hogy az orosz vezetés egyelőre úgy érzékeli, hogy az EU–Ukrajna AA/DCFTA fenyegetést jelent a saját érdekeire. A megállapodás azonban épp ellenkezőleg, a megnövekedett kereskedelmi és gazdasági tevékenységek révén potenciális hasznot jelent Oroszország számára. Tekintettel az AA/DCFTA végrehajtásának elfogadott időrendjére, Oroszországnak nincs oka arra, hogy bírálja az EU–Ukrajna megállapodást vagy, hogy indokolatlan kereskedelmi korlátozásokkal és katonai agresszióval reagáljon. Az autonóm kereskedelmi intézkedések meghosszabbítása valójában elmélyítette a megállapodás aszimmetrikus végrehajtását. Ukrajnának arra kell törekednie, hogy a lehető legjobban kihasználja a 2015. december 31-ig rendelkezésre álló időt, hogy felgyorsítsa az AA/DCFTA részét képező uniós joganyag végrehajtását.

Az EPP Képviselőcsoport készen áll arra, hogy növelje az Európai Parlament részvételét a Verhovna Rada európai ügyekben végzett munkájának támogatásában. A leendő Parlamenti Társulási Bizottság tevékenységeinek a demokrácia és az EU ukrajnai láthatóságának megerősítésére kell törekedniük, ugyanakkor keretet biztosíthatnak az uniós tagállami parlamentek kétoldalú segítségnyújtásához.

Az Európai Bizottság „Ukrajnai Támogató Csoportjának” gyorsabb és jelentősebb mértékű technikai segítségnyújtást kellene biztosítania. A reformot ugyanis csak akkor lehet végrehajtani, ha megerősítik az igazgatási kapacitásokat. Az uniós intézményeknek és a tagállamoknak ezért minél több technikai tanácsadót kell kirendelniük, hogy segítsék a végrehajtást, az ukrán hatóságoknak pedig a közép-európai országokban szerzett hasonló tapasztalatok alapján létre kell hozniuk egy uniós integrációs és segítségnyújtási koordinációs minisztériumot. Ezt a hivatalt fel kell ruházni a reformfolyamat ellenőrzéséhez, felügyeletéhez és elemzéséhez szükséges végrehajtási és igazgatási hatáskörökkel. Gondoskodni kell az uniós és nemzetközi donorok általi segítségnyújtás felhasználásának láthatóságáról, elszámoltathatóságáról és átláthatóságáról.

Az Európai Uniónak tovább kell erősítenie az ukrán civil társadalmat, mely már most is éberen őrködik, így képes kellő nyomást gyakorolni és támogatni a hatóságokat az ígért reformok teljesítésében.

Fontos, hogy az EU az ukrán hatóságokkal együtt még több figyelmet fordítson az oroszországi agresszióból eredő ukrán humanitárius válságra. Az EU-nak további finanszírozást kell biztosítania ahhoz, hogy meg lehessen birkózni a rettenetes humanitárius körülményekkel, különös tekintettel az Ukrajnán belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek helyzetére.

Korlátozó intézkedések

Oroszország katonai beavatkozása és ukrajnai területfoglalása megsérti a nemzetközi jogot és Oroszország saját, az ENSZ Alapokmányából, az EBESZ Helsinki Záróokmányából és a Budapesti Memorandumból eredő kötelezettségvállalásait.

Amíg Oroszország nem teljesíti teljes mértékben minszki kötelezettségvállalásait, és nem változtat az Ukrajnában alkalmazott eljárásmódján, az EU fenn fogja tartani a vele szemben hozott korlátozó intézkedéseket. A minszki kötelezettségvállalásokba beletartozik az összes orosz csapat, illegális fegyveres csoport, katonai felszerelés, harcos és zsoldos teljes és feltétel nélküli kivonása Ukrajnából, az ukrán–orosz határ állandó ellenőrzése az EBESZ Speciális Megfigyelő Missziója részéről és a foglyok kicserélése, beleértve Nadja Szavcsenkót. Az EU-nak készen kell állnia korlátozó intézkedéseinek fokozására és azok alkalmazási körének kiterjesztésére további orosz terjeszkedés és Ukrajna destabilizálása esetén, mint például a november 2-i jogellenes és illegitim „népszavazás” a Donyeck-medence egyes részein, a „többet többért” elv alapján.

Az Európai Uniónak ki kell dolgoznia egy kommunikációs stratégiát, hogy szembeszálljon az Európához, Ukrajnához és magához Oroszországhoz intézett orosz propagandakampánnyal.

A Malaysia Airlines július 17-én, csütörtökön lezuhant MH17-es járatának ügyében Hollandia vezetésével zajló nemzetközi vizsgálat fényében az EU-nak továbbra is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az összes érintett fél garantálja az MH17 becsapódási helyszínének közvetlen, biztonságos és korlátlan megközelítését.

A biztonság megerősítése

Az Európai Unió Tanácsa július 16-án megszüntette az Ukrajnára vonatkozó fegyverszállítási embargót. Most már nincs akadálya, így jogi korlátja sem annak, hogy a tagállamok fegyvert szállítsanak Ukrajnának, ami történhet „kölcsönbérleti” rendszer alapján is.

A sürgető feladat most a védelmi kapacitások megerősítése, ahogy ezt az ukrán hatóságok kérték. Ide tartoznak a következők: katonák védelmi és egyéni felszerelései, fegyverek, páncéltörő rakétarendszerek, lőszerek, megfigyelés, hírszerzés, kommunikáció, a haditengerészet megerősítése, hogy meg tudja védeni a Fekete-tenger partvidékét, és légvédelmi rendszerek, köztük légelhárító és harckiképző létesítmények. Az EU-nak tehát módot kell találnia arra, hogy támogassa az ukrán kormányt védelmi képességeinek növelésében.

Ukrajna csak akkor tud megfelelően működni, ha hatékony bűnüldözési, hírszerzési és védelmi ágazata van, ezért az ukrán védelmi struktúrákat és fegyveres erőket alaposan át kell alakítani. Ezen a téren tapasztalatok egész tárházával szolgál az egykori Varsói Szerződéshez tartozó uniós tagállamok fegyveres erőinek átalakítása. Az EU segíthetné az ukrán hatóságokat e feladat lebonyolításában, mégpedig a KBVP keretében, amely a világ más részein most is biztosít kiképző missziókat a fegyveres erők számára.

Az EBESZ Speciális Megfigyelő Missziójának munkája kulcsfontosságú a feszültség enyhítéséhez és a béke, a stabilitás és a biztonság megerősítésének támogatásához. A helyszínen elért hatásait azonban fokozni kell, hogy hatékony ellenőrzést biztosítson az ukrán–orosz határon, ugyanakkor megőrizze intézkedéseinek semlegességét.

Az ukrajnai uniós KBVP tanácsadó misszió tervezett bevetése az első lépés a civil szektor reformjának, benne a rendőrség és a jogállamiság támogatása felé. Az EU-nak az ukrán hatóságok kérése esetén uniós megfigyelő missziót kell kirendelnie, hogy hatékony ellenőrzési és megfigyelési mechanizmust biztosítson az ukrán–orosz határon.

Az EU-nak aktualizálnia kell a biztonsági stratégiáját, hogy reagálni tudjon az új geopolitikai helyzetre, különös tekintettel az újfajta hibrid háború veszélyére, továbbá hogy növelje a KBVP-együttműködést keleti partnereivel.

A legutóbbi NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek megerősítették, hogy a NATO támogatja „Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását”. Az EU-nak fokozottabban kell összehangolnia biztonsági válaszát a NATO-éval, amely továbbra is döntően határozza meg a fellépés kereteit.

Az energiabiztonság növelése

Az Oroszország felől érkező fenyegetésre az EU egyetlen életképes válasza az, ha összefog és egyhangúlag foglal állást. Ebbe a valódi közös külső energiapolitika éppúgy beletartozik, mint az Európai Energiaunió létrehozása. Az EU, Oroszország és Ukrajna között az új európai energiaügyi biztos, Günther Oettinger (EPP) vezetésével létrejött megállapodás a 2014. október 30-i téli csomagról döntő és kötelező erejű lépést jelent, amelynek 2015. márciusig biztosítania kellene az Oroszországból érkező gázellátást. Elfogadhatatlanok ugyanakkor az orosz energiaügyi miniszter, Alekszander Novak arra vonatkozó nyilvános kijelentései, hogy a megállapodás nem kötelező érvényű.

Mindennél fontosabb az uniós energiabiztonság radikális növelése, az Oroszországtól való függőség csökkentése és a külső nyomással szembeni rugalmasság növelése által. Ide tartozik a belföldi energiaforrások, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások támogatása, valamint az import diverzifikálása, többek között az USA-val, Norvégiával és a földközi-tengeri országokkal kötött partnerségek révén. Az infrastruktúra, valamint a tagállamokat és a szomszédos országokat összekötő rendszerek fejlesztése kiemelt fontosságú, közérdekű projekt. A kétirányú szállításra alkalmas technológia szintén kulcsfontosságú a valóban független uniós energiapiac létrehozásához.

Az Ukrajnára gyakorolt orosz nyomás következtében az ukrán földgázpiac kétségbeejtő állapotban van. Ukrajna részére uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani, hogy újraépítse és korszerűsítse csővezeték-hálózatát. Az ukrán kormányt ösztönözni kell az energiaszektor megreformálására , hogy növelje az energiahatékonyságot és kivezesse a pazarló támogatásokat.

Az EU szomszédságában tervezett csővezetékprojekteket kritikus felülvizsgálatnak kell alávetni, teljes mértékben figyelembe véve az aktuális politikai helyzetet. A Déli Áramlat projekt politikailag nem életképes, ezért le kell állítani. Olyan projekteket kell előtérbe helyezni ehelyett, melyek diverzifikálják az energiaellátást. Ilyen például a Nabucco csővezeték projekt és más olyan projektek, amelyek össze tudják kötni a dél-kaukázusi, közel-keleti, földközi-tengeri és közép-ázsiai országokat az EU-val, így lehet magunkat függetleníteni az orosz földgázra vonatkozó geopolitikától.

Végezetül törekednünk kell a közös belső energiapiac, és ezen belül a 3. energiaügyi csomag teljes körű megvalósítására. A Gazprom ellen folyamatban lévő bírósági ügyet haladéktalanul folytatni kell, és kivétel nélkül végre kell hajtani az ítéletet.

Következtetés

Oroszország szerződő fele az ENSZ Alapokmányának, a Helsinki Záróokmánynak, a Budapesti Memorandumnak és az Oroszország–NATO Alapokmánynak, továbbá tagja az Európa Tanácsnak. Az országot tehát erősen kötik a nemzetközi jogi kötelezettségvállalások és kötelességek. Európán belül semmilyen érv nem indokolja a katonai erő használatát az úgynevezett történelmi és biztonsági okok védelmében vagy a külföldön élő kisebbségek védelmében. Ez a politika a XXI. században elfogadhatatlan.

Oroszország egy hadüzenet nélküli, hibrid háborút vív Ukrajna ellen. Ez egy többdimenziós konfliktus, amely egyesíti a kiber hadviselést, a reguláris és irreguláris erők használatát, a propagandát, a gazdasági nyomásgyakorlást, a zsarolást az energiaellátás terén, a politikai destabilizációt és a diplomáciát. Európában a második világháború óta a Krím-félsziget törvénytelen annektálása volt az első olyan eset, hogy egy ország erőszakkal megváltoztatja határait és bekebelezi egy másik ország egy részét.

Európa – a világháborúk sötét korszakának tanulságait levonva – ma a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elvére alapul. Jelenleg olyan konfliktussal néz szembe, amelynek nyomán újraélednek a régmúlt idők tragikus emlékei, amikor a demokrácia és a szabadság nem volt alapfeltétel. A megbékítésre irányuló uniós válasz nem lehet hatásos, hiszen csak arra ösztönözné Oroszországot, hogy más szomszédaira is kiterjessze ezt a hibrid hadviselési taktikát. Meg kell tehát mindenképpen előzni, hogy a krími forgatókönyvet Transznisztriában is megvalósítsák.

Ha nincs körülöttünk stabilitás, az EU-ban sem lehet növekedés. Az átfogó cselekvési tervünkben helyet kell kapnia olyan stratégiáknak, amelyek a mostani „tűzgyűrűt” „baráti körré” változtatják. E nehéz körülmények között minden eddiginél fontosabb a tagállamok közötti szolidaritás, és és egyértelművé kell tennünk, hogy készek vagyunk gyakorlati támogatást nyújtani azoknak az első vonalban lévő tagállamoknak, amelyek hasonló fenyegetéssel néznek szembe.

Federica Mogherini új főképviselőnek/alelnöknek Hahn biztossal együtt meg kell tennie minden tőle telhető lépést, hogy elősegítse az ukrán válság politikai megoldását, amelyet minden érintett fél tiszteletben tart, és amely elkerüli a konfliktushelyzet befagyasztását Kelet-Ukrajnában és a Krím-félszigeten.

Ukrajna támogatásával az EU saját támogatásáról és biztonságáról gondoskodik. Az EU diplomáciai erőfeszítésének hitelességéhez társulnia kell a konfliktus visszaszorítása iránti elszánt törekvésnek. Továbbá szilárdan ki kell tartanunk értékeink mellett azáltal, hogy segítjük Ukrajnát a függetlenségének, szuverenitásának, egységének és területi integritásának megőrzésében.