Az EPP képviselőcsoport álláspontja a nemek közötti egyenlőségről

1. A nők elleni erőszak kezelése:

1. Emberkereskedelem
2. Női nemi szervek megcsonkítása (FGM)
3. Kibernetikai erőszak és gyűlöletbeszéd
4. Szexuális zaklatás

2. Inkluzív gazdaság építése:

1. A munkaerőpiac nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése: a nők foglalkoztatása; nemek közötti nyugdíj és bérszakadék; a munka és a magánélet egyensúlya; gondozás;
2. Női vállalkozói szellem
3. STEM, digitális, IKT és mesterséges intelligencia (AI).
4. Nők a döntéshozatalban

3. Női jogok: Ágazatközi megközelítés:

1. Nők a vidéki területeken
2. A nők a külpolitikákban és a fejlesztésben
3. Nők a médiában

4. A nők és lányok egészsége:

1. A nők egészsége
2. Rák
3. Fogyatékkal élő nők

"Az Unió minden tevékenysége során törekszik a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek megszüntetésére, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítására."

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikke.

Az Európai Unió megalakulása óta az esélyegyenlőségen alapuló projekt, amely minden polgár számára lehetővé teszi, hogy egy békés és virágzó kontinensen belül teljes mértékben kiaknázhassa a benne rejlő lehetőségeket. E jövőkép középpontjában a nők állnak, és a nők magasabbra jutásának és továbblépésének lehetővé tétele évtizedek óta európai eszménykép.

Az egyenlőség az Európai Néppárt egyik alapértéke. Annak biztosítása, hogy minden polgár egyenlő esélyekkel rendelkezzen a gazdasági, társadalmi és politikai sikerhez, az EPP küldetésének középpontjában áll. Az Európai Néppárt és kormányai következetesen törekedtek arra, hogy a nők esélyeit a társadalomban és a gazdaságban - beleértve a munkaerőpiacot is - előmozdítsák, és hogy a munka és a családi élet közötti egyensúlyt mindenki javára előmozdítsák. Az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportja arra törekszik, hogy minden nőnek lehetősége legyen arra, hogy ambiciózus és teljes életet éljen. Az egészséges születéstől a teljes értékű oktatásig, a tisztességes munkaerőpiacra való belépéstől a családalapítás mellett való döntésig, a közéletben való teljes körű részvételtől az idősebb nőkről való gondoskodásig, a néppárti képviselőcsoport biztosítani fogja, hogy minden nőnek lehetősége legyen arra, hogy teljes mértékben kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket. Célunk az egyenlő jogok, az esélyegyenlőség és az egyenlőség előmozdítása mindenki számára. Mivel a nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió alapvető és horizontális értéke, ennek kell az Európa jövőjéről szóló konferencia középpontjában állnia. A nőket aktívan ösztönözni kell a konferencián való részvételre, a női szervezeteket pedig be kell vonni a konferencia napirendjének meghatározásába. Meg kell hallatni a hangjukat, és be kell építeni őket a végső ajánlásokba.

A nemek közötti egyenlőség eléréséhez elengedhetetlen a nemek szerinti bontású adatok gyűjtése minden szakpolitikai területen. A néppárti képviselőcsoport ezért felszólítja az Eurostatot, az EIGE-t és az Eurobarométert, hogy a nemek közötti egyenlőségi stratégián keresztül fokozzák erőfeszítéseiket a nemek és életkor szerinti bontásban gyűjtött adatok gyűjtésére minden területen.

1. A NŐK ELLENI ERŐSZAK KEZELÉSE

Az erőszak minden formája (fizikai, pszichológiai, pénzügyi, internetes erőszak, valamint a szexuális zaklatás vagy a női nemi szervek megcsonkítása) elleni küzdelem minden helyszínen, beleértve az otthonon belüli és kívüli erőszakot is, abszolút prioritás politikai családunk számára. A nők elleni erőszak nemcsak a nemek közötti egyenlőség megvalósításának egyik fő akadálya, hanem az emberi jogok lelkiismeretlen megsértése is. Jelenleg az EU-ban minden harmadik 15 éves vagy annál idősebb nőből 1 tapasztalt már valamilyen fizikai és/vagy szexuális erőszakot, és a családon belüli erőszakról szóló jelentések száma a COVID-19 fogva tartás révén rohamosan emelkedett. Az Európai Néppárti Képviselőcsoport zéró toleranciát tanúsít a nemi alapú erőszakkal szemben, mind az EU-n belül, mind azon kívül.

A nők elleni erőszak nemcsak társadalmi erőszak, hanem gyakran a populista, illiberális vagy antidemokratikus rezsimek a lakosság ellenőrzésének eszközeként használják. Az állam által elkövetett politikai erőszak az állampolgári ellenvélemény elfojtásának egyik eszköze. A nők elleni minden erőszakos cselekményt úgy kell kezelni, mint a demokratikus értékeink elleni közvetlen támadást, és mint fenyegetést, nem csak egy bizonyos személycsoportot, hanem mint fenyegetést az egészséges, részvételi és egyenlő társadalom létére.

Cselekvési pontok a nők elleni erőszakkal kapcsolatban:

• Azerőszak és annak kiváltó okainak kezelése minden szinten, tudatosságnövelő, megelőző és tájékoztató kampányok révén, beleértve a pornográf anyagok kockázatait és káros hatásait; a segélyvonalak támogatása és a helyes gyakorlatok előmozdítása kulcsfontosságú, valamint a nőket, férfiakat és gyermekeket az incidensek bejelentésére ösztönző kampányok; a biztonságos, hozzáférhető és az életkornak megfelelő csatornákhoz való hozzáférés a bántalmazás félelem nélküli bejelentéséhez, különösen, ha a bántalmazó az áldozat belső köréhez tartozik, alapvető fontosságú, hogy az aluljelentést hatékonyan kezelni lehessen;
• A fennmaradó tagállamokat és az EU-t sürgessük az Isztambuli Egyezmény ratifikálására;
• Anők elleni erőszak uniós szintű meghatározásának kidolgozása, beleértve az online és offline formákat is, valamint a nők elleni erőszak felvétele az uniós bűncselekmények listájára, biztosítva, hogy ezek a bűncselekmények egyik tagállamban sem maradnak büntetlenül. Új jogalkotási intézkedéseket is meg kell fontolni az erőszak típusaira vonatkozó minimumszabályok felvázolására;
• Az áldozatok támogatása az áldozatok jogairól szóló, készülő uniós stratégia, valamint a meglévő eszközök, például az európai védelmi határozat révén;
• A Daphne-program folytatása a "Jogok és értékek" program 2021-2027 keretében.

Emberkereskedelem

Azemberkereskedelem az emberi jogok különösen kirívó megsértése, és a nők elleni strukturális erőszak egyik formájaként ismerik el. Az emberkereskedelem európai probléma: az áldozatok közel fele (44%) az EU-n belül kerül emberkereskedelem áldozatául. A nők és lányok, különösen a roma nők és lányok - alacsony iskolai végzettségük és társadalmi-gazdasági helyzetük miatt - továbbra is a legveszélyeztetettebbek az emberkereskedelemmel szemben (68%), míg a szexuális kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelem továbbra is a legelterjedtebb forma (56%). Az EPP képviselőcsoport elkötelezett a nők és lányok kereskedelme elleni küzdelem mellett.

Az emberkereskedelemmel kapcsolatos cselekvési pontok:

A jelenlegi jogalkotási intézkedések tagállamok általi átültetésére és teljes körű végrehajtására irányuló erőfeszítések fokozása, az emberkereskedelemmel kapcsolatos valamennyi gyakorlat bűncselekményként való minősítésére összpontosítva és azt rendszeresen értékelve, a megelőzés, a tudatosítás és a tisztviselők képzésének fokozása;

• AzEurópai Bizottság készítsen irányelvet a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem elleni küzdelemről az EU-ban;
• Fokozzák a jelenlegi jogalkotási intézkedések tagállamok általi átültetésére és teljes körű végrehajtására irányuló erőfeszítéseket, az emberkereskedelemmel kapcsolatos valamennyi gyakorlat bűncselekményként való minősítésére összpontosítva és azt rendszeresen értékelve, valamint a megelőzés, a tudatosság növelésére és a tisztviselők képzésére összpontosítva;
• A tagállamok fokozzák az emberkereskedelem áldozataihoz - például a roma nőkhöz és lányokhoz - kapcsolódó, azonosított veszélyeztetettségi tényezők - többek között a szegénység, a társadalmi kirekesztés, az alacsony iskolai végzettség, a magas munkanélküliség, a családon belüli erőszak és a megkülönböztetés - elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket;
• Az Európai Bizottság dolgozzon ki új uniós stratégiát az emberkereskedelem felszámolására;
• Az elkövetők, bántalmazók és kizsákmányolók büntetlenségének széles körben elterjedt kultúrája ellen az érintett uniós ügynökségek közötti, a tagállamokkal, uniós intézményekkel és más partnerekkel partnerségben végzett összehangolt munka folytatása révén, ezáltal fokozva a nyomozások és büntetőeljárások hatékonyságát;
• Az Europol és az Eurojust révén a rendőrségi és igazságügyi együttműködésben az összehangolt válaszlépések megerősítésének előmozdítása;
• Az áldozatok jogairól szóló irányelv végrehajtásának megerősítése annak érdekében, hogy minden áldozat hozzáférjen az igazságszolgáltatáshoz és a támogatáshoz, valamint a gyermekek védelmének fokozása a tagállamok általános szociális védelmi rendszerein belül. Ennek magában kell foglalnia az emberkereskedelem áldozataival foglalkozó civil társadalmi szervezetek, nem kormányzati szervezetek és bűnüldöző hatóságok támogatását;
• Az illetékes hatóságok, például az emberkereskedelem áldozataival vagy potenciális áldozataival foglalkozó köztisztviselők, igazságügyi és bűnüldöző tisztviselők és ügynökségek számára megfelelő, a nemek közötti egyenlőségre érzékeny képzést kell biztosítani, amelyet hatékony felügyelet és irányítás révén erősítenének meg;
• A nők és gyermekek csempészetének megelőzése és az ellene való küzdelem a harmadik származási vagy tranzitországokkal való együttműködés révén, az emberkereskedelem áldozatainak védelmével együtt, átfogó támogatási, reintegrációs és rehabilitációs programok biztosításával;
• Az emberkereskedelem elleni intézkedések figyelembevétele és beépítése valamennyi kereskedelmi megállapodásba;
• Az emberkereskedelmi esetek jelentésének és az adatgyűjtésnek a tagállamok és az EU szintjén történő javítása a jelenség jobb megértése és a különböző adatforrások közötti jobb koordináció érdekében;
• Az emberkereskedelem elleni küzdelem uniós koordinátora munkájának további támogatása és finanszírozása;
• Az EPP képviselőcsoport elítéli a nők, különösen a marginalizált csoportok - köztük a roma nők, az értelmi fogyatékkal élő nők és az etnikai kisebbségekhez tartozó nők - mindenfajta önkénytelen kezelését, például a női nemi szervek megcsonkítását, a kényszersterilizációt, a kényszerített abortuszt vagy a kényszerített orvosi vizsgálatokat.

Női nemi szervek megcsonkítása (FGM)

Az EPP képviselőcsoport határozottan elítéli a női nemi szervek megcsonkítását (FGM) mint az emberi jogok súlyos megsértését, valamint a nők és lányok elleni erőszakos cselekményt, amelynek hosszú távú pszichológiai és fizikai következményei vannak, beleértve a halált is. A nemi szervek megcsonkítása 31 országban legalább 200 millió nőt és lányt érint, és az UNFPA 2018-as adatai szerint, ha a népesedési tendenciák ugyanabban az irányban folytatódnak, 2030-ra világszerte 68 millió lányt fenyeget majd a nemi szervek megcsonkításának veszélye. Az EPP képviselőcsoport elítéli e gyakorlat növekvő medikalizálását, amely veszélyes kísérlet a csonkítás legitimálására, sőt, potenciális nyereségszerzésre.

A női nemi szervek megcsonkításával kapcsolatos cselekvési pontok:

• Felszólítja az Európai Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a tagállamokat, hogy fokozzák a harmadik országokkal való együttműködést annak érdekében, hogy a meglévő és jövőbeli programok révén prioritásként kezeljék a csonkítás felszámolását;
• Erősítsék meg a nemi szervek megcsonkításának megelőzését az oktatás és a tájékoztatás révén, valamint a nők és lányok gazdasági szerepvállalásának előfeltételeinek megteremtésével;
• Az érintett szakemberek (egészségügyi szakemberek, ápolók, szociális munkások) tudatosítására, tájékoztatására, oktatására és képzésére irányuló különböző meglévő programok összpontosítása az egész EU-ban és a külső szakpolitikákban a nemi szervek megcsonkításának megelőzése és kezelése érdekében;
• Az uniós finanszírozás elkülönítése olyanképzési és figyelemfelkeltő projektek számára, amelyek célja a nemi szervek megcsonkításának és a nők és lányok elleni erőszaknak a hatékony megelőzése, felderítése és az azokra való reagálás.

A számítógépes erőszak és a gyűlöletbeszéd

A nők elleni internetes erőszak szorosan kapcsolódik a közösségi médiához és a technológiai platformokhoz való egyre szélesebb körű hozzáféréshez és használathoz, és többféleképpen is megnyilvánulhat, például szexuális zaklatás, képi alapú szexuális visszaélés, grooming vagy szexista gyűlöletbeszéd formájában. A nők elleni kibernetikai erőszak és gyűlöletbeszéd ezen formái az erőszak folyamatának részét képezik, gyakran offline kezdődnek és online folytatódnak, vagy fordítva.

Agyűlöletbeszéd egyre inkább a nők ellen irányul, és különösen a közszereplők, például újságírók, emberi jogi aktivisták és politikusok vannak kitéve ennek.

A kibernetikai erőszakkal és gyűlöletbeszéddel kapcsolatos cselekvési pontok:

• Együttműködés az Európai Bizottsággal egy olyan átfogó stratégia kidolgozása érdekében, amely foglalkozik a kibernetikai erőszak, valamint a nők ellen irányuló gyűlöletbeszéd kérdésével, mivel az online gyűlöletbeszéd valós erőszakot szíthat;
• A nők elleni online erőszakkal kapcsolatos meglévő európai szintű eszközök - például az általános adatvédelmi rendelet, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv, valamint az áldozatok jogairól szóló irányelv - közötti szinergiák növelése;
• együttműködés a technológiai platformokkal és az IKT-ágazattal a nők elleni erőszak, a kibernetikai erőszak és a gyermekekkel szembeni online és offline visszaélések elleni küzdelem érdekében, technikai intézkedések és médiamoderációs politikák révén. Alapvető fontosságú a megelőzési technikák és a káros tartalmakra való reagálási mechanizmusok kidolgozása, beleértve az igazságügyi szervekkel való együttműködést az erőszakos vagy káros tartalmak eltávolítása vagy a hozzáférés letiltása terén;
• A nők elleni internetes erőszak elterjedtségére és ártalmaira vonatkozó mutatók kidolgozása a beavatkozások hatékonyságának mérése érdekében;
• A nők és lányok számára a kibernetikai erőszakról, törvényes jogaikról és a rendelkezésre álló támogató szolgáltatásokról stb. szóló figyelemfelkeltő kampányok továbbfejlesztése;
• A nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítés alkalmazása az újságírók biztonságának védelmét szolgáló intézkedések mérlegelésekor, mivel a női újságírók az erőszak nemspecifikus formáival, például szexuális és online zaklatással szembesülnek.

Szexuális zaklatás

A szexuális zaklatás a nemi alapú megkülönböztetés legtartósabb formája, és az Európai Unióban a nők mintegy fele tapasztalt már szexuális zaklatást. A néppárti képviselőcsoport határozottan elítéli a zaklatás minden formáját, és ragaszkodik a jelenséggel foglalkozó meglévő jogi keret hatékony végrehajtásához, ugyanakkor arra ösztönzi az EU tagállamait, az állami és magánvállalkozásokat és intézményeket, hogy tegyenek további intézkedéseket a munkahelyi zaklatás hatékony megszüntetése és megelőzése érdekében.

A szexuális zaklatással kapcsolatos cselekvési pontok:

• A meglévő jogi keretek hatékonyságának és a nemzetközi egyezmények végrehajtásának nyomon követése;
• A munkahelyi és egyéb társadalmi környezetben történő szexuális zaklatás megelőzésére irányuló stratégia bevezetése a munka világában elkövetett erőszakról és zaklatásról szóló, 2019. júniusi ILO-egyezmény alapján, amely a munkahelyi erőszakot és zaklatást az emberi jogok megsértéseként ismeri el;
• A tagállamokkal, a köz- és magánszektorral, valamint az érintett intézményekkel való együttműködés a helyzet hatékony nyomon követése, a legjobb gyakorlatok cseréje és a szexuális zaklatás elleni intézkedések előmozdítása érdekében minden környezetben.

2. A BEFOGADÓ GAZDASÁG KIÉPÍTÉSE

A nők mint állampolgárok és gazdasági szereplők szerepének megerősítése kulcsfontosságú gazdaságaink és társadalmaink, valamint a szegénység elleni küzdelem szempontjából. Strukturálisan már régóta szakadék tátong a férfiak és nők között a gazdaságban a nemek közötti bérszakadék, a nemek közötti nyugdíjszakadék, a gondozással járó nyomás és a szivárgó csővezeték jelensége miatt.

A nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése a munkaerőpiacon

Az EU-ban a legtöbb diplomás nő: az EU-28-ban a diplomások közel háromötödét (57,6%-át) ők teszik ki. A munkaerőpiacon azonban alulreprezentáltak: a nőknek mindössze 64,3%-a dolgozik, míg a férfiak 75,9%-a. Magasabb képzettségük ellenére a nők gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, különösen a gyermekes nők. A munka és a családi élet összeegyeztetése számos kihívást jelent, és különösen a nők igyekeznek karrierjüket a családi élethez és a gondozási feladatokhoz igazítani. A gondozók kénytelenek lehetnek csökkenteni munkaidejüket, vagy akár otthagyni a fizetett munkát.

A COVID-19 világjárvány eltérő hatással volt a nőkre, mivel ők jobban ki vannak téve a vírus társadalmi-gazdasági hatásainak, ami növeli a szegénység kockázatát. Aválság során a nők végezték a gondozás nagy részét, annak ellenére, hogy gyakran további munkahelyi kötelezettségekkel kellett zsonglőrködniük.

A családok szerepe a társadalomban kritikus fontosságú, mivel a családok számára támpontot és megnyugtató ismeretséget jelentenek. Ezt azonban nem lehet megbecsülni és élvezni, ha a modern élet tempójában nem sikerül egyensúlyt teremteni a munka és a családi élet között. Arra kell törekednünk, hogy mindenki teljes mértékben élvezhesse a családi életet. A munka és a magánélet valódi egyensúlyának megteremtése központi szerepet játszik ebben.

A családok jóléte szempontjából döntő fontosságú a gondozás, amelynek túlnyomó többségét a nők biztosítják, beleértve a gyermekgondozást, az iskola utáni gondozást, a fogyatékkal élők gondozását és az idősek gondozását. Az EU-ban az informális gondozók többsége nő (62%-uk idős vagy fogyatékkal élő személyeket gondoz, míg 58%-uk gyermekeket gondoz informálisan), ami a nemek közötti gondozási szakadék létezését jelzi. Ezen túlmenően a háztartások 29%-a jelezte, hogy nincs kielégített igénye a professzionális otthoni ápolási szolgáltatásokra, és ez az arány az egyes uniós országokban jelentősen eltér.

Ha a nők dolgoznak, a nemek közötti bérszakadék jelentős akadályt jelent, amely Európában átlagosan 16%-ot tesz ki, és elfedheti a horizontális és vertikális munkaerő-piaci szegregációt, beleértve az üvegplafon tényezőt is.

Az idősebb nők gazdasági függetlenségének biztosítása az elkövetkező évek másik kulcsfontosságú kihívása. Az idősek körében a szegénység szintje folyamatosan növekszik, de a 75 év feletti nők körében a szegénység és a társadalmi kirekesztés mutatói láthatóan magasabbak, mint a férfiaknál tapasztalható megfelelő arányok. 2018-ban az EU-ban a 65 év feletti nők átlagosan 30%-kal alacsonyabb nyugdíjat kaptak, mint a férfiak, ez az úgynevezett nemek közötti nyugdíjkülönbség. A szakadék azonban lassan csökken. A különbség a nők egész élete során felhalmozódott egyenlőtlenségek miatt áll fenn, mint például a nemek közötti bérszakadék, a foglalkoztatási szakadék és a munkaerőpiacon töltött távolléti időszakok.

A nemek közötti esélyegyenlőség munkaerő-piaci érvényesítésére vonatkozó cselekvési pontok:

• Az Európai Néppárti Képviselőcsoport kiáll az egyenlő munkáért egyenlő bérezés mellett, és várjuk az Európai Bizottság e témában készülő javaslatát. Támogatjuk a bérek átláthatóságára vonatkozó harmonizált európai keretrendszer kidolgozását a tagállamok legjobb gyakorlatainak megfelelő összehangolásával, ugyanakkor kellően figyelembe vesszük az európai kkv-k egyedi körülményeit és az EU-ban létező munkaerő-piaci modellek sokféleségét;
• Azadatgyűjtés javítása a nemek közötti nyugdíjkülönbség mutatójának létrehozásával, valamint a nemek közötti nyugdíjkülönbség alapvető okainak további kutatásával. A néppárti képviselőcsoport támogatja a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti megosztását a férfiak és nők nyugdíjkorhatárának összehangolásával kapcsolatban, valamint annak megfontolását, hogy a gyermekgondozási időszakok elismerését be kell-e számítani a nyugdíjjogosultság szempontjából;
• A tagállamok teljes mértékben ültessék át a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló irányelvet a dolgozó szülők és a gondozók számára, és az Európai Bizottság szorosan kövesse nyomon annak végrehajtását;
• Biztosítani kell a jó minőségű, megfizethető és hozzáférhető állami és magángondozási lehetőségekhez való hozzáférést, valamint a munkáltatókkal egyeztetett rugalmas munkaszervezés lehetőségét. Miközben a koragyermekkori nevelési és gondozási rendszerek, valamint a hosszú távú gondozás megszervezése és tartalma a tagállamok felelőssége, meg kell vizsgálni az európai szintű együttműködés lehetőségét az uniós források hatékony felhasználásával kombinálva, beleértve az európai strukturális és beruházási alapokból a minőségi gondozási szolgáltatások fejlesztésére elkülönített megfelelő költségvetési forrásokat;
• Minőségi adatok gyűjtése a gyermekek, idősek, fogyatékkal élők és más eltartottak számára rendelkezésre álló, állami és magánfinanszírozáson keresztül nyújtott gondozási szolgáltatások ról, beleértve a formális és informális gondozást is. Ezeknek az adatoknak kell előkészíteniük az utat egy európai gondozási stratégia számára, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét és a tagállamok hatáskörét;
• Egyenlő lehetőségek a szülői szabadság megosztására mindkét szülő között a gyermekneveléssel kapcsolatos felelősség megosztása érdekében. Arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy cseréljék ki a szülői szabadságmodellekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatokat. A néppárti képviselőcsoport emellett támogatja az apasági szabadságot népszerűsítő uniós szintű kampányt;
• Minden év március 20-án vezessük be a munka és a magánélet egyensúlyának európai napját, amely szimbolikusan tükrözi a tavaszi nappal-éjszaka egyenlőséget;
• A nemi sztereotípiák elleni küzdelem az oktatás és a tájékoztatás révén minden területen, beleértve az üzleti életet, a sportot, a tudományos életet stb.

Női vállalkozói szellem

Az EPP képviselőcsoport számára az üzleti élet, a vállalkozások és a kkv-k szerepe központi jelentőségű, és arra törekszünk, hogy a nőket bátorítsuk és képessé tegyük az előrelépésre és a sikerre. A kutatások azt mutatják, hogy a befogadás építi a gazdaságot és a GDP-t. A női vállalkozói szellem jelentős tényező a mai gazdaságban, különösen a kkv-kon keresztül, de még tovább bővülhet. Jelenleg a nők az uniós önfoglalkoztatóknak csupán 34,4%-át, az induló vállalkozóknak pedig 30%-át teszik ki; hiányoznak a legígéretesebb ágazatokból, és alulreprezentáltak a döntéshozatalban.

A női vállalkozókkal kapcsolatos cselekvési pontok:

• A nők kreativitásának és vállalkozói potenciáljának további fejlesztése, mivel ők a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés kiaknázatlan forrása. A női vállalkozást, valamint a hitelekhez és a tőkefinanszírozáshoz való hozzáférést az uniós programokon és alapokon, valamint az Európai Beruházási Bankon keresztül kell előmozdítani a mikrofinanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében;
• A Számvevőszéknek el kell végeznie a nők gazdasági szerepvállalásának erősítését célzó meglévő uniós pénzügyi eszközök ellenőrzését, a Bizottságnak pedig meg kell határoznia a hiányosságokat és a hiányosságokat, amelyeket az uniós költségvetés jobb felhasználása érdekében kezelni kell;
• Az uniós finanszírozási lehetőségektudatosítása: a női vállalkozókat és vállalkozónőket célzó, személyre szabott támogatási és tájékoztatási kampányra van szükség, hogy felhívják a figyelmet az uniós programokra és finanszírozásra, amelyek lehetőséget biztosítanak a nők számára készségeik fejlesztésére, a tőkéhez és pénzügyi támogatáshoz való hozzáférésre;
• Az európai üzleti angyalok hálózatának és a női vállalkozók mentorainak európai hálózatának további bővítése, többek között női innovátorok, technológiai szakemberek és befektetők találkozói révén, az innovációk és a női vállalkozások finanszírozásának ösztönzése és fellendítése érdekében. Ez elősegítheti a női példaképek és üzleti angyalok népszerűsítését az üzleti életben, valamint a vállalkozást mint karrierlehetőséget karrier-tanácsadás és mentorálás révén. Következésképpen az iskolákkal és az alulról szerveződő szervezetekkel együttműködve lehetőség nyílik a női vállalkozók következő generációjának megteremtésére olyan ágazatokban, mint a digitális gazdaság, az IKT és a mesterséges intelligencia (AI);
• Az Európai Bizottság helyezze előtérbe a digitális oktatásba és készségekbe történő nagyszabású beruházásokat minden szinten, beleértve a számítógépes gondolkodást az alapoktatásban, valamint a digitális oktatást az Erasmus+ programban, hogy megelőzze a magas szintű digitális készségek iránti növekvő keresletet, és felszámolja az EU-ban meglévő nagyfokú digitális készséghiányt. Ez előnyös lehet azok számára, akik egy időszak kihagyás után visszatérnek a munkaerőpiacra, különösen vállalkozóként.

STEM, digitális, IKT és mesterséges intelligencia (AI)

A nők még az olyan feltörekvő területeken is kihasználatlan erőforrást jelentenek, mint a digitális, a mesterséges intelligencia és az IKT, mivel a nők a STEM-diplomások 34%-át, az IKT-szakembereknek pedig csak 17%-át teszik ki, miközben 19%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak az európai információs és kommunikációs ágazatban. Ráadásul a digitális ágazatban dolgozó férfiak aránya háromszor nagyobb, mint a nőké. Azáltal, hogy több nőt vonnánk be a digitális munkaerőpiacra, 16 milliárd euróval növelhetnénk az európai gazdaság GDP-jét.

A STEM, a digitális, az IKT és a mesterséges intelligencia területére vonatkozó cselekvési pontok:

• Az új digitális készségek és kapacitások, különösen a STEM-tárgyak oktatásának, képzésének és fenntartásának előmozdítása , különös tekintettel a lányokra (általános hozzáférés a kódolási, matematika- és IKT-tanfolyamokhoz), képzés és egész életen át tartó tanulás révén, valamint a sokszínűség és a befogadás előtérbe helyezése a STEM-tárgyak terén, a gazdaságban és az üzleti életben való esélyegyenlőség fokozása érdekében. A lányokat ösztönözni kell arra, hogy az iskolában matematikai és természettudományos tantárgyakat tanuljanak;
• Azuniós alapok és programok - köztük az Erasmus+ - felhasználása az egész életen át tartó tanulás és képzés hatékony támogatására ezeken a területeken.
• A vállalatok és a nők számára egyaránt további és nagyobb ösztönzőket kell teremteni a példaképek, mentorprogramok és karrierutak tekintetében, hogy növeljék a nők láthatóságát és elősegítsék az ezekbe az ágazatokba való bejutásukat.
• Kampányok vagy díjak létrehozása azon vállalkozások számára, amelyek példaértékű intézkedéseket tesznek a nők digitális gazdaságban való jelenlétének javításaérdekében, különösen a döntéshozatali fórumokon;
• A technológiák és alkalmazások nemek, hátrányok és életkor szempontjából érzékeny fejlesztésének biztosítása, figyelembe véve a végfelhasználók igényeit.

Nők a döntéshozatalban

A nők továbbra is alulreprezentáltak a vezető pozíciókban számos területen, így az üzleti életben, a tudományban, a szakszervezeti képviseletekben, valamint a politikában és a közhivatalokban, annak ellenére, hogy az EU-ban a munkaerő közel felét és az egyetemi diplomások több mint felét teszik ki. A nők aránya a döntéshozói pozíciókban 2013 óta nőtt, de a fejlődés lassú és egyenetlen. 2018 októberében az EU-ban az igazgatótanácsok elnökeinek mindössze 6,7%-a volt nő, a vezérigazgatóknak pedig csak 6,5%-a. A nemek szempontjából kiegyensúlyozott vállalati igazgatóságok azonban javíthatják a vállalatok teljesítményét, és akár nagyobb pénzügyi stabilitással is járhatnak.

Ahol kvótákra van szükség az egyenlőség előmozdítása érdekében, ott a néppárti képviselőcsoport úgy véli, hogy ezek átmeneti, de szükséges intézkedések.

Cselekvési pontok a nők döntéshozatalban való részvételével kapcsolatban:

• A néppárti képviselőcsoportnak élen kell járnia abban, hogy az uniós döntéshozók, a tagállami kormányok, a civil társadalmi szervezetek és az európai kkv-k számára bemutassa, hogy a sokszínű munkahelyek általában jobban teljesítenek. A sokszínűséget az EU versenyképességének és üzleti potenciáljának eszközeként kell felfogni, nem pedig súlyos teherként;
• A vállalati igazgatóságok ösztönzése arra, hogy a jelöltek kiválasztására átlátható kritériumokat alkalmazzanak, és az alulreprezentált nemet részesítsék előnyben, ha két azonos képzettségű pályázó között kell választani, ahogyan azt a nőkről az igazgatótanácsokban szóló irányelv javasolja;
• Javítani kell a nők előmenetelét a vezető döntéshozói pozíciókba;
• Az Európai Néppárt által vezetett kezdeményezés, a nőkről szóló irányelv támogatása;
• A néppárti képviselőcsoport éberen ügyelni fog a nemek közötti kvóták betartására az elnökségében, és megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ezeket a kvótákat kiterjesszék az Európai Néppárt más szerveire is.

3. A NŐK JOGAI: ÁGAZATKÖZI MEGKÖZELÍTÉS

A nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítését, azaz a nők sajátos körülményeinek és szükségleteinek figyelembevételét minden szakpolitikai területen figyelembe kell venni. Bár ez a dokumentum nem tér ki konkrétan ezekre, a nemek közötti egyenlőség szempontját olyan szakpolitikai területeken kell alkalmazni, mint a migráció, a romák befogadása, az éghajlatváltozás, a fejlesztés, a média, a sport, a közlekedés és a gyermekek, és a szakpolitikákat a nemek közötti egyenlőségre érzékeny válaszokhoz kell igazítani.

Nők a vidéki területeken

A vidéki területeken élő nők döntő szerepet játszanak közösségeik fenntartásában és a mezőgazdaság életképességének megőrzésében. Jelentős hozzájárulásuk ellenére azonban továbbra is számos kihívással kell szembenézniük, többek között a korlátozott foglalkoztatási lehetőségekkel, a szolgáltatásokhoz való rosszabb hozzáféréssel, a kevésbé fejlett infrastruktúrával és a döntéshozatali fórumokon való alulreprezentáltsággal. A vidéki nők munkájának nagy része informális és el nem ismert. Különösen a női gazdálkodók szembesülnek olyan egyedi kihívásokkal, amelyek eleve hátrányos helyzetbe hozzák őket, beleértve a nemspecifikus akadályokat, mint például a földhöz való hozzáférés, a mezőgazdasági képzés és oktatás finanszírozása, valamint az egyenlő bánásmód hiánya.

A vidéki nőkkel kapcsolatos cselekvési pontok:

• A vállalkozói kezdeményezések és a hitelhez való hozzáférés támogatása;
• Tematikus alprogram létrehozása a vidéki térségekben élő nők számára az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott közös agrárpolitikai stratégiai terveken keresztül, a nők foglalkoztatásának és női vállalkozói kedvének ösztönzése az agroturizmushoz és a digitális falvak fejlesztéséhez kapcsolódó lehetőségek felhasználásával, a női gazdálkodók földhöz, hitelhez és pénzügyi eszközökhöz, készségekhez és teljesítményhez való hozzáférésének javítása oktatás, képzés és tanácsadás révén, a helyi akciócsoportokban való fokozott részvétel és a Leader program keretében a helyi partnerségek fejlesztése;
• a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje, különösen a mezőgazdasági ágazatban dolgozó házastársak segítőinek szakmai státuszával kapcsolatban, és ezáltal a nők társadalombiztosítási jogainak kezelése, beleértve a szülési szabadságot vagy a nyugdíjjogosultságot, valamint a nők hozzáférése a rendelkezésre álló uniós finanszírozáshoz;
• a mezőgazdasági üzemek tulajdonjogával kapcsolatos partnerségi modellek kidolgozásának vizsgálata.

Nők a külpolitikákban és a fejlesztésben

Anemek közötti egyenlőség kulcsfontosságú az emberi jogok, a fenntartható fejlődés és az intelligens gazdaságszempontjából. A nők szerepének erősítése világszerte kulcsfontosságú a globális fejlődés szempontjából. Az EU-nak fontos szerepe van ebben azáltal, hogy támogatja a partnerországokat a nemek közötti megkülönböztetés elleni küzdelemben, a lányok és nők jogainak megvalósítását elősegítő környezet kialakításával, hogy a nemek közötti egyenlőség terén valódi és kézzelfogható javulást érjen el.

Cselekvési pontok a nők számára a külső fellépésekben:

• A nemek közötti egyenlőség érvényesítése a GAP II. programjainak és projektjeinek fő prioritásaként, beleértve a nők és lányok jogainak kezelését négy kulcsfontosságú területen: testi és lelki integritás, beleértve a női nemi szervek megcsonkítása elleni küzdelmet; a gazdasági és szociális jogok és a lányok és asszonyok szerepvállalásának előmozdítása; a nők és lányok részvételének erősítése; valamint egy horizontális pillér az intézményi kultúra megváltoztatására az uniós kötelezettségvállalások hatékonyabb teljesítése érdekében;
• AGAP III-nak tovább kell javítania a nők jogait azáltal, hogy növeli a nők és lányok szexuális és reproduktív egészségével kapcsolatos tudatosságot és a szexuális és reproduktív egészséghez való hozzáférést, valamint lehetővé teszi számukra, hogy kényszer, erőszak, megkülönböztetés és visszaélés nélkül fenntartsák és javítsák azt;
• A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tevékenységekre fordított összes kiadás pontos nyomon követése, mutatókkal, a hatás értékelése és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének minőségének javítása érdekében;
• A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos belső és külső politikák, intézkedések és finanszírozás közötti koherencia biztosítása a tanulás és a szinergiák maximalizálása érdekében.

Nők a médiában

A hagyományos és a közösségi média a társadalmi képviseletben és a kultúra terjesztésében, valamint az információszolgáltatásban betöltött központi szerepe miatt óriási befolyással bír a nők jogainak előmozdítására. A sztereotípiák és a nők médiában való alulreprezentáltsága továbbra is fennáll, és ez a médiatartalmakban is jól látható. Az Európa Tanács megállapította, hogy "a nők a hírekben hallott, olvasott vagy látott személyeknek csak mintegy negyedét teszik ki, ritkán képviseltetik magukat szakértői minőségben". A nők a szakmában is alulreprezentáltak az irányítási struktúra minden szintjén: a médiatulajdonlás, az információtermelés és a döntéshozatali folyamat minden szintjén.

• Az Európai Parlament "A nemek közötti egyenlőség a médiaágazatban az EU-ban" című 2018-as állásfoglalásában felvázolt intézkedések végrehajtása;
• Együttműködés a tagállamokkal a nők médiában való szerepvállalásának tudatosítása és a nők médiában való képviseletének és ábrázolásának előmozdítására irányuló bevált gyakorlatok cseréje érdekében.

4. A NŐK ÉS LÁNYOK EGÉSZSÉGE

A néppárti képviselőcsoport elkötelezett az egészségügy pozitív és proaktív megközelítése mellett, az egész életciklus során. Hiszünk abban, hogy a nők számára lehetővé kell tenni, hogy az egészségügyi szakemberek támogatásával maguk irányítsák saját egészségügyi ellátásukat.

Ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak, a nőknek egész életük során megbízható és bizonyítékokon alapuló információkhoz kell hozzáférniük. Az életkornak megfelelő átfogó szexuális felvilágosítás, a fogamzásgátlás, a termékenységgel kapcsolatos felvilágosítás, valamint az orvosi eljárásokkal, a fogamzással, a terhességgel és a szülés utáni ellátással kapcsolatos információk elengedhetetlenek. A néppárti képviselőcsoport célja a nők szexuális és reproduktív egészségének és jogainak előmozdítása, kellő tekintettel a tagállamok e téren meglévő hatáskörére. A családtervezésnek és a reproduktív egészségügyi ellátásnak minden nő számára elérhetőnek kell lennie, személyes körülményei és egyéni szükségletei alapján, az egészségügyi szakemberek által támogatott nőközpontú megközelítéssel, és a szubszidiaritás elvének teljes tiszteletben tartásával kell megközelíteni.

Cselekvési pontok a nők egészségével kapcsolatban:

• Az EU közegészségügyi stratégiáját a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével kell kiegészíteni, hogy figyelembe lehessen venni a nemek közötti egyenlőtlenségeket;
• A tagállamok hozzanak intézkedéseket a kiszolgáltatott nők és lányok által az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés során tapasztalt többszörös egyenlőtlenségek és hátrányok leküzdésére;
• Biztosítani kell, hogy az életkornak megfelelő átfogó szexuális felvilágosítás, a termékenységgel kapcsolatos felvilágosítás, valamint a fogamzásgátlással, fogamzásgátlással, terhességgel és szülés utáni gondozással kapcsolatos tájékoztatás minden nő számára elérhető legyen;
• Megfelelő szülés előtti és utáni egészségügyi ellátás biztosítása minden anya számára, azzal a céllal, hogy egyetlen nő se haljon meg szülés közben;
• Közös európai szabványok kidolgozása az anyai egészségügyi ellátás terén, és az egészségügyi szakemberek számára a legjobb gyakorlatok megosztásának lehetővé tétele ezen a területen;
• Annak biztosítása, hogy az egészségügyi személyzet diszkriminációmentes módon végezze feladatát, megfelelően érzékenyítve és kompetenciákkal felvértezve, hogy jobban megértse a veszélyeztetett lányok és nők helyzetét;
• További együttműködés a tagállamokkal a szoptatás előmozdítása érdekében, valamint a terhesség és szoptatás alatti biztonságos gyógyszerhasználatra vonatkozó uniós rendszer létrehozása. A tagállamokkal és az Európai Bizottsággal együttműködve ösztönözni kell a tejbankok határokon átnyúló használatát annak biztosítása érdekében, hogy a határ menti régiókban élő nők szükség esetén igénybe vehessék ezt a támogatást;
• A béranyaság kérdésének, különböző aspektusainak és jogi vonatkozásainak további vizsgálata mind az EU-n belül, mind az EU külső fellépése során, annak mérlegelése céljából, hogy a gyakorlat teljes mértékben tiszteletben tartja-e az emberi jogokat;
• A betegségekkel kapcsolatos felvilágosítás, diagnózis és kezelés nemek közötti érzékeny megközelítése.

Rák

A rák mind a nőket, mind a férfiakat érinti, azonban a rák nemekre jellemző típusai, valamint a diagnosztika és a megelőzés megközelítései eltérőek lehetnek. Ennek eredményeképpen célzott és eltérő politikai válaszokra van szükség.

A rákra vonatkozó cselekvési pontok:

• A férfiak körében a rák megelőzésével és kezelésével kapcsolatos figyelemfelkeltésre való nagyobb hangsúlyt kell helyezni, mivel az egészségtudatosság jelenlegi alacsonyabb szintje miatt;
• Bár az egészségügyi rendszerek megszervezése és a hosszú távú egészségügyi ellátás biztosítása az egyes tagállamok felelőssége, az európai szintű együttműködés és a legjobb gyakorlatok cseréje, valamint az uniós források hatékony felhasználása előnyös a rák elleni küzdelem közös kihívásainak kezelésében;
• A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó megközelítés integrálása az EU rákellenes tervének kidolgozása és végrehajtása során;
• Az EU tagállamainak ösztönzése arra, hogy egyesítsék forrásaikat a HPV elleni vakcina nagy tételben történő beszerzése érdekében, ezáltal csökkentve annak költségeit és erősítve a rákmegelőzést, lehetővé téve, hogy minden gyermek részesülhessen a vakcinából.

Fogyatékkal élő nők

Az Európai Unióban 46 millió nő és lány él fogyatékossággal, és a fogyatékossággal élő nők többszörös és egymást keresztező kihívásokkal és megkülönböztetéssel szembesülnek.

Fogyatékossággal kapcsolatos cselekvési pontok:

• A nemek közötti egyenlőség szempontjának további beépítése a készülő 2021-es fogyatékossági egyenlőségi stratégiába, beleértve a munkaerőpiachoz és az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférést.
• A nemek közötti esélyegyenlőség további érvényesítése a fogyatékossággal kapcsolatos szakpolitikák kialakításában, valamint az intézményekben élő fogyatékossággal élő nők és lányok számára a jogokhoz való teljes körű hozzáférés biztosítása.