Biztonság az Unió és polgárai számára: az európai védelmi unió felé

27.09.2017

Biztonság az Unió és polgárai számára: az európai védelmi unió felé

Kiadvány picture

A liberális demokráciák által létrehozott, szabályokon alapuló nemzetközi rend minden eddiginél komolyabb kihívásokkal szembesül. Az EU biztonsági környezete továbbra is nagyon kiszámíthatatlan. Az Európától délre és keletre található területeken egyaránt instabilitás uralkodik.

Délen egyre több a terrorista és bűnszervezet, főként azért, mert az államok bukása vagy meggyengülése miatt bizonyos területek kikerültek a kormányzati ellenőrzés alól. Keleten tovább folytatódik Oroszország Ukrajna elleni háborúja, valamint Krím jogellenes annektálása. A hibrid hadviselés, ideértve a kiberterrorizmust, az információs hadviselést és az energiapolitikát, elsősorban a javasolt Északi Áramlat 2 gázvezetéket, nem csupán a keleti partnerség országait hivatott destabilizálni, hanem a nyugati demokráciákat is. Nő a feszültség a Nyugat-Balkánon is.

A déli és a dél-keleti határokon kialakult migrációs válság drámai kihívások elé állítja az Uniót és tagállamait, egyúttal biztonsági aggályokat is felvet, és kollektív választ igényel. A külső és belső biztonsági fenyegetések mostanra szorosan összekapcsolódtak.

A brexithez és az új amerikai kormányzathoz kapcsolódó bizonytalanság tovább bonyolítja a globális biztonsági helyzetet. Továbbra is határozottan elkötelezettek vagyunk a közös értékeken és érdekeken alapuló transzatlanti közösség mellett, amely a belátható jövőben az európai biztonság fenntartásának egyedüli és legfontosabb eszköze marad. A biztonság és a védelem területén folytatott uniós együttműködés és koordináció fokozása nem a NATO kárára fog történni, hanem azt kiegészítve és erősítve, jelentősen növelve a transzatlanti együttműködés hatékonyságát.  A békét és a biztonságot ma már nem lehet magától értetődőnek venni.

Az Európai Védelmi Ügynökség 2015-re vonatkozó legfrissebb (becsült) adatai szerint a tagállamok fegyveres erőinél összesen 1,4 millió katona szolgál, ami meghaladja az USA katonáinak számát. A tagállamok védelmi kiadásai meghaladják a 200 milliárd eurót. A kiadások hatékonysága azonban jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban. Ezt az együttműködés, a koordináció és a szinergiák hiánya, valamint az átfedések és a szétaprózódás okozzák. Ez azt jelenti, hogy pazarlóan bánunk az adófizetők pénzével, továbbá gyengíti a közös védelem terén tett erőfeszítéseinket.

A puha és kemény hatalomtól a rövid távú intézkedéseken keresztül a hosszú távú politikákig tartó szakpolitikai eszközök teljes eszköztárát kell alkalmaznunk a klasszikus külpolitika terén, ideértve a két- és többoldalú diplomáciai erőfeszítéseket, a fejlesztési együttműködést, a szükséghelyzeti támogatást, a válságmegelőzést és a konfliktusokat követő stratégiákat, de a békefenntartást és a békekikényszerítő műveleteket is. A polgárok egyre inkább aggódnak a biztonság miatt, és az EU-tól várnak védelmet. Legfőbb ideje, hogy az EU jobban felelősséget vállaljon saját biztonságáért.

Az uniós intézmények eddigi erőfeszítései

Mindenekelőtt köszönetet kell mondanunk annak a több mint ötezer polgári és katonai személynek, akik a KBVP misszióiban és műveleteiben szolgálnak három kontinensen. Ezzel összefüggésben ismételten megerősítjük elkötelezettségünket az iránt, hogy a védelmi kiadások elérjék vagy meghaladják a GDP 2%-át, valamint hogy közös védelmi projektek révén hatékonyabban használjuk fel ezt az összeget. Az EU már rendelkezik első osztályú polgári szakértőkkel, és képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan be tudja vetni őket. A gyors reagálás a hatékony reagálás. Létre kell hozni egy európai polgári védelmi erőt, amely gyorsan képes reagálni a katasztrófákra, valamint egy közös európai kiberbiztonsági dandárt, amely fel tud lépni az európai intézmények és a tagállamok IKT-infrastruktúrája elleni egyre gyakoribb kiberfenyegetések ellen, amelyek veszélyeztetik az intézmények normális működését. Európa ezen missziók teljesítésével tud hozzájárulni polgárainak biztonságához. Az említett missziókban szolgáló személyzet támogatása érdekében üdvözöljük a tagállamok védelmi kiadásainak növelését. Ezt a tendenciát folytatni kell, meg kell erősíteni, és európai szinten koordinálni kell.

Az EU globális stratégiájának 2016 júniusi elfogadása mérföldkövet jelentett az európai védelem megerősítése terén. Várjuk e stratégia uniós intézmények és tagállamok általi gyors és teljes körű végrehajtását.

Üdvözöljük az Európai Védelmi Cselekvési Terv Bizottság általi bemutatását, valamint a tagállamok katonai képességeinek javítására irányuló új védelmi csomag 2017. június 7-i előterjesztését. Hangsúlyozzuk, hogy az európai védelem jövőjéről szóló vitaanyagában a Bizottság és egyre több tagállam is elkötelezte magát az európai védelmi unió elindítása mellett. Az EPP Képviselőcsoport is régóta pontosan ezt szorgalmazza.

Érdemi végrehajtási lépéseket várunk, figyelembe véve a nemzeti fegyveres erők igényeit. A korábbi kötelezettségvállalások alapján teljes mértékben támogatjuk az uniós védelmi kutatással kapcsolatos kísérleti projektet és előkészítő intézkedést, mivel ezek ösztönözhetik az együttműködésen alapuló jövőbeli európai programokat. A tervezett koordinált éves védelmi szemle (CARD) is ezt a célt szolgálhatná a képességfejlesztés előmozdításával, a hiányosságok orvoslásával, valamint a nemzeti védelmi kiadási tervek optimálisabb felhasználásának biztosításával.

A helyes irányba vezetnek a tagállamok és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/a Bizottság alelnöke által a közelmúltban annak érdekében tett erőfeszítések, hogy elinduljon az állandó strukturált együttműködés (PESCO). A PESCO a biztonság és a védelem területén folytatott fokozott, racionális és hatékony együttműködés (például a katonai Schengen létrehozása) speciális eszköze, amely összehozza azokat a tagállamokat, amelyek készen közösen fejleszteni képességeket, beruházni megosztott projektekbe, vagy létrehozni többnemzetiségű szerveződéseket. Mindez magasabb szintű közös védelmi törekvéseket eredményezhet.

Üdvözöljük a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC) közelmúltbeli létrehozását, ami az állandó uniós parancsnokság magját alkothatja. Nagyra értékeljük a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítéssel (CBSD) kapcsolatos kezdeményezést. Ez ugyanis képessé teszi az EU-t arra, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a partnerországok kapacitásépítéséhez és ellenálló képességének fokozásához.

A közelmúltbeli EU–NATO közös nyilatkozat magasabb szintre emelheti az együttműködést. Üdvözöljük a 42 közös EU–NATO kezdeményezés jóváhagyását, amelyek célja a két szervezet közötti együttműködés és koordináció erősítése, valamint az európai polgárok biztonságának garantálása. Reméljük, hogy a két szervezet tagállamai készek és képesek lesznek az együttműködésre a polgáraink biztonsága szempontjából kulcsfontosságú területeken.

Elismerjük, hogy különféle történelmi okok miatt az egyes tagállamok eltérő állásponton vannak a biztonság és a védelem kérdéseiben, és hogy mindezt az uniós szerződések rendelkezései is szem előtt tartják.

Mindezek fényében az EPP Képviselőcsoport az alábbiakat kéri:

  • az uniós intézmények és a tagállamok ezúttal tegyenek eleget a polgáraink biztonságának fokozása mellett tett kötelezettségvállalásaiknak. Fontos, hogy a tagállamok fokozzák a bizalom szintjét, és hajtsák végre a közösen kifejezett politikai szándékot; az EU egyedülálló tapasztalatokkal járul hozzá a puha hatalom és a biztonság közötti összefüggésrendszerhez, ám tovább kell erősítenie a kemény hatalmi eszközeit.
  • az uniós tagállamok aknázzák ki a fokozott védelmi együttműködésben és koordinációban rejlő szinergiahatásokat (pl.: védelmi tervezés, kutatás és fejlesztés, beszerzés, továbbá a fegyveripar fenntartása konszolidálása). Mindez jelentős megtakarításokat eredményezhet, amelyeket hosszú távú beruházásokra lehetne felhasználni;
  • az uniós intézményeknek és a tagállamoknak fokozniuk kell a közös uniós védelmi politika kialakítása érdekében tett erőfeszítéseiket (EUSZ 42. cikk (2) bekezdés). A személyek, az áruk, a szolgáltatások és a pénz szabad mozgásának térségében a biztonságot nem garantálhatják az egymástól elszigetelten cselekvő tagállamok. A tagállamoknak közösen, egységben kell tervezniük, majd dönteniük arról, hogy az egyes tagállamok mivel járulnak hozzá a közös cél megvalósításához. Ez vezethet el Európa stratégiai autonómiájának fenntartásához és a közös védelem kidolgozásához;
  • a jelenlegi uniós globális stratégiának el kell vezetnie egy, a biztonságról és a védelemről szóló fehér könyvhöz, valamint az európai védelmi unió létrehozását célzó reális és gyakorlati lépéseket tartalmazó útitervhez. Ennek az uniónak bátorítania kell a stratégiai kultúrák szorosabb összehangolását és a fenyegetésekkel kapcsolatos közös álláspont kialakítását, ami közös helyzetismereti képességek kifejlesztését teszi szükségessé. A fehér könyvnek össze kell kapcsolnia a stratégiai gondolkodást és a katonai képességek fejlesztésével;
  • az EU kötelezze el magát olyan új struktúrák és mechanizmusok létrehozása mellett, illetve olyan, már meglévő struktúrák és mechanizmusok erősítése mellett, amelyek jobban támogatják a tagállamok közötti szorosabb katonai együttműködést;
  • az EU tagállamai mozdítsák elő a versenyképes és innovatív védelmi ipari bázist. Kérjük egy európai képességi és fegyverzeti politika elindítását, amely összefogná a KBVP-erőfeszítések belső vonatkozásait; kérjük továbbá a jelenlegi erőfeszítések oly módon történő alakítását, hogy azok révén támogató intézkedéseket és szinergiákat lehessen létrehozni a védelmi kutatások, a képességfejlesztés, a beszerzések és az űrpolitika terén (például űrmegfigyelési képességek, drónok, kibervédelmi képességek, alapharckocsik, vadászgépek);
  • a tagállamok és a Bizottság vigyék sikerre a tervezett Európai Védelmi Alapot, amelynek köszönhetően a következő többéves pénzügyi keret prioritásként kezelné az uniós biztonsági és védelmi költségvetést; biztosítsanak megfelelő forrásokat az Európai Védelmi Alap számára, amelynek esetében abszolút minimális értéket jelentenek a kutatásra tervezett évi 500 millió eurós, illetve fejlesztésre és beszerzésekre tervezett évi 1 milliárd eurós összegek;
  • az Európai Parlament és a Tanács mielőbb fogadja el az európai védelmi ipari program létrehozásáról szóló rendelettervezetet, amelynek célja a KBVP működőképessé tétele. Bátor végrehajtási intézkedésekre van szükség azzal kapcsolatosan, hogy az EU miként járulhat hozzá az védelem javítását célzó együttműködésen alapuló projektek finanszírozásához;
  • az Európai Bizottság hozzon létre az alelnök/főképviselő vezetése alatt egy védelmi főigazgatóságot, amelynek feladata az uniós belső védelmi intézkedések koordinálása, valamint a hatékony védelmi piac és az egész Európára kiterjedő ellátásbiztonsági rendszer működésének garantálása; az egységes védelmi piac elősegítené a kritikus kutatást és az induló vállalkozások létrejöttét, amelyek révén ki lehet fejleszteni azokat a kulcsfontosságú technológiákat, amelyekre Európának szüksége van a biztonsági kihívások kezeléséhez;
  • emelkedjenek tovább a nemzeti védelmi kiadások, hogy uniós szinten és tagállamonként közeledjenek a GDP 2%-ához. Annak érdekében, hogy közelítsünk Európa stratégiai autonómiájához, többet kell költenünk a védelemre;
  • Európa stratégiai autonómiájának fenntartásához, vagyis ahhoz, hogy szükség esetén képesek legyünk önállóan cselekedni, a tagállamoknak többet és hatékonyabban kell költeniük a védelemre, különösen a közös beszerzési projektek, a szabványosítás és tanúsítás, valamint a meglévő keretek kihasználása révén. A tagállamok védelmi apparátusait összhangba kell hozni egymással, ahogyan azt a CARD előírja;
  • az EU-nak békeidőben ki kell használnia a védelmi erőfeszítések finanszírozására szolgáló jogi lehetőségeket, például a képzéseket és az oktatást, a beszerzéseket és a karbantartást, az infrastruktúrát vagy a kutatást, a technológiát és fejlesztést; az EU tagállamainak politikai elkötelezettséget kell tanúsítaniuk, fokozniuk kell a beruházásokat, meg kell osztaniuk az információkat és szinergiákat kell teremteniük annak érdekében, hogy hatékonyabb védelmet nyújthassanak az európaiaknak;
  • tekintettel a határellenőrzési és biztonsági célú európai szintű információs rendszerek összetettségére és töredezettségére, az EU-nak ösztönöznie kell az informatikai rendszerek összekapcsolásának és interoperabilitásának javítására, illetve az átfedések és a párhuzamosságok elkerülésére szolgáló megoldásokat; a külső határok hatékonyabb védelme és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében az EU-nak hatékonyabb és eredményesebb adatkezelést kell szorgalmaznia, lökést adva ugyanakkor az európai biztonsági iparágnak;
  • a Bizottságnak és a társjogalkotóknak azon kell dolgozniuk, hogy a terrorista szervezetek ne használhassák fel az uniós pénzügyi piacokat terrorista tevékenységeik vagy puszta fennmaradásuk céljából;
  • az EU-nak finanszíroznia kell olyan polgári-katonai és védelmi kutatásokat és technológiai projekteket, amelyek elősegítik az együttműködésen alapuló jövőbeli európai programokat az Európai Védelmi Ügynökségen és más végrehajtó ügynökségeken belül; a technológiai fejlődés és a felhasználók számának ugrásszerű növekedése új távlatokat nyitott a hadviselésben a kiberbűnözés és az internet terrorista célokra történő alkalmazása révén;
  • együttműködésen alapuló európai programokat kell indítani a NATO-programokat, például a Ballistic Missile Defence for Europe vagy az Alliance Future Surveillance and Control System programot követve, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az európai ipar NATO-programokban való részvételét, ezáltal erősítve Európa szerepét a NATO-n belül, egyszersmind fokozva Európa stratégiai önállóságát;
  • a következő többéves pénzügyi keretnek egy védelmi kutatási programot kell tartalmaznia. A nemzeti kutatási befektetéseket uniós finanszírozással kell kiegészíteni. Azt reméljük, hogy a következő többéves pénzügyi kereten belül egy külön programban szerepelnek majd a védelmi kutatási tevékenységek;
  • az állandó strukturált együttműködés a jövőbeni védelmi unió sarokkövévé vált. ennek az Európán belüli elszigetelt katonai együttműködések koordinálására is szolgálnia kell, nem csupán projektek összehangolására;
  • az Európai Védelmi Alapban, az Európai Védelmi Cselekvési Tervben és az állandó strukturált együttműködésben való részvételt illetően a tagállamoknak tisztázniuk kell, hogy miként lehet egyszerre biztosítani a széles körű részvételt és a magas szintű ambíciót és elkötelezettséget;
  • az EU-nak teljes mértékben ki kell aknáznia a Szerződésekben rejlő lehetőségeket a biztonság és a védelem terén (EUSZ 41. cikk – induló alap; EUSZ 42. cikk – kollektív önvédelmi záradék; EUSZ 44. cikk – tagállamok egy csoportjának megbízása valamely KBVP-misszió végrehajtásával; EUMSZ 222. cikk – szolidaritási záradék);
  • a tagállamoknak teljes mértékben osztozniuk kell a KBVP műveleteivel és misszióival járó terheken, nagyobb közös finanszírozás révén annak érdekében, hogy a tagállamok ösztönzést kapjanak a képességek és egységek rendelkezésre bocsátása révén történő hozzájárulásra, a pénzügyi lehetőségeikkel kapcsolatos korlátoktól függetlenül; rendkívül fontos az EU katonai műveleteinek és az EU harccsoportok jövőbeni bevetéseinek finanszírozására szolgáló ATHENA mechanizmus felülvizsgálata. Az EU-val azonos értékeket valló országokkal kialakított partnerségek és együttműködés hozzájárulhatnak a KBVP-műveletek és -missziók hatékonyságához és eredményességéhez;
  • az EU-nak teljesen önálló polgári-katonai stratégiai parancsnokságot kell létrehoznia a meglévő Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatból, a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatból és a Válságkezelési és Tervezési Igazgatóságból az Európai Külügyi Szolgálaton belül;
  • az EU-nak fokoznia kell a regionális biztonságot garantáló szereplőként tett erőfeszítéseit, és a NATO erős európai pillérévé kell válnia; Európa védelme az EU és a NATO egymást kölcsönösen erősítő felelőssége lesz. Erősítenünk kell a szinergiákat az EU és a NATO között, elkerülve a felesleges átfedéseket.
  • Az EKSZ East StratCom munkacsoportját át kell alakítani állandó uniós struktúrává, megfelelő finanszírozással és jelentősen nagyobb személyzettel.

Az előttünk álló út

Az európai védelem nem lehet továbbra is az uniós integrációs folyamat leggyengébb láncszeme. Az európaiaknak a saját kezükbe kell venniük a sorsukat, és meg kell erősíteniük Európa védelmét, különösen annak fényében, hogy a 2016 júniusi 85.1 Eurobarométer-felmérés szerint a megkérdezett uniós polgárok fele elégtelennek tartja az uniós fellépést, kétharmaduk pedig fokozottabb uniós szerepvállalást szorgalmaz a biztonsági és védelmi politika terén tett tagállami elköteleződés révén.

A jelenlegi összetett biztonsági környezetben az EU nem engedheti meg, hogy passzív szereplő legyen. Véget ért az az időszak, amikor a békének köszönhetően alacsonyan lehetett tartani a védelmi kiadásokat. Értékeink és érdekeink kihívások elé kerültek, ideje nagyratörőbb célokat kitűzni és azokat a gyakorlatban is megvalósítani. Az EU egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy változatos, polgári és katonai eszközöket egyaránt magában foglaló külpolitikai eszközeire tekintettel aktív szerepet vállaljon. Mindazonáltal a béke biztosításához készen kell állnunk a gyors, határozott és eltökélt cselekvésre. Ezt a jövőbeni európai védelmi unió keretében tudjuk a leghatékonyabban megtenni.