Európa felkészítése a 21. századra: öt pont egy jobb Európáért

1. Miért van szükségünk Európára? Szeretnénk megőrizni európai életformánkat.

Az európaiak attól tartanak, hogy mindennapi életük kikerül az ellenőrzésük alól és elveszítik beleszólási jogukat, mivel eddig soha nem tapasztalt kihívásokkal szembesülnek. Ezek némelyike technológiai vagy gazdasági eredetű, mint például a digitalizáció, a globalizált gazdaság, az éghajlatváltozás. Más kihívások külső erőktől származnak: háborúk a Közel-Keleten, ellenőrizetlen migráció és terrorizmus, a szabadságot és békét veszélyeztető, agresszív Oroszország, illetve a befelé fordulóvá váló Amerikai Egyesült Államok. Vannak az Unióban mindenhol egyaránt érezhető kihívások: a strukturális munkanélküliség, az elidősödő népesség, a politikai nacionalizmus előretörése, illetve a kohézió hiánya.

Egyes kihívások közösségi választ igényelnek, míg másokhoz a tagállamok közötti összehangolt megközelítésre van szükség. Ha mindezeket a kihívásokat szem előtt tartjuk, Európa életbiztosítás számunkra a drámai módon változó világban. Az EU nélkül a tagállamok gyengébbnek tűnnek és ki lennének szolgáltatva a világ eseményeinek. Minden igazi hazafinak meggyőződéses európainak is kell lennie.

2. Mi csoportunk mozgatórugója? Egyesült Európát akarunk!

Az európaiság eszméjét valljuk, mert hiszünk Európa népében. Az elmúlt hetven év során együtt elvégzett munka révén az európaiaknak sikerült a kontinens által korábban sosem tapasztalt békét, szabadságot, gazdasági és társadalmi jólétet teremteni. Tisztában vagyunk azzal, hogy az európaiak aggódnak munkahelyeik, jövedelmük és nyugdíjuk, azonosságuk, szeretteik jövője miatt; tudjuk, hogy közös teljesítményre és egyéni biztonságra vágynak. Nem a félelemben hiszünk, hanem a megoldásokban. Olyan európai életforma mellett teszünk tanúbizonyságot, amely elnyomás helyett szabadságot, diktatúra helyett demokráciát, egoizmus helyett együttműködést, gyűlölet helyett biztonságot és harag helyett reményt hirdet. Ebben különbözünk a jobb- és a baloldal populistáitól.

Közös történelmi tapasztalatainkból, zsidó-keresztény értékeinkből és humanista gondolkodásmódunkból merítünk ihletet. Ezért feltétel nélkül kiállunk az emberi méltóságért, a demokráciáért, az egyéni szabadságért, az egyenlőségért, az igazságosságért és a szolidaritásért. Keresztény-demokraták és a politikai szféra jobbközép oldalán állók csoportjaként minden európai számára jobb jövőt szeretnénk. Olyan társadalmat akarunk, amely senkit sem hagy lemaradni, amelyben a szolidaritás a szociális kohézió és a közös célkitűzések hajtóereje. Hiszünk abban, hogy az emberek egyénileg képesek olyan életet teremteni, amilyet szeretnének. Ahelyett, hogy átvennénk az ellenőrzést az emberek élete felett, és nem választjuk egyszerűen az engedékenység hozzáállását, hanem a vállalkozás, a kereskedelem, az oktatás, a kutatás, az innováció, a piacgazdaság és a magas színvonalú standardokkal járó társadalmi felelősségvállalás mellett tesszük le voksunkat. Ennek eredményeképpen egy erősebb, jobb Európai Uniót szeretnénk.

Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy mind az EU-nak, mind tagállamainak szigorúan tiszteletben kell tartaniuk a jogállamiság és az európai demokrácia elveit. A polgárok bizalmának visszanyeréséhez előfeltétel az etikus magatartás és a korrupció elleni küzdelem. A mi értékrendünk szerint a koppenhágai kritériumok és a Lisszaboni Szerződés keretében meghatározott egyértelmű feltételeket nemcsak a csatlakozási folyamat során, hanem teljes jogú tagállamként is tiszteletben kell tartani. A tagállamoknak teljesíteniük kell a megadott feltételeket, köztük – a koppenhágai kritériumok részeként – az EU integrációs kapacitására vonatkozóakat is. Az Uniós tagság csak a főként földrajzilag Európához tartozó országokat illet meg. Törökország nem lehet az EU teljes jogú tagja, mert ez az Európai Unió számára éppen olyan érzékeny kérdéseket vetne fel, mint maga Törökország számára. Ezért azt szeretnénk, hogy Törökország egy, az EU országait körülvevő – az Unióhoz még nem, vagy egyáltalán nem csatlakozó – partnerekből álló gyűrű tagja legyen.

Szilárd meggyőződésünk, hogy az emberek aktív támogatásával képesek leszünk megteremteni álmaink Európáját, a büszke nemzetállamokból álló egyesült, versenyképes, tisztességes és aktív Európát. Ezért vagyunk a végsőkig elkötelezettek Európa négy alapvető szabadsága, az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása iránt. Ezek nem képezhetik alku tárgyát. Ezek Európa összetartozásának és egy jobb jövő kialakításának előfeltételei. Nincs szükségünk egy falakkal és gyűlölettel elválasztott Európára. Nem engedjük, hogy egyes országok a mások kárára szemezgessenek a jóból. Éppen ellenkezőleg, egyesült, erős Európára van szükségünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy az elkövetkező években mind helyi, mind pedig globális szinten előttünk álló kihívásokkal szembe tudjunk nézni.

3. Milyen Európára van szükségünk? Olyat, amely a polgárainkért létezik és amelyet a polgáraink hoznak létre!

A Brexit népszavazásra adott válasz nem lehet több vagy kevesebb Európa, ez a válasz az Európai Unió és tagállamai között jobb koordinálást igényel. Az EU és az őt alkotó nemzetek nem mondanak ellent egymásnak, hanem összetartoznak. Az Európai Unió csak akkor léphet fel sikeresen, ha minden tagállama sikeres és ha az egyes szintek konstruktívan együttműködnek. Ebbe az intelligens együttműködésbe a polgárokat is be kell foglalnia. Fel kell erősíteni polgáraink hangját Európa jövője kapcsán. Az EU-nak a polgárok igazi uniójává kell válnia.

Meg szeretnénk szilárdítani a parlamenti demokráciát az EU-ban mint egy, az Európai Parlamentből és a Miniszterek Tanácsából álló kétkamarás parlamentben.  Ennek megfelelően ki kell igazítani a Tanács alapszabályát. A szakosodott tanácsi formációknak a Tanács bizottságaivá kell alakulniuk, és rendes jogalkotóként nyilvános üléseket kell tartaniuk.  Végrehajtó és az EU szabályainak betartásáról gondoskodó szervként az Európai Bizottságnak proaktívabban kell fellépnie a szerződések őreként. Szeretnénk, hogy az Európai Parlament (EP) a demokrácia őre legyen.  Ennek érdekében meg kell erősítenie képességét, hogy a Bizottságot jogalkotási kezdeményezésekre kötelezze, illetve ellenőrizze.  Az EP kivizsgálással foglalkozó szakbizottságainak erősebb jogi fellépési lehetőségekre van szüksége, valahányszor a polgárok érdekei forognak kockán. Az európai választások eredményeinek fokozása és a választói akarat megerősítése érdekében élenjáró jelöltek állításával bíró folyamatot (Spitzenkandidatenprozess) kell kialakítanunk megerősített állandó gyakorlatként.  Egységes intézményi keretrendszert szeretnénk az EU számára. Ez azt jelenti, hogy az euróövezet parlamenti dimenziójának továbbra is az Európai Parlamenten belül kell maradnia.

Az EU-nak a saját fő feladataira kell összpontosítania. Az EU-nak meg kell tanulnia a háttérben maradni, és csak akkor lépni, ha ez releváns. Az uniós polgárok nem egy részletekben elvesző Európát akarnak, hanem egy olyat, amely akkor lép fel, amikor ez látható eredménnyel jár. Ezért nemzetei szintem tisztázni kell az EU-s és a tagállami hatáskörök elhatárolását, hogy biztosítsuk a szubszidiaritás és az arányosság elvének jobb alkalmazását. Európának minden ügyet az adott ügy súlyának megfelelően kell kezelnie.

A döntéshozóknak számon kérhetőknek kell lenniük. A polgároknak jobban fel kell tudniuk ismerni, hogy az európai politikai döntéshozatal során melyik intézmény melyik döntésért felel. Egyértelmű politikai alternatívákat kell felkínálni egy mélyebben átpolitizált folyamaton belül. A Közösségi módszer a leghatékonyabb és átláthatóbb döntéshozási folyamat, amely során a Tanácsban minősített többségi szavazásra kerül sor, az Európai Parlament pedig maradéktalanul ellátja az emberek képviselőjeként betöltött szerepét. Ennek bizonyítéka a belső piac. Véget kell vetni a Tanács és az Európa Tanács között gyakran előforduló tárgyalási fennakadásoknak, amelyek során az egyéni tagállamok alapvető döntéseket akadályoznak meg, illetve nem egy esetben nyomást gyakorolnak más tagállamokra az egyéb területekre vonatkozó különleges kérésekkel. Ezen túlmenően az egyhangúság követelményét csak kivételesen lehessen alkalmazni. A Tanácsnak úgy kell a minősített többségi szavazás eszközével élnie, ahogyan ezt a szerződések előírják. Időnként kormányközi megközelítésre van szükség projektek indításához, de ennek kivételes esetnek kell maradnia. Az európai szintű hatékony kormányzás is előfeltétele a gyors döntések indokolatlan késedelem nélküli meghozásának. Ahogyan ezt eredetileg a Lisszaboni Szerződés elrendelte, a biztosok számát csökkenteni kell, hogy jobban a célra összpontosító, hatékony biztosi testület állhasson fel érdemben releváns szakterületekkel.

Az EU döntései kötelező jellegűek. Amit egyszer európai szinten eldöntöttek, azt minden egyes tagállamban végre kell hajtani. Az EU-nak hatáskörökre és kapacitásra van szüksége, hogy biztosítsa az elfogadott törvények végrehajtását. Növelni kell az Európai Bizottság végrehajtási kapacitásait – az Európai Parlament és a Tanács egyetértésével és ellenőrzése mellett. Az Európai Parlamentnek jobban oda kell figyelnie az ellenőrzésre és a végrehajtásra. Meggyőződésünk, hogy e feladatok elvégzéséhez az Uniónak és a tagállamoknak a teljes kölcsönös tisztelet jegyében kell működniük, az őszinte és lojális együttműködés elvének megfelelően.

Európát „okosan” kell kormányozni, hogy megszabaduljon a túlzott bürokráciától. A mi politikánk célja a bürokrácia és a szabályozási terhek gyökeres visszaszorítása, különösen azért, hogy a kkv-knak ne kelljen szükségtelen szabályokhoz alkalmazkodniuk. Meggyőződésünk, hogy a polgárok csak akkor fogadják el az Európa-gondolatot, ha az EU nem esik a túlszabályozás csapdájába, és tiszteletben tartja a tagállamok és a régiók hatásköreit. Ezért kiállunk a hatásvizsgálatok és a szubszidiaritás elvének való megfelelés eddigieknél függetlenebb elbírálása mellett. Célunk egy független, a szabályozást ellenőrző tanács létrehozása a bürokrácia és a jogalkotási hatáskör értékelésére. Ezen túlmenően úgy véljük, a kkv-k és az induló vállalkozások esetében kötelezően elvégzendő teszt a jogalkotási folyamatban alapvető eszköz annak biztosításához, hogy a kisebb vállalkozások aggodalmaira megfelelő figyelem irányuljon.

4. Melyek azok az elsődleges területek, amelyek esetében Európának megoldásokat kell találnia?

Biztonság a szabadságban és jólét a szociális dimenzióval rendelkező szociális piacgazdaság révén az európai integráció két alapköve. Európa alapító atyái – szembesülve a korszak nagy kihívásaival – ebben a szellemben alakították Európát a béke és a szabadság Uniójává, a következő generáció pedig elmélyítette a gazdasági és monetáris uniót. A mai Európának újra az együttműködés szellemében kell fellépnie annak érdekében, hogy a kontinens jövőjét a biztonság, a stabilitás és a virágzás jellemezze.

Az európai békeprojektet a biztonság uniójával kell kiegészíteni.

A mai Európában a békét és szabadságot nem fenyegetik tagállamok közötti háborúk. Jelenleg veszélyt inkább a regionális konfliktusok, a hibrid hadviselés, az aszimmetrikus konfliktusok és a nemzetközi terrorizmus jelentenek. Európának az egyre bizonytalanabb világban a stabilitás horgonyává kell válnia. Ezért az EU-nak a biztonság uniójává kell fejlődnie.

Ambiciózus közös kül- és biztonságpolitikára van szükségünk.

Ahhoz, hogy az EU szavának súlya legyen a nemzetközi színtéren, egységes hangon kell megszólalnia. Ennek érdekében jobb koordinációra van szükség az EU és a tagállamok képviseletei között valamennyi nemzetközi szervezetben, és – ahol és amennyiben lehetséges és célszerű – tervbe kell venni a közös képviseletet. Az uniós közös kül- és biztonságpolitika erősítése elengedhetetlen a terrorizmus legyőzéséhez, a béke, a stabilitás és rend megteremtéséhez a szomszédos területeken, és az autokráciák korlátok közé szorításához. Már az Európai Határ- és Parti Őrség és az európai polgári védelmi szervezet létrehozása is megköveteli a katonai képességek növelését. Az EPP Képviselőcsoport támogatja az Európai Védelmi Unió megteremtését, melyben az EU gondoskodna saját maga védelméről és biztonságáról. Síkra szállunk a valódi európai védelempolitika mellett, amely magában foglalja állandó műveleti parancsnokságok létrehozását, a strukturált együttműködést és az információcserét, továbbá egy mindenkor hadra fogható uniós harccsoportot. Szorgalmazzuk a Lisszaboni Szerződés közös biztonságra vonatkozó rendelkezéseiben rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázására. A Védelmi Unió megköveteli külső fellépéseink és kötelezettségvállalásaink erősítését mind az ENSZ és a NATO keretein belül, mind az erre hajlandó államokkal kötött szövetségek révén. Az USA-val folytatott nagyon szoros együttműködés létfontosságú egész Európa biztonsága számára. Ezt a biztonsági uniót gyorsan fel kell építenünk, a nemzetközi terrorizmus miatt különös veszélyben levő tagállamok számára pedig lehetővé kell tenni, hogy közösen haladjanak tovább. Vagyis ezen a területen készek vagyunk elfogadni – a Szerződések keretén belül – a többsebességes Európát. Hosszú távú célunk: az európai fegyveres erők.

Szilárd meggyőződésünk, hogy a terrorizmus elleni küzdelem az EU-nak is kötelessége.

A legutóbbi franciaországi, belgiumi, németországi és másutt elkövetett terrortámadásokra adandó uniós válasz magától értetődik: Európának össze kell fognia. A terroristák nem fogják céljukat – egy rémült és bénult Európa – elérni. Az EPP Képviselőcsoport mint politikai erő kiáll és ki fog állni Európa biztonsága mellett. Számunkra Európa biztonsága elsődleges: sokkal jobb és erősebb európai együttműködésre és integrációra van szükség a felderítő és rendfenntartó szervezetek közötti információcsere, valamint a radikalizálódás és a terrorizmus megelőzése és az ellenük való fellépés terén bevált gyakorlatok megosztása terén. Számunkra alapvető, hogy a terrorizmus áldozataira különös figyelmet kell fordítani, garantálni és védelmezni kell a megfelelő jogokat, támogatást és oltalmat kell biztosítani számukra, az igazságszolgáltatásnak pedig – most még inkább, mint a múltban – fel kell lépnie méltóságuk és emlékük védelmében. Biztosítani kell valamennyi uniós adatbázis interoperabilitását és hozzáférhetővé kell tenni őket az illetékes uniós ügynökségek és a helyi nemzeti bűnüldöző hatóságok számára az uniós polgárok és az uniós határok legjobb védelme érdekében. Ezzel párhuzamosan az emberek védelme érdekében be kell ruháznunk a sokkal okosabb biztonsági technológiákba, például fejleszteni kell az arcfelismerő szkennereket és javítani a profilírozó rendszereket. Ezenkívül Európának olyan jogi keretre van szüksége, amely képes kezelni a különféle terrorista fenyegetéseket. Európa mind biztonságunk, mind szabadságunk garanciája. A terrorizmus elleni küzdelemben mindenkor tiszteletben kell tartani a jogállamiság elvét.

Minden erőfeszítést meg kell tenni a jobb határellenőrzés érdekében.

A menekültek és gazdasági migránsok Európába érkező hullámai felvetették a kérdést, hogy képesek vagyunk-e kezelni ezt európai, nemzeti és helyi szinten. Mi mindig is kiálltunk amellett, hogy a külső határok védelmét közös európai megközelítés révén kell megoldani. Az újonnan létrehozott Európai Határ- és Parti Őrséget teljes körűen ki kell építeni és megfelelően fel kell szerelni. Ugyanakkor ellenőrizni és szabályozni kell az Európai Unióba belépő migránsok létszámát. Az utóbbi évek válsága után ki kell alakítani egy olyan rugalmas és fenntartható „méltányossági mechanizmust”, amely lehetővé teszi a felelősség és a szolidaritás tisztességes megosztását a tagállamok között. A menekültek számára a támogatást és a védelmet az EU-nak elsősorban a válságban levő harmadik országokban és az azokkal szomszédos területeken kell biztosítania. Arról, hogy ki kérhet védelmet Európában, az Európai Uniónak kell döntenie. A schengeni rendszert fenn kell tartani és el kell mélyíteni. Az EU-nak aktualizálnia kell a közös menekültügyi politikát, hogy hatékony védelmet nyújtson azoknak a menekülteknek és üldözött személyeknek, akik keresztény és humanitárius értékeinkkel összhangban oltalomra jogosultak, azokat pedig, akik e feltételeknek nem felelnek meg, gyorsan vissza kell irányítani. Ezenkívül nagyobb figyelmet kell fordítani a migrációt kiváltó okokra, elő kell segíteni a béke megteremtését az EU déli szomszédságában, valamint elő kell mozdítani a gazdasági fejlődést Afrikában, és terveket kell kidolgozni az instabilitás csökkentésére a szóban forgó régiókban.

A Gazdasági és Monetáris Uniót „innovatív unióval” kell kiegészíteni.

Méltányosabb szociális piacgazdaságra, munkahelyteremtésre, igazságos jólétre és társadalomra van szükségünk. Az egyre inkább összekapcsolódó és az innovációtól függő gazdasági világban e célt nem fogjuk tartósan adóssághalmozással és az elszigetelődés felé való haladással elérni. A digitalizáció és a globalizáció előbb-utóbb egyszerűen elsöpri annak nagy részét, ami kedves számunkra Európában. A növekedés legjobb ösztönzői a kedvező gazdasági keretfeltételek. Ezért kiállunk a szerkezeti reformok és a célzott beruházások, a méltányos adóztatás, a tisztességes kereskedelmi megállapodások, az innováció terén a vezető szerep visszaszerzése, valamint az egységes piac kiteljesítése mellett. Arról is meg vagyunk győződve, hogy az uniós költségvetésnek – az EU jövőbeni finanszírozásáról szóló Monti-jelentés ajánlásait követve – saját forrásokra van szüksége.

Hiszünk a szilárd finanszírozásban, a teljes foglalkoztatottságban és a fellendülésben.

Csakis versenyképes gazdaság révén lehetséges a jövőbeli jólétet biztosítani. Az Európa nagy részén tapasztalható ifjúkori munkanélküliség eredete a múlt nem megfelelő gazdálkodásában, nem pedig a jelenlegi stabilitási paktumban keresendő. Kiállunk a szerkezeti reformokra épülő költségvetési stabilitás és versenyképesség mellett. A finanszírozás szilárd rendszere, a teljes foglalkoztatottság és a fellendülés nincsenek ellentmondásban egymással, de hosszú távon csak együttesen érhetők el. Ugyanígy, a szociális piacgazdaságban nincs helye adóparadicsomoknak és az adócsalásnak. Méltányos adószabályokra van szükség az Európai Unión belül és annak határain kívül. Az euró az egész Európai Unió pénzneme. Az emberek csak egy stabil euró révén bízhatnak gazdasági rendszerünkben. Ezenkívül a gazdasági és monetáris uniót szeretnénk kiegészíteni az Európai Unió gazdasági kormányzásának erősítésével, különösen az euróövezetben. Az államadósságok tekintetében korlátok megszabását kell fontolóra venni, továbbá egy keret létrehozását a rendezett állami fizetésképtelenségi eljáráshoz. A stabil valutához az uniós kereten belül szilárd struktúrára van szükség, illetve saját stabilitása érdekében egy hatékony mechanizmusra. Ennek megfelelően elkötelezettek vagyunk a stabilitási paktum mellett, amelyet ambiciózus beruházási paktummal kell kiegészíteni annak érdekében, hogy hosszú távon egész Európában megteremthető legyen a teljes foglalkoztatottság. A stratégiai beruházásokat előirányzó Juncker-terv csak kiindulási pont lehet, szinergiában a kohéziós alapokkal és a közös mezőgazdasági politikával. Több ehhez hasonló projektet kell támogatnunk. További beruházásra van szükségünk, amelyek nem adósságból, hanem ötletek nyomán valósulnak meg. Európának általános ösztönző csomagok helyett hosszú távú beruházási ösztönzőkre és megfelelő tőkepiaci feltételekre van szüksége.

Szociális piacgazdaságunkban a szociális dimenziót helyezzük a középpontba.

Bár Európa kilábalt a gazdasági és pénzügyi válságból, még mindig túl sokakat sújt a munkanélküliség problémája. Ezért meggyőződésünk, hogy a szilárd európai szociális stratégia kialakításának helyet kell kapnia gazdasági modellünkben, valamint az EPP Képviselőcsoport szolidaritásra, méltóságra és társadalmi igazságosságra vonatkozó elvei között az európai társadalmi és területi egyenlőtlenségek kiváltó okainak kezelése érdekében.

Hiszünk a szabad kereskedelemben, amely a jólét és a munkahelyteremtés motorja

A beruházások legjobb ösztönzői a kedvező gazdasági keretfeltételek. Támogatjuk a méltányos szabadkereskedelmi megállapodásokat, hogy a globalizáció előnyei polgáraink hasznára váljanak. A szabad kereskedelem nem csupán a vámok eltörlését jelenti, hanem a szociális normák fejlesztését, a fogyasztóvédelmet és a szociális piacgazdaságot is. Csak a méltányos szabad kereskedelem révén tarthatók fenn globálisan szociális, környezeti és technológiai normáink, egyúttal javítva az életkörülményeket partnerországainkban, például a gyermekmunka elleni fellépés révén. A szabad kereskedelem kategorikus és kezdettől fogva történő elutasítása gazdaságilag káros és mélyen antiszociális. Európának és tagállamainak inkább arra kellene összpontosítaniuk, hogy hogyan legyenek képesek munkahelyeket teremteni és megvédeni vállalataikat a felvásárlástól. A szabad kereskedelem mindkét szempontból elengedhetetlen. Az Unió közös kereskedelempolitikája a Szerződések alapján egyedül az Európai Unió és intézményeinek hatáskörébe tartozik. A tagállamok demokratikusan megválasztott kormányaik révén a Tanácsban teljes körűen részt vehetnek a kereskedelempolitika alakításában. A tagállamoknak ellen kellene állniuk annak a szűk látókörű kísértésnek, hogy pusztán politikai okokból élnek vétójogukkal, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi bármilyen új kereskedelmi megállapodás megkötését.

Ösztönözni kívánjuk az innovációt

Az elmúlt 500 évben Európa volt a világ kreatív központja. Jelentős globális újítások születtek Európában. Korunk Google-hez és Facebook-hoz hasonló újításai más képet mutatnak. Európának ismét nagyratörővé kell válnia. Új, előremutató projektekre van szükség, mint például amikor először megszülettek az Airbus repülők első tervei. Ezek révén a polgárok láthatnák, hogy Európa nem egy szabályozó hatóság, hanem a jobb életet eredményező ötletek forrása. Ösztönözni szeretnénk az innovációt és Európa gazdasági erejét innovatív erővé alakítani Európának meg kell tartania vezető szerepét az ökoalapú és körforgásos gazdaság terén, és vissza kell szereznie vezető szerepét technológiai és digitális téren, a közös kutatás, innováció és nyitott tudomány térségének kialakítása révén, felhasználva tudományos eredményeinket a reálgazdaságban, illetve az ipar digitalizációja révén.

A polgárok és a vállalatok digitális korszerűsítésének európai prioritássá kell válnia, és meg kell szüntetni az e-kereskedelem és a kultúrához való hozzáférés határon átnyúló fejlődésének akadályait. A kézzelfogható és gyors eredményekhez új üzleti modellek is szükségesek, valamint a fogyasztók rendelkezésére álló termékek szélesebb skálája a teljes körűen működőképes és integrált egységes piacon. Az egységes piac szabályait a digitális világban is érvényesíteni kell.

A digitális egységes piac a maga 510 millió fogyasztójával felszabadíthatja az Európában rejlő teljes potenciált, kezdeményező szerepbe juttathatja Európát, és növelheti annak globális versenyképességét. Az EPP Képviselőcsoport hisz abban, hogy Európában prioritást kell kapnia a konnektivitásnak és ebből fakadóan az infrastruktúra és az „ipar 4.0” fejlesztésének, az e-kereskedelem előtti akadályok felszámolásának és a polgárok és vállalatok – különösen a kkv-k és az induló vállalkozások – digitális ismeretei bővítésének. Ennek érdekében az Uniónak barátságos beruházási környezetet kell kialakítania, növelnie kell a spektrumgazdálkodás koordinációját, fejlesztenie kell a digitális készségeket és jártasságot, és bizalmat kell kialakítania az adatfeldolgozás területén működő szereplők között, a versenyképes, adatközpontú gazdaság kialakítása érdekében. Az Uniónak létre kell hoznia az új gazdaság jogalkotási keretét, hogy elkerülje a tagállamok közötti további fragmentációt. A digitális egységes piac és az energiaunió megvalósítása alapvető fontosságú a fenti célok elérése érdekében.

Továbbá konkrét projekteket – mint pl. hangfelismerés, robotika és mesterséges intelligencia, szuperszámítógépek, 5G mobilhálózatok, intelligens városok és falvak – kívánunk indítani annak érdekében, hogy Európa innovatív képessége kibontakozhasson. Európának ötvöznie kell innovatív képességét és kreativitását. A digitális korszakban a fejlett technológia önmagában nem elég a sikerhez. Ehhez az egyre versenyképesebb informatikai ágazatra van szükség, amelynek vállalatai a technológiát az életmód részévé teszik. Európa az innováció és kreativitás egyedülálló helyévé válhat a világban.

Ugyanakkor Európának vezető projektek kialakítása révén nagyobb figyelmet kell fordítania napjaink olyan fő kutatási kérdéseire, mint pl. a rák elleni harc vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló technológiai megoldások. Az Unió költségvetését ennek megfelelően célzottabbá kell tenni és át kell szervezni. Európának több, a jövőt szolgáló befektetésre van szüksége, és kevesebb forrást kell szánnia a régi struktúrákra. Európának egyre inkább feladata, hogy megoldásokat kínáljon az emberiség sürgető problémáira.

Végezetül meggyőződésünk, hogy Európának vezető szerepet kell játszania a fenntartható és körforgásos gazdaságon alapuló új növekedési modell kialakításában, amely természeti erőforrásaink védelmét szolgálja. A legtöbb környezetvédelmi problémát csak európai szinten lehet megoldani, mivel a szennyező anyagok nem állnak meg a határoknál. Ezért piacalapú megközelítés szükséges, amelynek keretében az európai környezetvédelmi politika célja az ipar támogatása az innováció és a fogyasztók aggodalmainak megszüntetése terén, a versenyképesség megtartása mellett.

5. Támogatni kívánjuk a fiatalok Európáját és biztató jövőt kívánunk teremteni társadalmaink és az európai családok számára

Európának a nemzedékek közötti igazságosság és szolidaritás hajtóerejévé kell válnia. Biztatóbb jövő megteremtésére törekszünk a családok számára az egyes szakpolitikák közös területein. A fenntartható és méltányos szociális és gazdasági politika biztosítása az összes családra kiterjedő jobb élet alapvető feltétele. Továbbá gyümölcsöző eszmecserét kívánunk létrehozni a demográfiai kihívások kezelése terén a különböző európai régiók között. Ahogy a gazdasági, pénzügyi és politikai integráció előrehalad, az uniós költségvetést is át kell alakítani, megtartva alapvető jellemzőit: a versenyképesség, a munkahelyteremtés és a fiatalok, valamint a tagállamok közti kohézió növelése érdekében tett beruházásokat.

Ugyanakkor ápolnunk kell az európai identitást a jövő generációinak érdekében. Minél több fiatalnak a maga módján kell megtapasztalnia Európát. Új, jelentőségteljes interaktív projekteket szeretnénk bevezetni, amelyek lekötik az európai fiatalokat, ilyen például egy Interrail jegy a 18. születésnapjukra. Ennek köszönhetően a fiatal európaiak nemcsak a földrész szépségét és változatosságát ismerhetik meg, hanem az európai régiók és városok is egy sor új lehetőséget kapnának arra, hogy projektjeiket európai koncepcióhoz kapcsolják. Ezenkívül tovább kívánjuk fejleszteni az Erasmus programot, egyetemi tanulmányokra és a szakmai képzésekre egyaránt kiterjesztve. Szeretnénk helyet adni annak az elvnek, mely szerint az Erasmus háttértől függetlenül minden fiatal számára elérhető. Támogatni szeretnénk a fiatal vállalkozókat azáltal, hogy arra bátorítjuk induló vállalkozásaikat és innovatív kkv-ikat, hogy európai uniós finanszírozásért folyamodjanak.

Az európaiak csak akkor tudnak együtt fellépni, ha képesek megérteni egymást. Ezért azt szeretnénk, hogy az uniós költségvetés egy része minden tagállamban a 21. században a sikerhez szükséges készségek kialakítására legyen fordítva. Minden gyermeknek rendelkeznie kell a minőségi oktatáshoz való hozzáférés lehetőségével, illetve a tagállamok felelőssége lehetőséget biztosítani számukra az idegennyelv-ismeret, a digitális készségek, a kreativitás, az analitikus és kritikus készségek megszerzésére a jelenleg lehetségesnél sokkal nagyobb mértékben. Európa legnagyobb tőkéje az emberi kapacitása. Képességeink fejlesztése által az európai ifjak számára megteremtjük a biztonságosabb és fényesebb jövő legjobb garanciáját.

*

Az Európai Unió válaszúthoz érkezett, és a mi közös kihívásunk, illetve egyéni felelősségünk ma minden egyes polgár megszólítása és bevonása, hogy bizalommal legyenek az európai eszme iránt, és újra büszkék legyenek az általuk az elmúlt évtizedekben a gyermekeik békéje és jóléte érdekében épített egyedülálló projektre.