Az EPP képviselőcsoport álláspontja az oktatásról a digitalizáció korszakában

1. Bevezetés

Az Európai Néppárt képviselőcsoportja számára az oktatás a közös jövőnkbe való befektetés, az egyén fejlődésének és önmegvalósításának fő eszköze, a mindenki potenciáljának felszabadításának eszköze: a minőségi oktatás fokozza a kreativitást és az innovációt, és elősegíti az előremutató képességek kibontakoztatását. Pozitívan hat a társadalmi kohézióra, amely a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás előfeltétele. A képzett polgárok demokratikus társadalmaink egyik alappillére. Az oktatás erősíti európai identitásunkat és segít megőrizni a közösen osztott értékeket. Az oktatásnak köszönhetően az emberek jobban el tudnak igazodni a világban. Az oktatás lehetővé teszi a polgárok számára, hogy véleményt alakítsanak ki, racionalizáljanak, gyakorolják a szabad és kritikus gondolkodást, és kiaknázzák képességeiket és kompetenciáikat; lehetővé teszi az európai polgárok számára, hogy közös jövőnket alakítsák.

Az Európai Néppárt képviselőcsoportjai a szubszidiaritás mellett állnak ki az oktatásban. A tanítás tartalma és az oktatási rendszerek ^szervezése1 nemzeti hatáskörbe tartozik, és ennek így is kell maradnia. Az új kihívások azonban megkövetelik az európai eszközök és támogató politikák mozgósítását az Európai Oktatási Térségen belül. Ezért az EU-nak teljesítenie kell prioritásait, nyomon kell követnie az eredményeket (európai szemeszter) és segítenie kell a tagállamokat. Ezenkívül az EU-nak ápolnia és fejlesztenie kell értékelt módszerét, amely az előrehaladás nyomon követéséből és a legjobb gyakorlatok cseréjéből áll, valamint olyan programok alkalmazásából, amelyeknek továbbra is az uniós célok előmozdításának fő eszközei kell, hogy maradjanak. A nemzeti és uniós szintű beruházásoknak olyan inkluzív oktatási környezetet kell teremteniük, amelyben minden gyermek maximálisan ki tudja aknázni a benne rejlő lehetőségeket és be tud kapcsolódni a társadalomba.

2. Kihívások

Társadalmaink digitális átalakulása, az új technológiák gyors fejlődése, valamint a mesterséges intelligencia (AI) és a robotika területén elért tudományos eredmények számtalan lehetőséget kínálnak életünk szinte minden területén. A digitális átalakulás érinti az oktatás területét is, amely a kötelező oktatás bevezetése óta a legjelentősebb változás előtt áll. Egyes becslések szerint a ma általános iskolába lépő gyermekek 65%-a végül olyan új, még nem létező munkakörökben fog ^dolgozni2. A digitális technológiákban rejlő lehetőségeket az oktatásban még nem használták ki teljes mértékben annak érdekében, hogy mindenki számára hozzáférhető, minőségi oktatást biztosítsanak. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia etikai dimenziójának a törekvéseink előterében kell állnia. Ezért az uniós programoknak és programoknak etikus és emberközpontú AI-megközelítést kell biztosítaniuk. A digitális technológiákat a minőségi oktatás és képzés eszközeként kell felfogni. A jövőben egyre nagyobb szükség lesz a digitális készségekre (kódolás, logisztika és robotika), ami nem csak az informatikai oktatási kurzusokat fogja érinteni, hanem a tanterv egészét. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az oktatási célokra használt digitális algoritmusok és informatikai eszközök esetében elkerüljük az előítéletesség vagy megkülönböztetés minden formáját.

Bár a digitális eszközök segíthetik a tanulási folyamatot, továbbra is ki kell egészíteniük az oktatók fizikai jelenlétét, valamint szakértelmüket és ítélőképességüket. A digitális technológia természetesen nem helyettesítheti a tanár szerepét, mivel az emberi interakció és a pedagógusok képességei elengedhetetlenek a tanulók és hallgatók kritikai gondolkodásának, valamint elemző és bizonyítékokon alapuló érvelésének csiszolásához; ezek a készségek a minőségi oktatás szempontjából kiemelkedő fontosságúak. Hasonlóképpen, a diákok és tanulók fizikai jelenléte olyan interakciót és együttműködést biztosít közöttük, amely elengedhetetlen a tanulási folyamat ösztönzéséhez.

Az Európai Uniónak és a tagállamoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük a munkaerőpiac jövőbeli alakulását. Az új technológiák, a robotika és a mesterséges intelligencia foglalkoztatásra gyakorolt hatását teljes mértékben fel kell tárni. Egyes becslések szerint több millió uniós munkahelyet fenyeget az a veszély, hogy megszűnnek, ugyanakkor a munkaerőpiac egyre inkább a STEM területekre összpontosítana. Meg kell fontolnunk, hogy az elkövetkező évtizedekben hogyan fognak az egyének alkalmazkodni a folyamatosan változó világhoz, és hogyan fognak eligazodni benne. Az oktatási és képzési ágazatokban gyakorlati megoldásokat kell kidolgozni a pályaorientáció, a lemorzsolódás visszaszorítása, az online felnőttoktatás és az átképzés terén. A felnőttoktatás nem korlátozódhat kizárólag a munkaerő-piaci változásokhoz való alkalmazkodáshoz szükséges új készségek tanítására. A felnőttoktatás szociális hálózatokat is biztosít, és megelőzi a társadalmi elszigetelődést. A digitális technológiák új módszereket és lehetőségeket kínálhatnak a felnőtt- és idősek oktatásában is, nem helyettesítve, hanem kiegészítve a fizikai oktatást.

Több figyelmet kell fordítani a szakképzésre és a duális képzés formáira a munkaerő-piaci igények figyelembevétele érdekében. Szükségünk van magasan képzett szakemberekre, akiket digitális készségekkel, innovatív és vállalkozói gondolkodással kell képezni és felvértezni.

Az EPP képviselőcsoport elismeri az egész életen át tartó tanulás fontosságát. A jövőorientált oktatás és szakképzés segít az Európai Uniónak és tagállamainak jobban megbirkózni a robotika és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásából eredő munkanélküliséggel, valamint segíti a pályamódosításokat.

A további kihívások az oktatási tartalmak és rendszerek további kiigazítását igénylik. A biztonság és a migráció, a környezeti kérdések (éghajlatváltozás), a radikalizálódás, a szélsőséges politikai mozgalmak térnyerése és a dezinformációs kampányok a legfontosabb területek közé tartoznak, amelyekre az oktatásnak a hosszú távú megoldások kulcsfontosságú elemeként kell reagálnia. Ebben a tekintetben különleges szerep hárul a társadalom- és bölcsészettudományok területén folyó oktatásra, amelynek bizonyítékokon és adatokon, valamint tudományos függetlenségen kell alapulnia. Az EU-nak segítenie kell a tagállamokat a környezeti nevelés, a média és a pénzügyi ismeretek fejlesztésében, hogy minden polgár képessé váljon a helyes döntések meghozatalára.

Megjegyezzük, hogy a demográfiai kihívások jelentik az egyik legfontosabb kérdést, amellyel az Európai Uniónak az elkövetkező évtizedekben foglalkoznia kell. Ebben a tekintetben fontos szerepet játszanak a nemzeti oktatási rendszerek. Az Európai Uniónak segítenie és bátorítania kell a tagállamokat a családközpontú oktatási politikák előmozdításában, amelyek a családi élet és a munka közötti egyensúly megteremtésére törekszenek.

3. A COVID-19 válság tanulságai

Az egészségügyi válság, amelyet átéltünk, drámaian felrázta az oktatási ágazatot. Számos kihívást jelentett a tanárok, a diákok, a szülők és az intézmények vezetése számára az oktatás és képzés minden szintjén. Az EU-nak minden eddiginél gyorsabban és meggyőződéssel kell cselekednie. Az Európai Bizottság közzétette az aktualizált digitális oktatási tervet. Le kell vonnunk a válság tanulságait, és hasznosítanunk kell a frissített tervet, valamint világossá kell tennünk a polgárok számára, hogy az EU képes gyorsan reagálni a felmerülő kihívásokra.

A meglévő hiányosságok és a digitális oktatás elégtelen átalakítása teljesen nyilvánvalóvá vált a koronavírus okozta zárlat során, amely gyermekek, tanulók és diákok millióit kényszerítette arra, hogy otthon maradjanak. Az iskolába járó/iskoláskorú gyermekekkel rendelkező családok kénytelenek voltak alkalmazkodni az otthoni oktatás új valóságához. Ez nagy hatással volt az oktatási rendszerekre, a diákokra, a családokra, a tanárokra és az iskolai intézményekre. Elismerjük azokat a hatalmas erőfeszítéseket, amelyeket a családok az egész EU-ban tettek annak érdekében, hogy lépést tartsanak az iskolai tantervekkel, és segítsék gyermekeiket az otthoni tanulásban. Az iskoláknak és a tanároknak - sokszor megfelelő felkészülés nélkül - alkalmazkodniuk kellett a távoktatáshoz, e-mailek, online videochat és más eszközök segítségével kellett kapcsolatot tartaniuk a gyerekekkel, hogy megfelelő tanítási lehetőségeket biztosítsanak a bezártság alatt. Ez jelentős kihívást jelentett a fogyatékkal élő gyermekek számára is, akik a digitális médián keresztül történő interakció során nagyobb hátrányban vannak. A kormányok, a közszolgálati televíziók, a szociális partnerek, az oktatási és képzési szolgáltatók, a nem kormányzati szervezetek és magánszemélyek hihetetlenül gyorsan képesek voltak virtuális osztálytermeket és együttműködési platformokat létrehozni. A koronavírus okozta zárlat tehát a távoktatás felgyorsult létrehozásához és az oktatás ad hoc digitalizálásához vezetett. Az ad hoc digitalizálást a távoktatás ideiglenes intézkedésnek kell tekinteni. Ahhoz, hogy felkészüljünk a jövőre, le kell vonnunk a tanulságokat, és ki kell dolgoznunk a szisztematikus távoktatás szilárd módszertanát és támogatását, miközben a tanárok felkészítésével kell kezdenünk, és olyan intézkedéseket kell kidolgoznunk, amelyek minden gyermek számára - beleértve a fogyatékkal élőket is - biztosítják a hozzáférhetőséget. A koronavírus okozta zárlat még inkább rávilágított az oktatás még nem megvalósult digitalizációjának, valamint a digitális technológiákhoz és erőforrásokhoz való hozzáférésnek a problémáira mind az iskolák, mind a családok részéről. Rávilágított a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli különbségekre, és kiemelte azokat az országokat, amelyek már beruháznak a digitálisan elérhető tananyagokba, a tanárképzésbe és a digitális írástudásba. A koronavírussal kapcsolatos tapasztalatok továbbá újra felszínre hozták a társadalmon belüli egyenlőtlenségek problémáját is, rámutatva, hogy a hátrányos helyzetű háttérrel rendelkező vagy társadalmilag kirekesztett közösségekből származó gyermekek - például a vidéki, távoli és a magasan urbanizált területek marginalizált roma közösségei - a válság idején kevésbé vagy egyáltalán nem jutottak hozzá az online oktatáshoz. Ezért biztosítani kell, hogy az összeköttetés az EU minden szegletébe eljusson, különösen a távoli és vidéki területeken.

Az iskoláknak (tanároknak és diákoknak) nemcsak technikai támogatást és internetkapcsolatot kell biztosítanunk, hanem a biztonságos és megbízható szoftverekhez, e-tananyagokhoz és a legjobb gyakorlatok megosztásához szükséges platformokhoz is támogatást kell nyújtanunk, hogy folytatni tudják a távoktatást. Ha a járvány véget ér, tanulnunk kell ebből a tapasztalatból, és az EU-ban mindenütt a 21. századhoz kell igazítanunk az iskolai oktatást, és a távoktatáshoz létrehozott eszközöket a hagyományos oktatásban is használni kell.

Az EPP képviselőcsoport számára fontos cél, hogy Európában minden gyermek számára magas színvonalú és inkluzív oktatást biztosítson. A digitális írástudás ennek lényeges tényezőjévé vált. Ez magában foglalja a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítását, azaz minden gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy olyan digitális ismereteket, készségeket és kompetenciákat szerezzen, amelyek a jólétük és önmegvalósításuk szempontjából kulcsfontosságúak lesznek a jövőbeli életükben. Egyetlen gyermek sem maradhat le. Mindenkinek lehetőséget kell kapnia a személyes fejlődésre és a minőségi oktatásra, hogy elérhesse céljait az életben és a szakmában. Elfogadhatatlan, hogy egyes gyermekek nem tudnak ugyanolyan mértékben részt venni a digitális oktatásban, mint mások, egyszerűen azért, mert szüleik nem engedhetik meg maguknak a szükséges eszközöket. A digitális kirekesztéshez hozzájáruló társadalmi kirekesztés megelőzése azzal kezdődik, hogy teljes mértékben felismerjük, hogy sok szociálisan hátrányos helyzetű gyermeknek, köztük a fogyatékkal élő gyermekeknek nincsenek otthon ugyanolyan tanulási lehetőségeik, mint társaiknak. A digitális oktatás azonban nem korlátozódhat az internethez és a digitális eszközökhöz való hozzáférés biztosítására. További aktív intézkedéseknek, valamint támogató és hozzáférhető korrepetálásnak kell rendelkezésre állnia e gyermekek számára, hogy kitörjenek ebből az önmagát fenntartó körforgásból. Maguknak a gyermekeknek és szüleiknek a digitális védelemmel kapcsolatos nagyobb mértékű bevonására van szükség ebben a folyamatban, különösen azokban az esetekben, amikor a szülők kevéssé vagy egyáltalán nem ismerik az internetet. Különös figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű gyermekekre is, akiknek tanulási problémáik vagy fogyatékosságaik miatt nehezebb a tanulás, mint a korosztályuk többségének. Ennek a befogadás elvének mindig jelen kell lennie, különösen az olyan válsághelyzetekben, mint a COVID-19.

Atanárok kulcsfontosságúak minden oktatási reform sikeréhez. Támogatni és képezni kell őket digitális készségeik és kompetenciáik fejlesztéséhez. Ebben az összefüggésben a Digitális Európa program fontos szerepet játszhat. Ehhez inspirációt kell merítenünk néhány ország jó ^{példáiból3}. Az Európai Bizottságnak a tagállamokkal közösen anyagilag támogatnia kellene az ilyen, tanároknak szóló képzéseket, hogy felkészítsék őket az új platformok használatával végzett oktatási tevékenységekre. A tanárok következő generációját digitális készségekkel és kompetenciákkal kell felvértezni, hogy a digitális tanítási módszerekben rejlő lehetőségek kiaknázása mellett felkészíthessük a gyermekeket a jövőre. A következő generációk oktatására való összpontosítást a tanárokkal kell kezdeni.

A digitális oktatáshoz való hozzáférés biztosítása már fiatal korban, valamint a gyermekek megismertetése a technológiával növeli képességeiket és a biztonságos internethasználattal kapcsolatos ismereteiket. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogyan kerüljék el a koruknak nem megfelelő tartalmakat, és hogyan reagáljanak megfelelően, ha ilyennel találkoznak. Ebben a küldetésben kulcsszerepet játszanak a szülők, a pedagógusok és a nevelők. Azt is fontos megjegyezni, hogy a digitális oktatás területén minden fejlesztésnek együtt kell járnia az adatvédelem szilárd keretrendszerével. Tisztában vagyunk azzal, hogy az iskolai környezet különösen érzékeny a személyes adatok védelmére. Különös figyelmet kell fordítanunk az érzékeny és bizalmas adatokra. A tagállamoknak és az iskoláknak garantálniuk kell, hogy mindenki, beleértve a gyermekeket és szüleiket is, megértse, miért és hogyan gyűjtik az adatokat, és milyen kockázatokkal járhat azok felhasználása. Ezért az iskoláknak nemcsak technikai támogatást és nagy sebességű internetkapcsolatot kell biztosítani, hanem biztonságos és megbízható szoftvereket, minőségi e-tananyagokat és a legjobb gyakorlatok megosztására szolgáló platformokat is.

4. Európai eszközök

Az Európai Unió egy sor olyan eszközzel rendelkezik, amelyek támogatják a formális és nem formális oktatás fejlesztését, valamint az oktatási infrastruktúrába történő beruházásokat. A különböző eszközök közötti szinergiára van szükség a hatásos megvalósítás érdekében. Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESZA) és más eszközök forrásokat biztosíthatnak az oktatási infrastruktúrába történő beruházásokhoz, és hozzájárulhatnak a továbbképzéshez és átképzéshez (ESZA).

AHorizont Európa kulcsfontosságú eleme az egyetemek kutatási kapacitásának erősítésének, amelynek célja a magas színvonalú felsőoktatássá történő átalakítás. A Horizont Európának a kiválóság terjesztésére, de a részvétel kiszélesítésére is építenie kell, ami viszont az egész európai kutatási térséget erősíti. Ez különösen a Horizont Európa és az ESIF közötti szinergiák elősegítésével érhető el.

Az európai összekapcsolódási eszköz felhasználható az online tanuláshoz szükséges digitális berendezések (laptopok, táblagépek) finanszírozására az uniós iskolákban, valamint az iskolák magas szintű összeköttetésének biztosítására, különösen a kirekesztett, távoli vagy vidéki területeken. Az iskolák és a tanárok digitális felszerelése kulcsfontosságú elem a tanulók és diákok digitális formában történő oktatásának biztosítása szempontjából. Az Európai Uniónak - szintén a kohéziós alapokon keresztül - pénzügyi támogatást kellene nyújtania a filmes leckéket tároló online könyvtárak és további, a digitális és távoktatást tovább erősítő anyagok fejlesztéséhez.

A néppárti képviselőcsoport javasolja továbbá, hogy a konvergenciára és a kohézióra szabott helyreállítási alapokat mozgósítsanak az iskolai digitális infrastruktúra uniós szintű, az iskolák és a tanulók igényeihez igazodó fellendítése érdekében. Ezzel az EU hatékonyan és látható módon segítené a tagállamokat és a régiókat az igényeik alapján. A tanárok korszerű felszereléssel való ellátása viszont csökkentené adminisztratív munkaterhüket, és teret engedne a diákokkal való foglalkozásnak.

Az Erasmus+ az egyik legnépszerűbb uniós program, mivel erősíti az európai identitástudatot, növeli a foglalkoztathatóságot, és támogatja a fiatal és idősebb európaiak személyes és szakmai fejlődését. Azoknak a fiataloknak, akik az egyesült Európában nőttek fel, a lehető leglelkesebbnek kell lenniük Európa iránt. Szinte minden Erasmus-résztvevő egyetért abban, hogy a tapasztalatai arra ösztönözték őket, hogy nyitottabbak és magabiztosabbak legyenek az újonnan megszerzett készségeikben.

Az Európai Néppárti Képviselőcsoport kiáll az Erasmus+ program mellett, amely jól ismert kiemelt program és fontos uniós eszköz az oktatáspolitika befolyásolásában, valamint a jövő generációiba való befektetésünkben. A digitalizációnak alapvető részét kell képeznie, különösen a csökkent mobilitás idején, amely például a koronavírus járvány elleni küzdelemhez szükséges intézkedésekből adódik. Az EPP képviselőcsoportok támogatják a vegyes tanulás koncepciójának továbbfejlesztését, ahol a fizikai mobilitást virtuális találkozók és tanulás egészíti ki. A néppárti képviselőcsoport ismételten felszólít az Erasmus+ költségvetésének növelésére annak érdekében, hogy a kedvezményezettek és résztvevők célcsoportja bővüljön, különösen a hátrányos helyzetűeké. A néppárti képviselőcsoport azt szeretné, ha az Erasmus+ a lehető leghatékonyabb és legátfogóbb lenne. A bonyolult költségvetési döntések fényében a néppárti képviselőcsoport az Erasmus+ alaptevékenységeket helyezi előtérbe.

Az Európai Szolidaritási Testület (ESC ) egy új program és az Európai Önkéntes Szolgálat sikeres utódja. Az EPP képviselőcsoport támogatja az önkéntesség értékét és annak fontosságát a társadalom és az egyének fejlődése szempontjából. Az önkéntesség a nem formális tanulás fontos forrása, és ezt el kell ismerni. Az EPP képviselőcsoport támogatja az ESC önkéntességre vonatkozó részét, mint a legértékesebbet. Nehéz költségvetési döntések esetén ezt kell előnyben részesíteni.

A digitális kompetenciakerethez hasonlóan az EU-nak ki kellene dolgoznia egy közös keretet az EU-val kapcsolatos tanítás és tanulás számára a középfokú oktatás (alsó és felső) szintjén. A nemrégiben elindított Jan Amos Comenius-díj az Európai Unióról szóló magas színvonalú tanításért (az EPP képviselőcsoport kezdeményezésére) egy olyan kísérleti projekt, amely előkészíti az utat a fent említett célok eléréséhez. A következő hétéves Erasmus+ programról szóló tárgyalások során az EPP-csoport arra törekszik, hogy a Jean Monnet-cselekvéseket a felsőoktatás területéről az oktatás és képzés minden szintjére kiterjessze.

Az Európai Unió egészének és a tagállamoknak növelniük kell ambícióikat az oktatási prioritások teljesítése érdekében. Az új digitális oktatási cselekvési tervvel (DEAP) az Európai Bizottság a digitális oktatási rendszerek és struktúrák javításán dolgozik Európában. Az új cselekvési terv a jövőbeli Európai Oktatási Térség részeként most kibővíti a cselekvési kört, és konkrét célokat tűz ki a tartósan fennálló hiányosságok kezelésére, például a digitális készségek, a minőségi számítógépes és informatikai oktatás előmozdítása, az iskolák jobb összekapcsolhatóságának támogatása, az online tanulási tartalmak és eszközök, valamint az iskolák és felsőoktatási intézmények digitális írástudása terén. Az új DEAP nemcsak a formális tanulási struktúrákkal foglalkozik, hanem az informális oktatás is a terv hatálya alá tartozik. Éppen a digitális oktatás területén olyan fontos a továbbképzés szempontja az egész életen át tartó tanulás keretében.

A digitális oktatás elérésének folyamatát a meglévő online oktatási platformok további fejlesztésével kell ^{felgyorsítani4}. Az online oktatásra kell összpontosítaniuk, és a tanárokat a legjobb gyakorlatokkal kell ellátniuk. Az ilyen platformoknak hasznos eszközzé kell válniuk a formális oktatási rendszerek oktatói számára, és mind a tanárokat, mind a tanulókat közelebb kell vinniük a digitalizáltabb oktatáshoz, amely képes lépést tartani a munkaerőpiac, a szociális piacgazdaság, az egész életen át tartó tanulás és az új generációk igényeinek állandóan változó követelményeivel.

Az EPP képviselőcsoport támogatja az Európai Felnőttképzési Elektronikus Platformot (EPALE), amely a felnőttképzéssel foglalkozó szakemberek - köztük felnőttoktatók és -képzők, tanácsadó és támogató személyzet - többnyelvű és nyitott tagsággal rendelkező közössége, amelyet az Erasmus+ program finanszíroz. Feladata a felnőttoktatási közösség összekapcsolása. Stratégiája az, hogy segítse a felnőttoktatásban dolgozó szakembereket a tapasztalatok és a szakértelem megosztásában. Az EPALE-hez hasonló programokat azonban jobban kellene népszerűsíteni, hogy elérjék célközönségüket, amely sok esetben korlátozott digitális ismeretekkel és eszközökkel rendelkezik.

5. Összegzés - az EPP képviselőcsoport a következőket javasolja:

1. Továbbra is támogassuk az oktatást, mint a jövőnkbe való befektetést. Törekedjünk az oktatás és képzés minőségére és egyenlőségére, és tekintsük azt a társadalmi befogadás, a magas foglalkoztatottság és a gazdasági növekedés feltételének;

2. Tartsuk tiszteletben a szubszidiaritást az oktatásban, de uniós szinten keressünk új eszközöket, amelyekkel támogathatjuk a tagállamokat oktatási rendszereik megerősítésében;

3. Használjuk ki a gazdaságélénkítő csomagot az iskolák és a tanulók digitális felszerelésébe való beruházásra az EU-ban, különösen a kirekesztett területeken - egyetlen gyermek sem maradhat le!

4. Támogassák az ERASMUS+ programot és annak költségvetését, hogy hatékonyabbá és befogadóbbá tegyék - lehetőség minden diáknak és tanárnak!

5. Támogassa az önkéntességet, mint az ESC fő tevékenységét;

6. Ösztönözze az Európai Bizottságot, hogy a digitális oktatásra vonatkozó cselekvési tervet uniós és nemzeti szinten egyaránt rendszerszintű eszközként alakítsa ki a továbbfejlesztés és a képzés számára;

7. Ösztönözze a digitális oktatásra vonatkozó közös szabványok kidolgozását az egész EU-ban;

8. Az EPALE és az iskolai oktatási kapu fejlesztésének támogatása;

9. A duális képzés támogatása a szakképzés, az egész életen át tartó tanulás és a felnőttkori tanulás terén a munkaerőpiac fejlődéséhez való jobb alkalmazkodás és a társadalmi elszigetelődés megelőzése érdekében;

10. Az EU-ról való tanulás uniós szintű (középfokú) referenciakeretének létrehozása;

11. Tanulságok levonása a COVID-19 válságból azáltal, hogy néhány ország bevált gyakorlatát alkalmazza a digitális eszközök oktatásban való felhasználása tekintetében.

¹ cikk Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikke.

2https://reports.weforum.org/future-of-jobs-2016/chapter-1-the-future-of-jobs-and-skills/

³ Dániában és Franciaországban az informatika használata az oktatásban a tanárképzés kötelező része. És az olyan országok, mint Dánia, Észtország és Finnország is építhetnek a digitális oktatás már meglévő fejlesztéseikre.

⁴ Például a már létező School Education Gateway, egy online platform tanárok, iskolavezetők, kutatók, tanárképzők, politikai döntéshozók és más, az iskolai oktatásban dolgozó szakemberek számára https://www.schooleducationgateway.eu/en/pub/index.htm.