Európai szolidaritási paktum a koronavírus világjárvány ellen

Mindannyian ugyanabban a csónakban vagyunk, mindannyian törékenyek és zavartak vagyunk,

de ugyanakkor fontosak és szükségesek vagyunk,

mindannyian arra vagyunk hivatottak, hogy együtt evezzünk

(Ferenc pápa, 2020.3.27.)

Európa óriási veszélyben van, és az európaiak szenvednek. Mindenki érzi a Coronavírus okozta bizonytalanságot, a veszélyeztetetteket fenyegető veszélyt vagy az elvesztett életek miatti gyászt. Európa csak akkor tudja átvészelni ezt a válságot, ha az európai család szolidárisan és felelősségteljesen összefog. Mi, európaiak már átéltünk együtt nehéz időket. Ezen is túl fogunk jutni.

A COVID-19 okozta rendkívüli és súlyos helyzetre adott válaszként az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportja egy szolidaritási paktumot javasol, amely azonnali intézkedéseket tartalmaz a vírus legyőzésére, az érintettek megsegítésére, családjaink, munkavállalóink és a legkiszolgáltatottabbak védelmére, vállalkozásaink támogatására, valamint egy hosszú távú terv kidolgozására, amely megerősíti Európa jövőbeni válaszát az ilyen válságokra.

Ez a paktum azzal kezdődik, hogy egymásra gondolunk. Bízunk egymásban. Egymásra való odafigyeléssel. A szolidaritás európaiaként a DNS-ünk része.

A néppárti képviselőcsoport mindenekelőtt köszönetet mond mindazoknak, akik a vírus elleni küzdelem frontvonalában állnak: orvosoknak és ápolóknak, ápolóknak és takarítóknak, élelmiszertermelőknek és boltosoknak, közlekedési és postai dolgozóknak, a rendőrség és a fegyveres erők tagjainak és családjaiknak. Mindannyiunknak megvan a maga szerepe. Azzal, hogy vigyázunk egymásra. Azzal, hogy otthon maradunk vagy távolságot tartunk, hogy megvédjük a kiszolgáltatott embereket. Egyedül nem tudjuk leküzdeni ezt a válságot. Sem úgy, hogy a nemzeti hatásköröket szembeállítjuk az európai hatáskörökkel. Csak akkor győzhetjük le, ha együtt dolgozunk. Most mindannyiunknak együtt kell eveznünk.

Szolidaritási paktumunk öt konkrét cselekvési pilléren nyugszik. A következőket javasoljuk:

1. Fókuszáljunk az egészségügy kihívására adott egységes válaszra MOST

Az egészségügyi rendszerek és kórházak a végletekig ki vannak terhelve. Az EU-nak készen kell állnia a tagállamok közötti szolidaritás megszervezésére, ahol csak lehetséges. Azt akarjuk, hogy:

1. Létrehozni egy uniós egészségügyi reagálási koordinációs egységet, amely információs és koordinációs központként működik - többek között a gyógyszerek, felszerelések és védőfelszerelések közös beszerzése céljából -, valamint egy olyan sürgősségi reagáló csoportot, amely képes létfontosságú készleteket, orvosi felszereléseket, valamint egészségügyi személyzetet szállítani a fertőzések hirtelen megugrását tapasztaló tagállamokba;
2. Ennek a koordinációs egységnek kapcsolattartó pontként is működnie kell, amely valós idejű adatbázissal rendelkezik az intenzív osztályokon rendelkezésre álló ágyakról, és adott esetben koordinálnia kell a súlyosan beteg betegek határokon átnyúló átszállítását más tagállamok olyan kórházaiba, amelyek még rendelkeznek kezelési kapacitással. Szükség esetén a katonai erőknek logisztikai támogatást kell nyújtaniuk, és segíteniük kell a regionális hatóságokat és a sürgősségi szolgálatokat a helyszíni kórházak felállításában, szükség szerint légi szállítási kapacitást biztosítva (esetleg az Európai Légi Szállítási Parancsnokság és a meglévő NATO-struktúrák felhasználásával). Üdvözöljük az Európai Bizottság által e tekintetben közzétett iránymutatásokat, valamint a nyújtott pénzügyi támogatást, és sürgetjük valamennyi tagállamot, hogy lehetőségeihez mérten vegyen részt a munkában;
3. utasítsanak el minden nemzeti tilalmat a gyógyszerek és orvosi felszerelések más uniós tagállamokba történő kivitelére vonatkozóan; az Európai Bizottságnak minden lehetőséget meg kell vizsgálnia annak megakadályozására, hogy a nemzeti intézkedések megváltoztassák az egységes piac megfelelő működését, és koordinálnia kell a gyártási kapacitások újrahasznosítását az ilyen termékek, különösen a fertőtlenítő gél, a lélegeztetőgépek és a védőfelszerelések gyártására, valamint a digitális gyártási kapacitások - például a 3D nyomtatás - összevonására és koordinálására, amelyek hozzájárulhatnak a szükséges felszerelések gyártásához. Az uniós és nemzeti hatóságoknak korlátozott időre fel kell szabadítaniuk az orvosi lélegeztetőgépek és a hiányos ellátottságú gyógyszerek tervezéséhez kapcsolódó szabadalmakat és szellemi tulajdonjogokat. Határozottan támogatjuk az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet átmeneti időszakának meghosszabbítását, hogy minden erőfeszítés az anyaggyártásra összpontosuljon;
4. Az uniós orvosi kutatások fokozása annak érdekében, hogy a koronavírus elleni vakcinával és kezeléssel kapcsolatos kutatásokból mielőbb eredmények szülessenek. Az Európai Gyógyszerügynökségnek fel kell gyorsítania a COVID-19-hez kapcsolódó gyógyszerek vagy vakcinák tesztelésére és jóváhagyására irányuló eljárásokat, míg a koordinációs egységnek koordinálnia kell a vakcinagyártó helyek rendelkezésre állását annak biztosítása érdekében, hogy amint rendelkezésre áll, rövid időn belül több százmillió vakcinát lehessen előállítani és tisztességes áron elérhetővé tenni, figyelembe véve a kutatásba történő állami beruházásokat;
5. Biztosítani kell, hogy a tagállamok kellő figyelmet fordítsanak a válság mentális egészségre gyakorolt hatásaira, és szervezzenek uniós szintű mentálhigiénés kampányt, amelyben tanácsot adnak a polgároknak arról, hogyan védhetik meg a mentális jólétet az új körülmények között, és tájékoztatják őket arról, hogy szükség esetén hol kérhetnek tanácsot;
6. Garantálják a legkiszolgáltatottabbak, különösen a fogyatékkal élők, a gyermekek, az idősek és a családon belüli erőszak veszélyének kitett személyek biztonságát és védelmét, többek között alternatív menedékhelyek biztosításával a lezárás idejére;
7. Kérjük a tagállamokat, hogy a COVID-19 elleni küzdelem stratégiáinak kidolgozásakor fordítsanak különös figyelmet a hátrányos helyzetű közösségekre, a nemzeti kisebbségekre és különösen a romákra;
8. felszólít az Európai Szolidaritási Testület aktiválására társadalmaink támogatására, amint a mozgási korlátozásokat feloldják, valamint az EU-segélyezési önkéntesek megbízatásának kiterjesztésére, hogy lehetővé tegyék számukra az EU területén való működést;
9. Az EU által támogatott akciót indítson az EU külső határainál, különösen Görögországban tartózkodó migránsok és menekültek tesztelésére és orvosi ellátására;
10. Az EU-nakszolidaritást kell vállalniapartnereinkkel világszerte, különösen a Nyugat-Balkán és a keleti szomszédság országaival, valamint az afrikai kontinenssel és Latin-Amerikával, és támogatnia kell őket a vírus elleni küzdelemben. Az EU-nak támogatást kell nyújtania partnereinknek, beleértve a diplomáciai támogatást is, mint például Tajvan esetében, amely sikeresen enyhítette a vírus hatásait. Ezért úgy gondoljuk, hogy minden érintett felet, beleértve Tajvant is, be kell vonni a WHO üléseibe, mechanizmusaiba és tevékenységeibe, különösen a globális közegészségügyi válság idején.

2. FLATTEN a görbe MOST... összehangolt módon

Hatékony gyógyszer vagy vakcina hiányában a vírus terjedése elleni azonnali küzdelem a társadalmi kapcsolatok korlátozására épül. Ebben az összefüggésben szeretnénk:

1. Európai szinten koordinálni a repülőjáratok felfüggesztését, az utazási tanácsok kiadását és a belső és külső határok lezárását. A belső határellenőrzésnek, bár csak vészhelyzeti intézkedésként van rá szükség, szigorúan időhöz kötöttnek és arányosnak kell maradnia, és csak az illetékes egészségügyi hatóságok által szükségesnek ítélt ideig kell alkalmazni. Mindig meg kell őriznünk a schengeni övezetet;
2. Biztonságos utazási útvonalakat kell kialakítani a külföldről az EU-ba visszatérő uniós polgárok és lakosok számára, beleértve a belépéskor történő vizsgálat és karantén összehangolt megközelítését. Az uniós polgárok közös hazatelepítését az EU polgári védelmi mechanizmusának kell koordinálnia, és meg kell erősíteni az EKSZ-t;
3. Prioritási sávok biztosítása az EU valamennyi belső határán, hogy biztosítható legyen a segítség, például az egészségügyi szakemberek, a mezőgazdasági idénymunkások és az orvosi ellátmányok szabad áramlása oda, ahol szükség van rájuk, valamint az olyan alapvető cikkek, mint az élelmiszerek, a mezőgazdasági inputanyagok és egyéb áruk áramlása az egységes piacon, és az ellátási láncok nyitva tartása. A kereskedelem és az áruforgalom megszakításának minimálisnak kell lennie;
4. A határokon átnyúló negatív hatások elkerülése érdekében a leginkább érintett területek körül összehangolt módon kell a mozgásra vonatkozó korlátozásokat bevezetni és feloldani. Azt akarjuk, hogy az Európai Bizottság kezdjen el dolgozni egy hatékony kilépési stratégián , amelyet akkor lehet végrehajtani, amikor már biztosak lehetünk abban, hogy a görbe ellaposodott, hogy ne terheljük túl az egészségügyi rendszerünket. Ez a kilépési stratégia magában foglalhatná a nagyszabású tesztelést, az összes egészségügyi és egészségügyi dolgozó egyéni védőfelszerelését és a szociális távolságtartást az érintett területeken, valamint az alkalmazások lehetséges használatát. Felszólítjuk továbbá az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy közös uniós vizsgálati protokollt, amelyet közös, összehangolt és szekvenciális módon kell végrehajtani, beleértve a repülőtereken végzett vizsgálatokat is;
5. Az Európai Bizottságnak fokoznia kell a nyilvánosság felé irányuló kommunikációját, és legalább hetente egyszer rendszeresen tájékoztatnia kell a COVID-19 járvány kitörésére adott közös európai válaszlépésekről. Ezt a rendszeres tájékoztatást az európai polgárok számára könnyen hozzáférhető és látható módon, például a közszolgálati műsorszolgáltatókon keresztül, lehetőleg egyidejűleg kell eljuttatni;
6. Különös figyelmet kell fordítani a határ menti régiókra annak érdekében, hogy a határ menti munkavállalók továbbra is átléphessék a határokat, például a kiemelt szakemberek, például az egészségügyi dolgozók, de más ágazatok és szakmák számára is különleges bizonyítvány vagy matrica segítségével, végső soron egy harmonizált rendszer kialakítására törekedve. ösztönözze a tagállamokat a szociális és adójogszabályok összehangolására annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a határ menti munkavállalók társadalombiztosítási és adórendszerének változása a sürgősségi intézkedések, például az otthoni munkavégzés következtében, valamint hogy összehangolják jövedelemtámogatási politikáikat annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi határ menti munkavállaló, valamint a határokon átnyúlóan működő kkv-k és önálló vállalkozók bevonásra kerüljenek;
7. Támogatni kell egy uniós kutatási adatplatform, valamint egy olyan uniós vészhelyzeti koordinációs adatközpont létrehozására irányuló terveket, amely képes segíteni az EU-t az adatgyűjtésben és a klinikai átvételben, a viselkedési minták, a személyek és a létfontosságú termékek áramlásának azonosításában, valamint a prediktív elemzések lefuttatásában. Az adatgyűjtésre és -elemzésre vonatkozó közös uniós szabványok kidolgozása a közös adatállomány létrehozása érdekében alapvető fontosságú;
8. Szorgalmazzuk a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és más szuperszámítógépes eszközök alkalmazását a vírus terjedése elleni küzdelemhez szükséges adatok elemzésére. A kutatás és fejlesztés ezeken a területeken elengedhetetlen a meglévő technológiák javítása érdekében;
9. Azáltalános adatvédelmi rendelet (GDPR) megfelelő módon történő alkalmazása a vészhelyzet korlátozott ideig történő kezelésére. Az egészségügyi állami hatóságoknak a világjárvány megfékezése érdekében hozzá kell férniük a mozgások anonimizált uniós szintű adataihoz, és a mesterséges intelligenciát a vírus terjedése elleni küzdelemhez szükséges adatok elemzésére kell használniuk. Támogatjuk egy, a Horizont keretprogramon keresztül finanszírozandó térképezési platform kifejlesztését, valamint a meglévő technológiák, például a GALILEO felhasználását a jövőbeli válságok esetére;
10. felszólítja az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy a COVID-19 válság rendkívüli időszakában is minden nemzeti és/vagy európai szinten hozott intézkedésnek összhangban kell lennie a jogállamisággal, szigorúan arányosnak kell lennie a helyzet szükségességeivel, egyértelműen kapcsolódnia kell a folyamatban lévő egészségügyi válsághoz, időben korlátozottnak kell lennie, és rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni.

3. BIZTONSÁGOSÍTSUK a kritikus infrastruktúránkat MOST

A jelenlegi rendkívüli körülmények kiemelik a kulcsfontosságú infrastruktúrák és stratégiai ágazatok fontosságát. Ezért a következőkre törekszünk:

1. Létrehozni a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó vészhelyzeti tervet, amelynek ki kell terjednie a digitális szolgáltatások, az egészségügyi és ellátó létesítmények, az energia és az élelmiszerellátás zavartalan működésére az egységes piac egészén belül;
2. Az EU agrár-élelmiszeripari ágazatának alapvető fontosságára tekintettel hangsúlyozzuk a közös agrárpolitika jelentőségét, és meg kívánjuk hozni a szükséges intézkedéseket a gazdaságok és a halászati ágazat életképességének biztosítására, valamint a termelés válság alatti tömeges felhagyásának elkerülésére, például likviditási támogatást a közvetlen és a második pillérből származó kifizetések időben történő (elő)kifizetése révén, rugalmasságot a támogatási rendszerek kezelésében és a kérelmek benyújtásában, piacfelügyeletet és válságkezelést (magántárolás, promóciós intézkedések és kivételes intézkedések, amelyek lehetővé teszik az Európai Bizottság számára, hogy további piaci intézkedéseket és a versenyjogtól való időben korlátozott eltéréseket javasoljon);
3. A mezőgazdaság és az élelmiszertermelés tekintetében tegyenek intézkedéseket annak biztosítására, hogy elegendő munkaerő - beleértve az idénymunkásokat és a határon túli munkavállalókat is - álljon rendelkezésre a termények betakarításához, megfelelő feltételek mellett (egészségügyi bizonyítvány, egyéni lakhatási és belépési követelmények stb.);
4. Aközlekedési ágazatban dolgozókat a kiemelten védendő csoportok közé kell sorolni, többek között a higiéniai gélhez és biztonságos parkolóhelyekhez való hozzáféréssel, ahol továbbra is rendelkezésre állnak az élelmiszerek, valamint a megfelelő higiéniai előírásoknak megfelelő WC-k és zuhanyzók;
5. Válságkezelési mechanizmus bevezetése a közlekedési ágazatban, különösen a védelmi anyagok és értékes áruk szállítása és ellátása tekintetében;
6. indítson el egy európai egészségügyi autonómia cselekvési tervet a kritikus gyógyszerek és gyógyszeripari termékek, valamint a kulcsfontosságú orvosi felszerelések, például maszkok vagy lélegeztetőgépek megfelelő mennyiségű előállítása és tárolása érdekében, hogy ne függjön nagymértékben külső beszállítóktól, és erősítse meg a globális ellátási láncokat, beleértve a stratégiai anyagok közös beszerzését. Az Európai Bizottságnak javaslatot kell tennie az alapvető egészségügyi felszerelések központosított beszerzési rendszerére, amely lehetővé teszi az országok számára, hogy felkészüljenek a rendkívüli vészhelyzetekre;
7. A rendkívüli intézkedéseket a kormányok és a parlamentek közötti intenzívebb kommunikációval kell párosítani. Az újságíróknak és a politikai ellenzéknek akadálytalanul hozzá kell férniük az információhoz és a kiszabott megoldások mögötti indokláshoz, és lehetővé kell tenni számukra, hogy gyakorolhassák ellenőrzésüket. Az átláthatóság kulcsfontosságú;
8. Biztosítani kell, hogy a digitális szektor megtegye a szükséges intézkedéseket a koronavírus-válsággal kapcsolatos álhírek, félretájékoztatás és gyűlöletbeszéd közösségi médián keresztül történő megállítása érdekében, és meg kell védeni a független médiát, amely az emberek tájékoztatáshoz való jogának valódi garanciája. Az EU-nak továbbá össze kell hangolnia a tagállamok fellépését a harmadik országok propagandája, az internetes csalók és a kiberbűnözők ellen, akik kihasználják az emberek félelmeit, illetve túlárazott vagy hamisított orvosi anyagokat árulnak;
9. Biztosítani kell, hogy az Erasmus+ hallgatói a válság megszűnése után folytatni tudják tanulmányaikat. Biztosítani kell, hogy minden kutatási és oktatási projekt határidejét meghosszabbítsák. Segíteni kívánjuk az uniós kutatókat azáltal, hogy csökkentjük az adminisztratív terheket, és a kutatók számára automatikus hat hónapos meghosszabbítással biztosítjuk a foglalkoztatás és a programok folytonosságát.

4. SEGÍTSÜNK MOST a leginkább érintett embereket, vállalkozásokat és régiókat.

Ez a válság nem egyik tagállam hibája sem, de a hatalmas gazdasági hatást mindenki érzi. Erkölcsi kötelességünk segíteni és támogatni a frontvonalban lévőket. Elsőként a munkások, az alkalmazottak, az önálló vállalkozók, a családi vállalkozások és a kkv-k - társadalmaink és az európai gazdaság gerince - szenvednek a válságtól. A kkv-k és az egységes piac túlélése nem kevesebb, mint az európai gazdaság túlélése forog kockán.

Amellett, hogy az emberek aggódnak az egészségük miatt, a munkahelyeiket is féltik, és a célunk az, hogy a tagállamokkal együtt a lehető legtöbb munkahely megszűnését megakadályozzuk. Különös figyelmet kell fordítani azokra a tagállamokra, amelyeket a legsúlyosabban érint, és azokra, amelyek még mindig a pénzügyi válságból lábadoznak.

A COVID-19 sokk példátlan jellege azonnali intézkedéseket, valamint ambiciózus helyreállítási tervet tesz szükségessé, amely az EU és az EKB által a világjárványra adott teljes válaszlépéseket több mint 1 billió euróra, az európai és tagállami együttes erőfeszítéseket pedig 3 billió euróra emeli, aktiválva a pénzügyi szolidaritás biztosítására szolgáló összes meglévő eszközt, valamint új, közösen finanszírozott pénzügyi eszközöket és bevételi forrásokat fejlesztve, amelyek kellő méretűek és hosszú lejáratúak ahhoz, hogy teljes mértékben hatékonyak legyenek. Közös érdekünk, hogy a lehető legnagyobb szolidaritást és felelősségvállalást tanúsítsuk. Mind a 27 tagállamnak és az EU-nak ki kell állnia a leginkább rászoruló régiók mellett.

A gazdaságélénkítési terv gyors megvalósítása érdekében a következőket javasoljuk:

1. A jelenlegi uniós költségvetésben rendelkezésre álló valamennyi rendelkezésre álló eszközt és fel nem használt pénzt - beleértve a többletet és a fel nem használt tartalékkeretet, valamint a Globalizációs Alkalmazkodási Alapot - használjuk fel a pénzügyi támogatás gyors eljuttatására a leginkább érintett régiókhoz és vállalkozásokhoz, és a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítsuk a pénzeszközök felhasználásában, miközben továbbra is tiszteletben tartjuk a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, és biztosítjuk, hogy a pénzeszközök eljussanak a leginkább rászorulókhoz. Ebből a célból üdvözöljük az Európai Bizottság közelmúltbeli javaslatát a sürgősségi támogatási eszköz létrehozására;
2. mielőbb terjesszünk elő és érjünk el megállapodást a következő többéves uniós költségvetésre vonatkozó új javaslatról, amelynek lényegesen magasabbnak kell lennie, hogy valódi szolidaritási és kohéziós eszközzé váljon, tükrözze a megfelelő prioritásokat, és elegendő tartalékot tartalmazzon az előre nem látható eseményekre, beleértve a jövőbeli világjárványokat, valamint a beruházásokkal kapcsolatos és kutatási tételek jelentős növelését és a válság utáni újraindulást ösztönző intézkedéseket, beleértve a "kkv-k fellendítési stratégiáját", az "új európai idegenforgalmi stratégiát" és a kulturális és oktatási ágazat támogatását. Ha nem születik megállapodás a következő többéves pénzügyi keretről, azt várjuk, hogy az Európai Bizottság már most tegyen javaslatot egy vészhelyzeti tervre, amely a folyamatban lévő finanszírozási programok időtartamának 2020. december 31. utáni meghosszabbítására irányul, a jelenlegi többéves pénzügyi keret alapján, és magában foglalja a jelenlegi programok újbóli összpontosítását a koronavírus világjárvány által teremtett helyzet kezelésére;
3. hozzon létre egy legalább 50 milliárd eurós uniós koronavírus elleni szolidaritási alapot, amely a többéves pénzügyi keret felső határán kívül legfeljebb 20 milliárd eurós támogatásból és legfeljebb 30 milliárd eurós kölcsönből áll, amelyet az uniós költségvetés garantál (mindkettő a következő többéves pénzügyi keret első két évében, vagy ha a többéves pénzügyi keretről nem születik kellő időben megállapodás), a vészhelyzeti időszakra elosztva), támogatva az összes tagállam egészségügyi ágazata által a jelenlegi válság alatt tett pénzügyi erőfeszítéseket, valamint az egészségügyi ágazatban a válság utáni időszakban az egészségügyi rendszerek ellenállóbbá tétele érdekében az egészségügyi ágazatba történő beruházásokat, de a leginkább rászorulókra összpontosítva;
4. új eszköz kifejlesztésének vagy a meglévő eszközök újbóli alkalmazásának támogatása a gazdaságilag leginkább sújtott tagállamokban, többek között az ESM megfelelő és hatékony felhasználásával;
5. támogassák az EKB-t és az Európai Bizottságot abban az elhatározásukban, hogy "bármit megtesznek" annak érdekében, hogy az európai gazdaság minden eddiginél erősebben kerüljön ki ebből a példátlan válságból, elismerve azt a tényt, hogy ez a válság egyetlen tagállam hibája sem volt. Támogatjuk a Szerződés 122. cikkének alkalmazását a tagállamokon kívül álló rendkívüli események miatt súlyos nehézségekkel küzdő tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásról, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum maximális rugalmasságának válsággal kapcsolatos alkalmazását, amelyet a válságra való reagáláshoz feltétlenül szükséges mértékben fenntartanak, és amely hajlandó a válságot követően visszatérni a kiegyensúlyozott és fenntartható államháztartáshoz;
6. Létre kell hozni egy európai rendszert, amely támogatja az államilag támogatott részmunkaidős foglalkoztatást, és amely fedezi a munkavállaló csökkentett munkaidő miatti bérveszteségének egy részét. Tekintettel arra, hogy sürgősen meg kell védeni a munkahelyeket és a béreket, miközben várjuk az Európai Bizottság jövőbeli javaslatát egy esetleges európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszerről, üdvözöljük a SURE javaslatot. Ezt az ideiglenes eszközt gyorsan és hatékonyan kell alkalmazni a leginkább érintett régiókban és tagállamokban;
7. Vállalkozásaink, különösen a kkv-k és az önálló vállalkozók sürgős likviditási szükségleteinek kezelése az EBB saját tőkéjének növelésével és egy külön erre a célra létrehozott rendkívüli EBB-alap létrehozásával, amely likviditást biztosít a válság miatt bevételeik átmeneti és drámai csökkenésével küzdő kkv-k számára. Az ebből az alapból lehívott pénzt a bérek vagy adósságkötelezettségek kifizetésére lehetne felhasználni, és nagyon alacsony vagy nulla kamatláb mellett;
8. ragaszkodni a bankszektor proaktív szerepvállalásához a válságban, lehetővé téve a COVID-19 miatt pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok és polgárok számára, hogy átmenetileg csökkentsék vagy leállítsák az adósság- vagy jelzáloghitelek törlesztését, maximális rugalmasságot biztosítva a nemteljesítő hitelek kezelésében, átmenetileg felfüggesztve az osztalékfizetést és csökkentve a folyószámlahitelek gyakran túlzott kamatlábait. A felügyeleteknek e célból nagyfokú rugalmasságot kell tanúsítaniuk;
9. A kkv-k támogatása az uniós jogszabályok COVID-19 átvilágításával és a bürokrácia egyértelmű csökkentésével, beleértve az uniós ügynökségek által hozott szabályozási intézkedéseket is. Biztosítani kell továbbá, hogy a tervezett jogszabályok ne okozzanak további bizonytalanságot a válság idején. Ebben a tekintetben a "farmtól az asztalig" és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiák elhalasztására szólítunk fel;
10. A tagállamoknak 7 napon belül ki kellene fizetniük a kkv-knak a kintlévőségeket, hogy elkerüljék a kkv-k további pénzszűke kialakulását;
11. Az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások rugalmasabbá tétele, a mezőgazdaság és a halászat de minimis támogatásának és az EFSI további forrásainak növelése;
12. Az általános adóemelések elkerülése mellett követeljünk hozzájárulást azoktól, akik anyagilag profitálnak a válságból, például a short ügyleteket bonyolítóktól, a pénzügyi piacokon történő spekulatív short ügyletekre kivetett jelentős szolidaritási adó formájában. A bevételeket a leginkább rászoruló régiók egészségügyi rendszereinek támogatására kell fordítani;
13. A kulcsfontosságú iparágak, például a közműszolgáltatók, az acélipar vagy a közlekedési ágazat életben tartása, szükség esetén a feltőkésítés támogatása, a verseny torzítása nélkül, és a kevésbé forgalmas útvonalak megőrzésére való odafigyelés. A válság miatt hirtelen árfolyamcsökkenéssel szembesülő kulcsfontosságú iparágak megakadályozása az EU-n kívüli versenytársak ellenséges felvásárlásától;
14. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket az európai légiközlekedési ágazat túlélésének biztosítása érdekében. Az EU-nak reagálnia kell azokra a nehézségekre, amelyekkel ez a stratégiai ágazat a kapitalizáció, a foglalkoztatás és a többi iparágra, például az idegenforgalomra gyakorolt hatása tekintetében szembesül. Az európai légitársaságok túlélésének biztosítása mellett a fogyasztók védelme is biztosítva lesz. A 261/2004/EK rendelet ideiglenes felülvizsgálata (amelyet nem a COVID-19-hez hasonló válságra terveztek) az első lépés lenne ebbe az irányba;
15. Európa kulturális sokszínűségének és örökségének megőrzése: a kézműveseket, zenészeket, alkotókat és a kulturális iparágakat szükség esetén támogatni kell ebben a válságban. Támogatni kell a turisztikai ágazatot is megfelelő szakpolitikákkal, például állami támogatással és a rendelkezésre álló eszközökből származó forrásokkal.

5. Tervezzenek MOST a jövőre nézve

Le kell vonnunk ennek a példátlan válságnak a tanulságait. Ez túlmutat az azonnali egészségügyi válaszlépéseinken. Az egységes piacra alapozva újra akarjuk indítani gazdaságunkat, meg akarjuk erősíteni iparunkat és a kkv-kat, és fel akarjuk bátorítani a sebezhető ágazatokat. Ennek érdekében a következőket javasoljuk:

1. Jobb európai pandémiás válaszlépések kialakítása. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC) meg kell erősíteni, és teljes jogú Európai Egészségügyi Ügynökséggé kell alakítani, beleértve a korai előrejelző és reagálási rendszerét is, amely minden tagállamban egyedi ECDC-hatósággal és a tudományos közösséggel rendelkezik a határokon átnyúló intézkedések végrehajtásához és az európai pandémiás válaszlépések koordinálásához, valamint a közegészségügyi koordinációs központként való működéshez szükséges kapacitással;
2. A COVID-19 szakértői csoport átalakítása egy állandó, független, vírusfertőzésekkel foglalkozó szakértői csoporttá, amely az ECDC-vel együttműködve szabványokat dolgoz ki, ajánlásokat tesz, és olyan protokollokat dolgoz ki, amelyeket az Európai Bizottság és a tagállamok hasonló válság esetén használhatnak;
3. Létre kell hozni egy külön uniós alapot, amely az elkövetkező években segíti a tagállamokat kórházi infrastruktúrájuk és egészségügyi szolgáltatásaik megerősítésében, biztosítva az egészségügyi ellátás, a kezelés, az egészségtudományi kutatás és az innováció legmagasabb színvonalát. Ebben az összefüggésben az európai globális egészségügyi terv részeként egy uniós egészségügyi akadémiai hálózat létrehozására szólítunk fel, amely tagállamonként legalább egy (egyetemi) kórházat foglal magában, és amely az európai élvonalbeli orvosi kutatás és képzés nemzeti terjesztési központjaként szolgál. Az EU egészségügyi akadémiai hálózatának kötelező és rendszeres információcserét, a legjobb gyakorlatok tanulását és a személyzet cseréjét kellene biztosítania;
4. Az uniós kutatás és innováció fellendítése a fertőző betegségekre és a kapcsolódó világjárványokra összpontosítva, a COVID-19 vészhelyzeten túl is. Továbbá új gyógyszeripari stratégia elindítása, amely többek között az európai egészségügyi autonómia cselekvési tervet olyan állandó megközelítéssé alakítja át, amelynek célja, hogy csökkentse az EU harmadik országoktól való függőségét a kulcsfontosságú gyógyszerek és gyógyászati anyagok beszerzése terén;
5. indítson el egy új európai ipari stratégiát, amely előretekintő megközelítést követ, és figyelembe veszi a jelenlegi helyzet által leginkább érintett iparágak fellendítésének és az éghajlat-semlegesség szükségességének összekapcsolását;
6. Stratégiai anyag- és nyersanyagtartalékok létrehozása;
7. Biztosítsa a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet gyors és teljes körű végrehajtását, beleértve az összes rendelkezésre álló eszköz teljes körű alkalmazását, különösen az egészségügyi ágazatban, mint stratégiai ágazatban, és szükség esetén tegyen javaslatot annak további megerősítésére;
8. Teljes mértékben használja ki a kereskedelemvédelmi eszközöket, és szükség esetén dolgozzon ki új eszközöket a harmadik országok piactorzító gyakorlatának kezelése érdekében;
9. fogadjon el európai utazási és idegenforgalmi stratégiát, hogy Európa továbbra is a világ legkedveltebb turisztikai célpontja maradjon;
10. A jelenlegi európai polgári védelmi mechanizmust valódi európai polgári védelmi erővé kell fejleszteni, amely saját emberi erőforrással rendelkezik, könnyen mozgósítható, és készen áll arra, hogy bármely adott vészhelyzetben állandó jelleggel fellépjen;
11. Kérjük az Európai Bizottságot, hogy a demográfiai kihívások hatásáról szóló jelentésre építve terjesszen elő stratégiát az Európa előtt álló alapos demográfiai változások egészségügyi hatásáról, és javasoljon intézkedéseket és ajánlásokat a tagállamok számára a szilárd egészségügyi rendszerek további fejlesztése érdekében, valamint vegye figyelembe a népességfogyás hatását számos olyan régióban és területen, ahol a kiszolgáltatott polgárok úgy érzik, hogy az ellátó létesítmények és a személyzet hiánya miatt lemaradnak;
12. vezessenek be európai gondozói stratégiát, elismerve a munkahelyek változásával és elvesztésével járó társadalmi hatásokat, különösen a gondozási kötelezettségekkel rendelkezőkre nézve, akik aránytalanul nagy arányban nők;
13. A jövőben az EU-nak ki kell dolgoznia egy európai online oktatási platformot az iskolák és egyetemek számára, hogy a tagállamokban minden iskolás és hallgató hozzáférhessen a minőségi oktatási eszközökhöz. A platform közös forrásközpontként is szolgálhatna a tanárok, diákok és az Európa-szerte otthon tanuló szülők számára, javítva ezzel az oktatás általános minőségét valamennyi tagállamban;
14. Az állatokról emberre történő vírusátvitelalapvető okainak kezelése, beleértve a "nedves piacok" szerepét is, a nemzetközi szintű együttműködés fokozása révén. Állandó párbeszédet kell indítani az EU és Kína között a kölcsönösség és a szabványoknak való megfelelés értékelése érdekében, hogy egyenlő feltételeket biztosítsunk, biztosítsuk az ipari ellátási láncokat és megelőzzük a jövőbeli válságokat;
15. Nem szabad szem elől tévesztenünk a világjárvány geopolitikai következményeit. A nyugati gazdaságok befagyása és a várható recesszió felgyorsíthatja a globális erőviszonyok megváltozását. A geopolitikai rivalizálás felerősödése elkerülhetetlennek tűnik, ami esetleg politikai káosz időszakához vezethet. Ennek ébresztőnek kell lennie, és az EU-nak meg kell ragadnia a pillanatot a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a multilateralizmus megerősítésével. Ebben az összefüggésben az összes külső finanszírozási eszköz, például az Európai Szomszédsági Eszköz (ENI), a Stabilitást és Békét Támogató Eszköz (IcSP), a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI) és az Európai Fejlesztési Alap (EFA) mozgósítására szólítunk fel a humanitárius segítségnyújtási eszköz mellett;
16. Határozott üzenet küldése arról, hogy az EU készen áll a polgárokkal való együttműködésre. A jelenlegi helyzetben az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak meg kell vitatnia és meg kell határoznia azt a formát, amely lehetővé teszi, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia az első adandó alkalommal megkezdje munkáját. A konferencia formátumát úgy kell átalakítani, hogy az tükrözze a jelenlegi új körülmények által felvetett kérdéseket;
17. Támogatni kell a COVID-19 világjárvány tanulságait és hatásait - beleértve a világjárvány társadalmi és gazdasági hatásait is - vizsgálókülönleges vizsgálóbizottság esetleges létrehozását. A világjárvány tanulságainak levonása, annak biztosítása, hogy az Európai Parlament, mint az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott intézménye, válság idején is teljes mértékben működőképes maradhasson.