Az EPP képviselőcsoport álláspontja: Az európai autóipar versenyképességének biztosítása

11.12.2024

Az EPP képviselőcsoport álláspontja: Az európai autóipar versenyképességének biztosítása

Fontos megjegyzés

Ezt a dokumentumot automatikusan lefordították.


Eredeti verzió megjelenítése
Magabiztos munkás portréja egy modern autógyárban

A gazdaság egyik legfontosabb pillére, az autóipar a teljes értékláncban több mint 13,8 millió minőségi munkahelyet biztosít, és 7%-kal járul hozzá az EU GDP-jéhez, ami valamennyi tagállamban jólétet teremt. Több mint 150 éve a régió jólétének egyik fő motorja.

Az európai autóiparra és a beszállítói ágazatra mind a külső, mind a belső kihívások miatt példátlan nyomás nehezedik. A verseny torzulása, különösen az erősen támogatott kínai gyártók részéről, valamint olyan nehéz helyzeti tényezők, mint a magas energiaköltségek és a kiterjedt szabályozási követelmények, például a túlzott jelentéstételi kötelezettségek mellett. Emellett az autók iránti kereslet általában - és különösen az elektromos járművek iránt - rohamosan csökkent. Ugyanakkor az iparág alkalmazkodik az EU éghajlati és környezetvédelmi célkitűzéseihez - amelyek a legmagasabbak a világon -, miközben kezeli a digitális technológiákra való átállás sürgető szükségességét.

Az Európai Néppárti Képviselőcsoport támogatja a Bizottság elnökének javaslatát, miszerint stratégiai párbeszédet kell kezdeményezni az autóipar jövőjéről, amelyet személyesen az elnök asszony fog vezetni, és amelyben az autóipar érdekelt feleinek, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU Tanácsának képviselőinek részvételére is szükség lesz. A néppárti képviselőcsoport azt kéri, hogy a párbeszéd eredményeként olyan holisztikus uniós stratégiát határozzanak meg, amely segít az ágazatnak a különböző kihívások kezelésében, és felülvizsgálja az alkalmazandó uniós szabályozási keretet. A néppárti képviselőcsoport a következő azonnali és hosszú távú intézkedéseket tekinti kulcsfontosságúnak a globálisan versenyképes, magas színvonalú munkahelyeket és jólétet biztosító, kulcsfontosságú iparág megőrzése érdekében, miközben 2050-re klímasemlegességet ér el.

1. A legjobb technológiák versenyképességének biztosítása

Az EU-nak vissza kell állítania a technológiai semlegességet mint alapvető vezérelvet, figyelembe véve az ágazat realitásait. A közelmúltban hozott szakpolitikai döntések - például a személygépkocsikra és kisteherautókra (2019/631), valamint a nehéz tehergépjárművekre (2019/1242) vonatkozó felülvizsgált CO2-kibocsátási teljesítménynormák - veszélyeztették ezt az elvet, mivel gyakorlatilag betiltották az új, belső égésű motorral hajtott járművek értékesítését. Mivel a technológiai semlegesség a szubszidiaritás és az arányosság elvét testesíti meg, a tilalom összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Ráadásul a jelenlegi rendelet csak a kipufogógáz-kibocsátásra összpontosít, figyelmen kívül hagyva a járművek gyártásának, használatának és ártalmatlanításának szélesebb körű környezeti hatását. Ez a megközelítés aránytalanul előnyben részesíti az elektromos járműveket, és korlátozza a különböző technológiák közötti tisztességes versenyt. Ezért alapvető fontosságú olyan egyenlő versenyfeltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik a legjobb technológiák versenyét. Minden olyan technológiát, amely hozzájárulhat az éghajlati célok eléréséhez, méltányosan kell kezelni, anélkül, hogy bármelyik technológiai megoldást előnyben részesítenénk vagy részrehajlóan kezelnénk. Az EU éghajlat-politikájának a piaci alapú intézkedéseket kell előnyben részesítenie az általános tilalmakkal szemben. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a CO₂-csökkentés a lehető legalacsonyabb költséggel valósuljon meg, miközben a fogyasztóknak választási lehetőséget biztosít, és lehetővé teszi a mérnökök számára, hogy versenyezzenek a legjobb megoldások kifejlesztésében. A fogyasztók megérdemlik, hogy hozzáférjenek a legalacsonyabb költségű technológiákhoz és a lehető legjobb információkhoz, hogy az igényeiknek megfelelő mobilitási megoldást választhassák.

  • Az ICE-tilalom kijavítása: A belső égésű motorokra vonatkozó, 2035-re tervezett tilalmat vissza kell vonni, hogy az a technológiai semlegességet tükrözze, azaz lehetővé tegye a technológiák keveredését, miközben az Unió szén-dioxid-mentesítési céljainak eléréséhez vezető úton marad. Miközben az elektromos járművek (EV-k) fontos szerepet fognak játszani az éghajlat-semleges jövő felé való átmenetben, más technológiák is hozzájárulhatnak az éghajlati céljaink eléréséhez. Az Európai Bizottságnak sürgősen be kell nyújtania a 2019/631/EK rendelet felülvizsgálatát, amely újra bevezeti a technológiasemleges megközelítést, és elismeri valamennyi technológia szerepét a CO2-csökkentés elérésében. A felülvizsgálatnak el kell ismernie az alternatív üzemanyagok - beleértve az e-üzemanyagokat, a bioüzemanyagokat, a megújuló vagy szintetikus üzemanyagokat - szerepét, mégpedig úgy, hogy kifejezett mentességeket biztosít, és más intézkedésekkel, például egy szén-dioxid-korrekciós tényező bevezetésével együtt, így 2035-től felülvizsgálja az ICE-tilalmat. E felülvizsgálat keretében a Bizottságnak javaslatot kell tennie a szén-dioxid-semleges üzemanyagok meghatározására is, biztosítva a hagyományos üzemanyagokhoz képest a kibocsátás megfelelő csökkentését, végső soron 2050-re elérve az éghajlat-semlegességet. A Bizottságnak el kell ismernie más technológiák, például a plug-in hibridek (PHEV) szerepét is, és az egész EU-ban megfelelő feltételeket kell biztosítania, például az elektromos járművek, a töltő- és üzemanyagtöltő infrastruktúra és az alternatív üzemanyagok elérhetőségét és megfizethetőségét.
  • Felülvizsgálat: Tekintettel az autóipar hosszú fejlesztési folyamataira, az EU Bizottságnak 2025-re kell előrehoznia az (EU) 2019/631 rendelet tervezett felülvizsgálatát, hogy a belső égésű motorok tilalmát korrigálni lehessen, és az ágazat számára minél hamarabb jogbiztonságot és tervezési biztonságot nyújtson. Bár a szakpolitikák kombinációjára van szükség, fontos megjegyezni, hogy az ETS pozitív éghajlati hatása 2030-ig a becslések szerint 25-ször nagyobb lesz, mint a 2019/631 rendeleté. Ezt a korlátozott éghajlati hatást figyelembe kell venni, miközben a célokat a közelgő munkahelyvesztéssel és az európai dezindusztrializációval szemben kell mérlegelni.
  • Nehéz tehergépjárművek és pótkocsik célkitűzései: Az európai kibocsátáscsökkentési céloknak ambiciózusnak, ugyanakkor az ipar számára reálisnak kell lenniük. A nehéz tehergépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási teljesítménynormákról szóló rendelet (2019/1242/EU rendelet) közelmúltbeli felülvizsgálata során nem sikerült elérni ezt az egyensúlyt. A Bizottságnak 2026 végéig felül kell vizsgálnia a 2019/1242 rendeletet, és ki kell igazítania a nehéz tehergépjárművekre és pótkocsikra vonatkozó célértékeket, hogy enyhítse a középvállalkozások terheit, és az alternatív üzemanyagok szerepének elismerésével technológiasemleges megközelítést alkalmazzon.
  • Kerülje el a szankciókat: Az elektromos autók értékesítési piaca nem a várt módon fejlődik. Az eladási adatok elmaradnak a várakozásoktól, és a gyártókat az a veszély fenyegeti, hogy nem érik el a 2025-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célt, ami milliárdos nagyságrendű bírságokat vonhat maga után. A jelenlegi válságban a gyártóknak szükségük van a bevételeikre, hogy megbirkózzanak az átalakulással. A Bizottságnak elemeznie kell a jelenlegi helyzetet és a 2025-ös felülvizsgálat során várható fejleményeket, majd el kell döntenie, hogy milyen intézkedésekre van szükség az eredetiberendezés-gyártók (OEM-ek) versenyképességének fenntartásához. Ezek az ideiglenes könnyítő intézkedések olyan lehetőségeket foglalhatnak magukban, mint például az értékesítés egy részének banki elszámolásának és elszámolásának engedélyezése, a megfelelés hároméves átlag alapján történő értékelése, vagy a szankciók számítási módszerének ideiglenes kiigazítása, hogy ne csak a nyilvántartásba vett, hanem a gyártott autókat is figyelembe vegyék. Mindezen intézkedéseknek figyelembe kell venniük a vállalatok által már megtett erőfeszítéseket és beruházásokat, és így el kell kerülniük a jogi kihívásokat. Ha a szankciók elkerülhetetlenek, akkor azokat az általános uniós költségvetés helyett az európai autóipari ágazatba kell visszaforgatni konkrét célokra (pl. infrastruktúra kiépítése, ösztönző rendszerek, digitalizáció). Az EU-n belüli vagy hasonlóan gondolkodó partnerekkel való szövetségek létrehozását kell előtérbe helyezni annak érdekében, hogy az eredeti gyártók versenyképességüket anélkül növelhessék, hogy külső szereplőknek előnyöket biztosítanának.
  • Szinergiahatások más ágazatokkal és piaci alapú intézkedésekkel: Az éghajlati célok eléréséhez nemcsak az új járművek, hanem a meglévő járműpark szén-dioxid-mentesítésére is szükség van. Azzal, hogy 2035 után is lehetővé tesszük a különböző technológiák használatát, növelhetjük az alternatív üzemanyagok használatát, amelyek a jelenlegi járművekkel is kompatibilisek, ugyanakkor teret engednek a jövőbeli innovációnak. A kibővített piacból azok az ágazatok is profitálnának, amelyek teljes mértékben az alternatív üzemanyagoktól függenek a szén-dioxid-mentesítésben. A 2040-re vonatkozó uniós szintű éghajlat-változási célkitűzésekkel összefüggésben elengedhetetlen továbbá, hogy 2040 után szén-dioxid-semlegesnek ismerjük el a megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagok - beleértve a nem biológiai és biológiai eredetű, valamint a nem fenntartható ipari folyamatokból származó, újrahasznosított szénalapú üzemanyagokat is - előállítását és felhasználását. Ez az elismerés elősegítené a közlekedés és az ipari szén-dioxid-mentesítés közötti szinergiákat, kiegyensúlyozná az e-üzemanyagok, a bioüzemanyagok és a szén-dioxid-semleges szintetikus üzemanyagok kínálatát és keresletét, miközben mindkét ágazatnak segítene csökkenteni a szénlábnyomát.
  • Életciklus-értékelés (LCA): Rendkívül fontos, hogy az EU 2025 decemberéig végre átfogó LCA-módszertant dolgozzon ki a járművek környezeti hatásának értékelésére a gyártástól a hulladéklerakásig, és azt bevezesse az uniós jogszabályokba. A Bizottságnak, amelynek 2019 óta feladata az LCA-módszertan kidolgozása, a lehető leghamarabb be kell vezetnie az LCA-t a 2019/631 rendeletben és az (EU) 2019/1242 rendeletben, tiszteletben tartva végre az uniós jogalkotó akaratát.

2. Az infrastruktúra kiépítésének felgyorsítása

Az elektromos járművek mindennapi használatra való alkalmassága és társadalmi elfogadottsága nagymértékben függ az ár megfizethetőségétől, a villamosenergia-hálózat fejlődésétől, a töltőinfrastruktúra biztosításától és működőképességétől, valamint az épületekben elhelyezett töltőpontok telepítésétől. A megfelelő töltő- és üzemanyagtöltő infrastruktúra hiánya jelentős akadálya az elektromos járművek és más fenntartható technológiák széles körű elterjedésének. Míg a könnyű haszongépjárművek infrastruktúrájának kiépítése lemaradásban van, addig a nehézgépjárművek infrastruktúrája gyakorlatilag nem létezik. Az EU-nak és tagállamainak határozottan fel kell lépniük a szükséges infrastruktúra kiépítése érdekében. Átfogó infrastrukturális offenzívára van szükség, amely biztosítja a tagállamok és régiók közötti méltányos elosztást.

  • Infrastrukturális beruházások: Az egyszerűsített engedélyezési eljárásoknak és pénzügyi ösztönzőknek kell ösztönözniük a nyilvánosan hozzáférhető töltőállomások és töltőpontok, valamint az épületekbe telepített töltőpontok elterjedését. Az európai hosszadalmas hálózati csatlakozási és engedélyezési eljárások jelentősen késleltetik a töltőinfrastruktúra kiépítését. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak mindent meg kell tenniük az engedélyezési eljárások javítása, a villamosenergia-termelés fokozása, a hálózati kapacitás növelése, további finanszírozási források biztosítása, valamint a kritikus nyersanyagokról szóló törvényekben (CRMA) és a nettó zéró iparági törvényben (NZIA) látottakhoz hasonlóan kötelező határidők bevezetésének megfontolása érdekében.
  • Infrastruktúra kiépítése: Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) konkrét célokat tűzött ki a tankolási és feltöltési infrastruktúra kiépítésére. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a koherens és következetes végrehajtást az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében. Ugyanakkor az is világos, hogy több ambícióra van szükség. A tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy további infrastruktúrát építsenek ki, például a köz- és a magánszféra közötti partnerségek révén, különösen a kevésbé fejlett régiókban. Az AFIR felülvizsgálatának együtt kell járnia a 2019/631 rendelet felülvizsgálatával, és ambiciózusabb célokat kell kitűznie, különösen a nehéz tehergépjárművek infrastruktúrája tekintetében. A tagállamoknak javítaniuk kell az épületekben található elektromos járművek közös töltőinfrastruktúráját is.

3. Az ellátási lánc rugalmassága és a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelem

Az autóipar rendkívül versenyképes nemzetközi környezetben működik. Európának egyenlő feltételeket kell biztosítania a hazai és a külföldi gyártók számára. Ha tisztességtelen gyakorlatok, például dömping vagy tisztességtelen támogatások fordulnak elő, az EU-nak kiegyenlítő intézkedéseket kell hoznia. Ugyanakkor az EU autóipara nagymértékben függ az akkumulátorgyártás kritikus nyersanyagaitól, amelyeket nagyrészt néhány országból szereznek be. Az EU-nak diverzifikálnia és biztosítania kell ellátási láncait a hosszú távon fenntartható termelés biztosítása érdekében.

  • Kereskedelmi megállapodások és nemzetközi együttműködés: Az ellátási láncok diverzifikálása, a függőségek csökkentése és az EU gazdasága számára új piacok megnyitása érdekében az EU-nak be kell fejeznie a kereskedelmi megállapodásokról folyó tárgyalásokat, új tárgyalásokat és a nemzetközi együttműködés más formáit kell kezdeményeznie olyan országokkal vagy régiókkal, mint például az ASEAN, és meg kell erősítenie a más harmadik országokkal fennálló kapcsolatokat.
  • A körforgásos gazdaság követelményei: A hatékony körforgásos gazdasági üzleti modellek jelentős szerepet játszhatnak az importált nyersanyagoktól való függőség csökkentésében, hozzájárulva az elektromos járművek akkumulátorainak európai gyártásának fenntarthatóságához. A járműtervezésre és az elhasználódott járművek kezelésére vonatkozó körforgásos követelményekről szóló 2023/0284/EK rendeletnek meg kell erősítenie a körforgásos üzleti modelleket olyan keretrendszer létrehozásával, amely megkönnyíti és támogatja az uniós autóipari ágazatot abban, hogy vezető szerepet töltsön be a fenntartható autóipari innovációban, és a stratégiai függőségek csökkentése mellett erősítse az ágazat versenyképességét.
  • Nyersanyagok: A kritikus nyersanyagokról szóló törvény végrehajtására vonatkozó egyértelmű stratégia, valamint a kritikus nyersanyagokról szóló törvényben meghatározottakon túlmutató, ambiciózus cselekvési terv elengedhetetlen a kritikus nyersanyagok értékláncának támogatásához, beleértve az új termelési kapacitások létrehozását és az ágazat hosszú távú fenntarthatóságának biztosítását. Az EU-n belül jelentős lehetőségek vannak az akkumulátorgyártáshoz és a villamosításhoz nélkülözhetetlen kritikus nyersanyagok kitermelésére. Emellett az Európai Bizottságnak együtt kell működnie az autóiparral és a bányaiparral, hogy feltárja az ezen anyagok beszerzésére, kitermelésére és feldolgozására irányuló lehetséges közös vállalkozások lehetőségeit, biztosítva a kritikus nyersanyagok kiszámítható és fenntartható ellátási láncát. Stratégiai partnerségi menetrendjének részeként az EU-nak pénzügyileg támogatnia kell az európai vállalatok kulcsfontosságú projektjeit harmadik országokban, hogy az európai vállalatok biztosítani és diverzifikálni tudják a kritikus ásványi anyagok beszerzését, és biztosítani kell, hogy a stratégiai partnerországokból származó kritikus ásványi anyagok Európába irányuljanak. Az EU-nak továbbá elő kell mozdítania a bevált gyakorlatok cseréjét, mint például a japán JOGMEC.
  • A tisztességtelen gyakorlatok elleni küzdelem: Az Európai Bizottság megfelelően szubvencióellenes vámokat vetett ki a Kínából származó akkumulátoros elektromos járművek behozatalára. A tárgyalásoknak azonban folytatódniuk kell a vita megoldása érdekében, mivel a szubvencióellenes vámok a legvégső eszköznek számítanak. A Bizottságnak továbbá szorosan figyelemmel kell kísérnie az esetleges kijátszási kísérleteket, és teljes mértékben ki kell használnia a közvetlen külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti eszközöket. Amennyiben ilyen gyakorlatot azonosítanak, a Bizottság gyorsan aktiválja a rendelkezésre álló kereskedelmi védelmi eszközöket, beleértve a szubvencióellenes és dömpingellenes intézkedéseket, miközben biztosítja a viták megoldására irányuló diplomáciai párbeszéd folytatását.
  • Kölcsönösség: Az EU-nak a Kínával és más gazdaságokkal fennálló globális strukturális kereskedelmi egyensúlytalanságokat a többoldalú kereskedelmi szabályok alkalmazásával, az uniós kereskedelmi eszközök fejlesztésével, a WTO reformjának proaktív támogatásával és a viszonosság elvének határozott betartásával kell kezelnie.

4. Az innováció, valamint a kutatás és fejlesztés előmozdítása

Európának meg kell erősítenie globális vezető szerepét az autóipari innováció terén az olyan előremutató technológiákba való befektetéssel, mint az autonóm vezetés, a mesterséges intelligencia és az alternatív üzemanyagok. A K+F kapacitások fejlesztése lehetővé teszi az EU számára, hogy hatékonyan versenyezzen a globális piacon. Emellett a finanszírozás növelése elengedhetetlen az autóipari ágazat és az érintett régiók átalakulásának támogatásához.

  • Fokozott K+F finanszírozás: Az EU-nak növelnie kell az autóipari K+F közvetlen finanszírozását, kiemelten kezelve a mesterséges intelligenciát, az autonóm vezetést és az alternatív üzemanyagokat. Az innováció felgyorsítása és a bevezetés megkönnyítése érdekében támogatni kell az állami és a magánszektor közötti partnerségeket. Az EU-nak megfelelő intézkedéseket kell hoznia az illegális technológiaátadás megakadályozására és az európai vállalatok szellemi tulajdonjogainak védelmére.
  • Támogatás az érintett régióknak: Az EU autóiparra vonatkozó ipari cselekvési tervének pénzügyi támogatási intézkedéseket kell javasolnia (pl. az Igazságos Átmeneti Alap 2027 utáni meghosszabbítása) az ágazat átalakulása által érintett régiók megsegítésére. A célzott pénzügyi támogatási programoknak továbbá nem kizárólag az új gyártóüzemek építésére kell összpontosítaniuk, hanem a meglévő üzemek átalakítására is. Ezért az Európai Bizottságnak felül kell vizsgálnia az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokat, hogy lehetővé tegye olyan célzott finanszírozási rendszerek létrehozását, amelyek hatékonyabban kezelik a vállalatok - köztük a beszállítók - ipari átalakulási igényeit, miközben fenntartják a tagállamok közötti tisztességes versenyt.
  • Átképzés és továbbképzés: A jelenlegi és a jövőbeli munkaerő készségeinek és képességeinek megerősítése érdekében hatékony továbbképzési és átképzési programokat kell végrehajtani, amelyek a munkaerő-piaci igényekre, a munkaerőhiányra és az elöregedő népességre irányulnak. A gyárak bezárása, a harmadik országokba történő áthelyezés és a munkahelyek megszűnése Európában kiemeli, hogy a versenyképesség figyelmen kívül hagyása milyen kockázatokkal jár az autóipari ágazat számára.
  • Az uniós termelés támogatása: Az autóipari ágazatban a szénszivárgás jelentős veszélyt jelent. Az elektromos járművek importálása olyan külső piacokról, mint Kína, ahol a kibocsátási normák eltérőek lehetnek, azt kockáztatja, hogy a kibocsátások átkerülnek ahelyett, hogy valódi globális csökkentést érnénk el. A kibocsátáscsökkentés valódi biztosításához elengedhetetlen, hogy az elektromos járműveket és a kulcsfontosságú alkatrészeket Európában állítsák elő, megőrizve ezzel a munkahelyeket, a gazdasági értéket, az innovációt és a magas szintű környezetvédelmi normákat. A pénzügyi támogatásnak előnyben kell részesítenie az EU-ban gyártott járműveket, erősítve a helyi termelést és biztosítva a külső függőségekkel szembeni ellenálló képességet.
  • Közös európai érdekű fontos projektek (IPCEI): Az IPCEI-k kulcsfontosságúak a kritikus digitális és környezetbarát autóipari technológiákba történő befektetések vonzása szempontjából Európában. Az IPCEI-k keretének reformjára azonban szükség van a pályázati folyamat hatékonyságának, eredményességének és kiszámíthatóságának javítása érdekében, az EU belső piacának megzavarása nélkül.
  • Adathozzáférés: Az Európai Bizottságnak az adattörvényt kiegészítve ágazatspecifikus szabályozást kell bevezetnie a járműfedélzeti adatokhoz való hozzáférésre vonatkozóan. Ennek a rendeletnek elő kell segítenie a járműfedélzeti adatokhoz való jobb hozzáférést, miközben a legmagasabb szintű kiberbiztonságot és adatvédelmet kell biztosítania. A Bizottságnak felül kell vizsgálnia és ésszerűsítenie kell a meglévő jogi keretet is, hogy az átfedések csökkentése révén minimalizálja az adminisztratív terheket. Az Európai Bizottságnak aktívan elő kell mozdítania a biztonságos, határokon átnyúló adattovábbítás kiterjesztését is. A globálisan összekapcsolt és biztonságos adatokhoz való jobb hozzáférés alapvető fontosságú, különösen az autonóm vezetés és a járműbiztonság területén végzett kutatás és fejlesztés előmozdítása szempontjából.
  • Kormányzott kereslet: A fenntartható járművek értékesítésének fellendítése érdekében a tagállamoknak olyan innovatív támogatási rendszereket kell bevezetniük, mint például a vásárlás ösztönzése, héa-csökkentés vagy támogatott lízing. Ennek elősegítése érdekében az Európai Bizottságnak ösztönöznie kell a legjobb gyakorlatok cseréjét, és iránymutatásokat kell közzétennie annak érdekében, hogy az európai gyártók valóban profitálhassanak belőle. A potenciális nemzeti projektek támogatása érdekében az EU-nak meg kellene fontolnia, hogy az Európai Beruházási Bank segítségével a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket (Szociális Éghajlatvédelmi Alap és nemzeti jövedelem) előbbre hozza. A Bizottságnak emellett biztosítania kell, hogy a nemzeti ETS-2 bevételek hatékonyan hasznosuljanak, és támogassa a háztartásokat a tiszta mobilitásra való átállásban.

5. A szabályozási keret egyszerűsítése

A jelenlegi szabályozási keret összetettsége és a túlzott jelentéstételi kötelezettségek az innováció és a növekedés egyik legnagyobb akadálya Európában. Konkrét intézkedésekre van szükség.

  • Az uniós vívmányok stressztesztje: Az EU-nak átfogóan felül kell vizsgálnia az autóipari ágazatot érintő valamennyi hatályos jogszabályt, beleértve a másodlagos jogszabályokat is. Az egyszerűsített, harmonizált és ésszerűsített szabályozási környezet és a jelentéstételi kötelezettségek csökkentik a megfelelési költségeket, és megkönnyítik a vállalatok számára, hogy az innovációra összpontosítsanak. Az "egy a kettőből, egy a kettőből" szabály alkalmazásának a jövőbeni jogalkotás vezérelvének kell lennie. A Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a digitális egyablakos megoldások hogyan egyszerűsíthetik és könnyíthetik meg a jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelést, és hogyan lehet azokat megvalósítani.
  • A másodlagos jogszabályok egyszerűsítése: Az ésszerűbb és átláthatóbb szabályozási környezet megteremtése érdekében az EU-nak egyszerűsítési eljárást kell bevezetnie a másodlagos joganyagra vonatkozóan. Ez olyan intézkedéseket foglalhatna magában, mint például a kapcsolódó szabályozási követelmények csoportosítása és az elavult jogszabályok szisztematikus, 5 éves időkereten belüli fokozatos megszüntetése.
  • Kötelező versenyképességi ellenőrzések: Minden új jogalkotási és szakpolitikai javaslatot, beleértve a másodlagos jogszabályokat is, a közzététele előtt átfogó versenyképességi ellenőrzésnek kell alávetni, amely megvizsgálja az Európa és az európai vállalatok globális versenyképességére gyakorolt lehetséges hatásokat. A Bizottságnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy csak akkor nyújt be jogalkotási és szakpolitikai javaslatokat, ha azok nem gyakorolnak negatív hatást a versenyképességre, és a szabályozási ellenőrző testület kifejezetten pozitív véleményt adott róluk.

Következtetés

Az Európai Néppárti Képviselőcsoport támogatja az átfogó stratégiát, amely rugalmas, technológiasemleges politikákkal kezeli ezeket a nagy kihívásokat, amelyek ösztönzik az innovációt, támogatják az infrastruktúra fejlesztését, védik a munkahelyeket, fenntartják Európa globális versenyképességét és teljesítik az éghajlatvédelmi célkitűzéseinket. Európának továbbra is erős, versenyképes helyszínnek kell maradnia az autóipar és a beszállítói ipar számára, lehetővé téve számára, hogy vezető szerepet töltsön be az átalakulás új korszakában, miközben betölti szerepét az ambiciózus éghajlati célok elérésében. A néppárti képviselőcsoport készen áll arra, hogy támogassa az autóipari ágazat jövőjéről szóló stratégiai párbeszédet, és az új Bizottságtól elkötelezettséget vár a 2019/631/EK rendelet mielőbbi, 2025-ös felülvizsgálatára. Ennek a felülvizsgálatnak felül kell vizsgálnia az ICE-tilalmat, segítenie kell a szankciók elkerülését, ki kell alakítania a kedvező feltételeket, és fokoznia kell az infrastruktúra kiépítésére irányuló erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az európai autóipar versenyképessé váljon, miközben megvalósítja a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítését, és ezáltal hozzájárul az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljához.

Más kapcsolódó tartalmak