ÁLLÁSPONT A SZERVEZETT BŰNÖZÉS ELLENI KÜZDELEMRŐL AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Bevezetés

A szervezett bűnözés komoly fenyegetést jelent az Európai Unió belső biztonságára és polgáraink biztonságára nézve. A széles körben elterjedt bűnözés aláássa a társadalmakba és a hatóságokba vetett bizalmat, és akadályozza a becsületes emberek mindennapi életét. Ez fenyegetést jelent belső piacunkra, a vállalkozás szabadságára és a gazdasági növekedésre nézve. Továbbá pénzügyi károkat okoz az Uniónak és tagállamainak, és ezáltal azzal fenyeget, hogy súlyosan megzavarja a jogállamiságot és következésképpen demokráciáink működését. 

Az Europol által a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség legutóbbi értékelése (SOCTA) szerint a bűnszövetkezetek több mint hetven százaléka háromnál több országban tevékenykedik. Ráadásul a bűnszövetkezetek által alkalmazott erőszak gyakorisága és súlyossága fokozódott, és közömbös az ártatlanoknak okozott károkkal szemben. Az Europol hangsúlyozza, hogy az EU-n belüli szervezett bűnözés soha nem jelentett olyan komoly veszélyt a polgárokra és társadalmainkra, mint napjainkban. A szervezett bűnözés valóban határokon átnyúló kérdés és közös európai ügy.

Ahhoz, hogy sikeresek legyünk a szervezett bűnözés elleni küzdelemben és a bűnözői hálózatok (többek között a bandák, maffia, családi klánok, lopások és betörések) felszámolásában, hatékonyabban kell együttműködnünk mind az EU-n belül, mind a nemzetközi partnerekkel, valamint a köz- és a magánszektorral, adott esetben világos és merész megközelítést alkalmazva. A szervezett bűnözés és az ahhoz kapcsolódó jelenségek jelentette fenyegetés, valamint az ellenstratégiák közös értelmezése elengedhetetlen a szervezett bűnözés elleni sikeres küzdelemhez. Ebben az értelemben felül kell vizsgálni a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló 2008/841/IB tanácsi kerethatározatot a szervezett bűnözés közös fogalommeghatározásának meghatározása céljából.

Tízből hat bűnözői hálózat alkalmaz erőszakos cselekményeket a bűnözői tevékenységük részeként. Az erőszak elsősorban a kábítószer-kereskedelemnek tulajdonítható, mivel a bűnözői hálózatok negyven százaléka illegális anyagok csempészetében, gyártásában és értékesítésében vesz részt. A világ heroinjának hatvan százaléka az európai piacon kerül forgalomba. A kábítószerpiac több milliárd eurós földalatti gazdaságot tart fenn. Egyes tagállamok – például Hollandia – a kábítószer-termelő országok, valamint az uniós piac egésze számára jelentős kábítószer-behozatali és -forgalmazási pontok, a kábítószer-fogyasztók pedig az egész EU-ban megtalálhatók. Ezért a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem határokon átnyúló kérdés, amelyért a tagállamoknak közös felelősségük van, és uniós koordinációra van szükségük.

Az emberkereskedelem – legyen szó szexuális kizsákmányolásról, munkaerő-kizsákmányolásról vagy szervadományozásról – a szervezett bűnözés központi eleme, és a bűnözők hatalmas nyereségre tesznek szert. A modernkori rabszolgaság e formájának felszámolására irányuló erőfeszítéseink középpontjában a pénzkövetés többrétegű megközelítésének, az intelligens adatgyűjtésnek és -megosztásnak, valamint a zéró toleranciának kell lennie.

Ez rávilágít az Uniónk társadalmának minden szintjén tapasztalható korrupció súlyos problémájára is. Egy nemrégiben készült tanulmány becslése szerint a bűnözői hálózatok 60%-a vesz részt korrupcióban. A korrupció lehetővé teszi a bűnözői hálózatok számára, hogy információkat szerezzenek, bejussanak a kikötőkbe és repülőterekre, és áthaladjanak a határátkelőhelyeken kábítószer, fegyver vagy ember Európai Unióba irányuló csempészése céljából. Mindez nemcsak az Unió belső biztonságát veszélyezteti, hanem a jogállamiságot is.

Míg a szabad mozgás az európai együttműködés egyik legnagyobb vívmánya, a nyitott határokat a bűnözői hálózatok is kihasználják a határokon átnyúló bűncselekmények céljára. Az Unión belüli szabad mozgás biztosítása érdekében ezért alapvető fontosságú a határokon átnyúló szervezett bűnözés problémájának hatékonyabb kezelése.

Az EU-ban működő bűnszövetkezetek gyanúsított tagjainak több mint ötven százaléka nem uniós állampolgár, többségük a Nyugat-Balkánról, a kelet-európai országokból és Észak-Afrikából származik. Ez megerősíti, hogy javítani kell a harmadik országokkal folytatott együttműködést annak érdekében, hogy fel lehessen venni a harcot a szervezett bűnözéssel szemben, és biztosítani lehessen az Unió belső biztonságát veszélyeztető harmadik országbeli állampolgárok hatékony kitoloncolását. 

Az EPP Képviselőcsoport az egyetlen olyan politikai erő az Európai Parlamentben, amely képes a szervezett bűnözés elleni küzdelem horizontális és multidiszciplináris megközelítésének megvalósítására és polgáraink biztonságának garantálására.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem világos és határozott megközelítése

„Kövesd a pénzt!”

A szervezett bűnözés szinte valamennyi formája mögött meghúzódó elsődleges motiváció a pénzügyi haszonszerzés. Ezért a szervezett bűnözés elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú elemeként azt kell biztosítani, hogy a bűnözés ne legyen kifizetődő. Jelenleg azonban a szervezett bűnözésből származó jövedelemnek csak mintegy két százalékát fagyasztják be, és egy százalékát kobozzák el, így a jövedelem 99%-a Európa-szerte a bűnözők rendelkezésére áll. Ez részben a pénzügyi érdekeltségekre és a gazdasági tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való korlátozott hozzáférésnek, valamint a határokon átnyúló információcsere korlátozottságának tudható be. A bűnözők kihasználhatják a pénzmosás elleni uniós szabályok tagállamok közötti alkalmazásának széttagoltságát is. Ezért a bűnüldöző hatóságokat és az adóhatóságokat jobb operatív és nyomozati eszközökkel kell ellátni a pénz nyomon követése és az illegális tevékenységekből származó nyereség gyors elkobzása érdekében. A pénzeszközök visszaszerzésére irányuló határozott intézkedések – többek között megelőző és értékalapú lefoglalás révén – visszatarthatják a szervezett bűnözői hálózatokat attól, hogy csalást kövessenek el az Unió és tagállamai ellen, ami egyben védené az Unió pénzügyi érdekeit is. Ezen túlmenően erős koordinációs mechanizmust kell kialakítani az EU pénzügyi hírszerző egységei között annak érdekében, hogy egységesebb uniós szabályok jöjjenek létre, és teljes mértékben végre lehessen hajtani a bűncselekményből származó vagyoni eszközök elkobzásának és lefoglalásának kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós szabályokat.

A családi alapú szervezett bűnözés bizonyos típusai nagy számban járnak együtt a szociális ellátással kapcsolatos csalásokkal. Ugyanazon a klánszerkezeten vagy családon belül magas vagyon, ingatlan, luxusautó és egyéb vagyon is létezhet, a tagok mégis szociális juttatásokat is igényelnek. Az ilyen nyomozások során, valamint a család vagy a klán szerkezetével kapcsolatos, megmagyarázhatatlanul magas vagyon azonosítása során a bizonyítási tehernek általában a gyanúsítottakat kell terhelnie.

„A pénz nyomon követése” a bűnszövetkezetek vezetőinek, valamint a korrupció pénzügyi haszonélvezőinek megcélzását is magában kell foglalnia, hogy a bűnözői hálózatok ne tudjanak csempészútvonalakat használni az EU-ba és az EU-n belül. Prioritásként kell kezelni a bűncselekményekből származó pénzügyi haszon felszámolását.

Nyilvánvaló, hogy a bűnözői hálózatok különböző intézkedéseket alkalmaznak a pénzmosásra vagy illegális tevékenységeik elrejtésére jogszerű vállalkozások működtetése révén. A 2021 júliusában javasolt pénzmosás elleni csomag magában foglalja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló új rendeletre irányuló javaslatot, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló hatodik irányelvet, valamint az új pénzmosás elleni hatóság (AMLA) létrehozását. Európa hírneve az elmúlt években számos nagy horderejű pénzmosási botrány miatt csorbult. Egyértelművé vált, hogy a pénzmosás elleni jogszabályok többszöri felülvizsgálata ellenére továbbra is kihívást jelent a vagyon annak érdekében történő felkutatása, hogy feltárják azokat az eseteket, amikor az eszközöket „piszkos” pénzzel vásárolták. Továbbra sem világos, hogy a nem egyértelmű eredetű pénzeszközöket miként lehet jelentős vagyontárgyak vásárlására felhasználni az EU-ban. Jelentősen javítani kell a vállalatok, a nagy értékű eszközök és az ingatlanok végső tényleges tulajdonosának (tulajdonosainak) felkutatását, valamint jobban végre kell hajtani a felhasznált pénzeszközök jogszerűségére vonatkozó ellenőrzéseket és az ügyfél-átvilágítást. Az EPP Képviselőcsoport ezért a pénzmosás elleni csomag gyors és teljes körű végrehajtására szólít fel, ideértve a jogalkotási javaslatok gyors elfogadását is, a jelenlegi jogszabályok hiányosságainak orvoslása és a pénzmosás elleni küzdelem keretének gyakorlati megerősítése érdekében.

A szervezett bűnözői hálózatok tudatosan visszaélnek a jogszerű adminisztratív infrastruktúrával, például az engedélyezési vagy pályázati eljárásokkal, hogy előmozdítsák jogellenes tevékenységeiket. Tekintettel az érintett közigazgatási hatóságok közötti, határokon átnyúló információcsere hiányára és a pénzmosás elleni szabályok Unión belüli következetlen alkalmazására, a bűnözői csoportok viszonylag könnyen áthelyezhetik tevékenységüket más tagállamokba, és elkerülhetik a büntetőeljárást. Ezért az EPP Képviselőcsoport a tagállamok között már meglévő bűnüldözési és igazságügyi együttműködés mellett a szervezett bűnözés legális gazdaságba való beszivárgásának megelőzése és leküzdése érdekében a közigazgatási hatóságok közötti fokozott, határokon átnyúló együttműködésre szólít fel.

A tényleges tulajdonosok teljes körű és nyilvános nyilvántartása megakadályozná a jogszerű szervezetekkel való visszaéléseket. Az EPP Képviselőcsoport támogatja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó uniós hatóság létrehozására irányuló, 2021. júliusi bizottsági javaslatot. Az EPP Képviselőcsoport kéri, hogy a jövőbeli AMLA nyújtson segítséget a nemzeti felügyeleti hatóságoknak a határokon átnyúló együttműködés és adatcsere javításához, ezáltal hatékonyabbá téve azokat, és felügyelje a pénzügyi ágazat legkockázatosabb, határokon átnyúló pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatókat. Ezen túlmenően az Uniónak biztosítania kell a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok teljes körű alkalmazását a kriptovalutákra, hogy megakadályozza azok pénzmosásra vagy terrorizmusfinanszírozásra való esetleges felhasználását. A kriptovaluták szervezett bűnözői hálózatok általi használata egyre nagyobb aggodalomra ad okot a közös szabályozási keret hiánya és az e termékek által kínált anonimitás szintje miatt. Bár a blokklánc már lehetővé teszi az ügyletek megfelelő nyomon követhetőségét, különös figyelmet kell fordítanunk azokra a technológiákra, amelyek célja a pénzeszközök forrásainak elfedése, valamint azokra a közvetítőkre, amelyek a kriptográfia és a rendes pénzügyi rendszer metszéspontjában foglalnak helyet.

A kriptovaluták használata nem elszigetelt európai probléma. Az EPP Képviselőcsoport ezért úgy véli, hogy az EU-nak tárgyalásokat kell kezdeményeznie és vezetnie a hasonló gondolkodású országokkal, például az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és az Egyesült Királysággal egy közös nemzetközi keret létrehozása érdekében, amely a kriptovaluták illegális célokra történő felhasználása elleni küzdelmet célozza.

Az adócsalás olyan terület, ahol a szervezett bűnözés által okozott károk különösen jelentősek. A Számvevőszék rámutatott a vámellenőrzésre vonatkozó jogszabályok és azok alkalmazásának hiányosságaira, amelyek az Unión belüli harmonizáció, kockázatértékelés és információcsere elégtelenségéhez vezetnek. Ez lehetőséget teremt a szervezett bűnözés számára arra, hogy az Uniót és tagállamait jövedelemtől fossza meg.

A bevételi csalás másik fő összetevője a hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos csalás. 2019-ben a héabevétel-kiesés szintjét 134 milliárd EUR-ra becsülték. Az olyan héacsalás, mint a „körhintacsalás”, közvetlen hatással van a tagállamok költségvetésére, valamint a héaalapú saját forrásokra, és ezáltal az Európai Unió bevételeinek összetételére. Az EPP Képviselőcsoport ismételten hangsúlyozza a digitalizáció és a megerősített együttműködés fontosságát a héacsalások – és különösen a körhintacsalások – gyors visszaszorítása érdekében. Az adóhatóságok közötti fokozottabb együttműködés, az adatok jobb elérhetősége, a közös normákon vagy jogszabályokon alapuló digitalizáció az egyetlen lehetőség az adóveszteségekhez kapcsolódó gazdasági költségek csökkentésére, amelyet részben a szervezett bűnözés okoz. Az EPP Képviselőcsoport várakozással tekint a héarendszer korszerűsítésére irányuló bizottsági jogalkotási javaslat elé, beleértve az Eurofisc megerősítését is.

Az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében az EPP Képviselőcsoport felszólít egy uniós szintű központi és interoperábilis adatbázis létrehozására, amely az uniós támogatások valamennyi kedvezményezettjét tartalmazza, mivel ez jelentősen javítani fogja a csalók azonosítását és a pénzeszközök bűnüldöző szervek általi visszafizettetését.

A korrupcióban való részvételért kiszabott szankcióknak arányosnak kell lenniük az Európai Unióban a jogállamiságban okozott kárral, ugyanakkor vissza kell szorítaniuk a jövőbeli korrupciót is. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy nemzeti jogszabályaikban növeljék a korrupció esetén kiszabható szankciók mértékét.

A 2021. évi globális korrupciós barométer szerint az uniós polgárok 32%-a véli úgy, hogy hazájában nőtt a korrupció. További 44% gondolja úgy, hogy az változatlan maradt. 2017-ben az Európai Bizottság bejelentette, hogy megszünteti az uniós antikorrupciós jelentést, kifejtve, hogy a 2014-es első (és egyetlen) jelentés biztosította a jövőbeli munka szükséges alapját. Mivel azonban úgy tűnik, hogy a korrupció 2014 óta súlyosbodott az Európai Unióban, és még mindig hiányoznak a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó uniós szintű harmonizált jogi keretek, az EPP Képviselőcsoport támogatja az uniós antikorrupciós jelentés újbóli bevezetését. Alapvető fontosságú, hogy az uniós jogi keret jobban harmonizált legyen a korrupció elleni küzdelem érdekében a társadalom minden szintjén az Unióban. E tekintetben az EPP Képviselőcsoport sürgősen felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a jelenlegi intézkedéseket, és szükség esetén tegyen javaslatot új jogszabályra.

Az uniós ügynökségek és szervek jövőbeli szerepe

Az Europol az Európai Unió egyik legfontosabb ügynöksége a szervezett bűnözés megelőzése, az arra való reagálás és az az ellen folytatott küzdelem terén. Az Ügynökség megbízatásának folyamatban lévő reformja tovább fogja erősíteni azon képességét, hogy támogassa a tagállamokat a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni küzdelemben, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi az Europol számára, hogy támogassa a tagállamokat a nagy kockázatot jelentő szervezett bűnözői csoportokhoz kapcsolódó személyek azonosításában, és egyértelmű szabályokat állapít meg a nagy adathalmazok feldolgozására vonatkozóan. Az EPP Képviselőcsoport úgy véli továbbá, hogy az Ügynökségnek kibővített operatív szerepet kell kapnia, és operatív rendőri erővé kell válnia. Ehhez módosítani kell a Szerződéseket, de döntő fontosságú lesz egy olyan operatív ügynökség létrehozása, amely nyomozást kezdeményezhet az Unió belső biztonságára komoly fenyegetést jelentő, határokon átnyúló szervezett bűnözéssel kapcsolatban, és hatékonyan segítheti a tagállamokat a szervezett bűnözéssel kapcsolatos nyomozásaikban. Alapvető fontosságú, hogy az Europol elegendő emberi és pénzügyi erőforrással rendelkezzen jelenlegi és jövőbeli feladatainak ellátásához.

Ugyanilyen fontos az Eurojust megerősítése a szervezett bűnözői hálózatokkal kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárás megkönnyítése érdekében. Az ilyen bűnözői hálózatok vezetésének megcélzása e hálózatok felszámolása érdekében több erőforrást és szorosabb, határokon átnyúló együttműködést tesz szükségessé.

Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) fontos szerepet játszik abban, hogy a rendőrök rendelkezzenek a szervezett bűnözés jelentette változó kihívásokkal való szembenézéshez szükséges szakértelemmel és készségekkel. Az EPP Képviselőcsoport ezért felszólítja az Unió bűnüldöző hatóságait, hogy használják ki az Ügynökség által nyújtott képzéseket.

Az Európai Ügyészség (EPPO) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egyaránt kulcsfontosságú szerepet tölt be az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények – többek között a csalás, a korrupció és az uniós forrásokkal való visszaélés – kivizsgálásában és büntetőeljárás alá vonásában. E tekintetben az EPP Képviselőcsoport arra ösztönzi az összes tagállamot, hogy vegyenek részt az Európai Ügyészségben. 

Az EPP Képviselőcsoport üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy megerősítse a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) megbízatását annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökség fontosabb szerepet játszhasson az EU-ban a tiltott kábítószerekkel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli kihívások azonosításában és kezelésében.

E meglévő ügynökségek megerősítése és a tagállamoknak nyújtott operatív támogatásuk biztosítása kulcsfontosságú lesz az Unión belüli szervezett bűnözés elleni közös küzdelem szempontjából. E tekintetben az EPP Képviselőcsoport felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a vonatkozó rendeletek teljes körű végrehajtását, és rendszeresen vizsgálja felül az ügynökségek működését és a tagállamok együttműködését, és adott esetben terjesszen elő javaslatokat az igazságügyi és bűnüldöző hatóságok közötti jól működő együttműködés biztosítására. Alapvető fontosságú továbbá, hogy az ügynökségek rendelkezzenek a feladataik ellátásához szükséges megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokkal.

A Sentinel-művelet az Europol által vezetett művelet, amelynek célja a Covid19 utáni uniós helyreállítási alappal kapcsolatos csalás elleni fellépés, és amelyben az EPPO, az Eurojust és az OLAF is részt vesz. Az EPP Képviselőcsoport teljes mértékben támogatja a műveletet annak biztosítása érdekében, hogy a NextGenerationEU kezdeményezés előrelépjen a tagállamok támogatásában a világjárvány negatív gazdasági és társadalmi hatásainak orvoslása tekintetében, és annak pénzeszközei ne a bűnözőkhöz jussanak. Hasonló műveleteket kell létrehozni az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében.

A tűzfegyverekről szóló irányelv 2017. évi módosítása többek között rendelkezéseket tartalmazott az akusztikus fegyverek és más típusú vaktöltényes fegyverek élő fegyverekké történő átalakításának magas kockázatával kapcsolatban. A tagállamok azonban nem ültették át és nem hajtották végre teljes mértékben a tűzfegyverekről szóló irányelvet. Az EPP Képviselőcsoport elvárja, hogy a Bizottság biztosítsa a tűzfegyverekről szóló irányelv, különösen a vaktöltényes fegyverekre vonatkozó rendelkezések teljes körű végrehajtását. 

Az adatok felhasználása

Az adatfeldolgozás a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás napi munkájának szerves részét képezi. A prümi keret fontos eszköznek bizonyult a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködésben, mivel az ujjlenyomatok, gépjármű-nyilvántartási adatok és DNS-adatok automatizált cseréje hozzájárult a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez. Tekintettel arra, hogy az arcképmások egyre fontosabbak a kriminalisztikában, az EPP Képviselőcsoport támogatja a prümi keretnek az arcképmásokra és más adatkategóriákra való kiterjesztését, és üdvözli a Bizottság által e tekintetben előterjesztett jogalkotási javaslatot. Elő kell mozdítani a szükséges kategóriákkal kapcsolatos további eszmecseréket és a közös fogalommeghatározásokról folytatott szélesebb körű párbeszédet.

A bűnözői hálózatok rugalmasnak bizonyultak abban, hogy működési módjukat a változó helyzetekhez igazítsák, különösen a Covid19-világjárvány összefüggésében. A bűnüldöző szervek nem rendelkeznek ugyanolyan rugalmassággal, mivel az általuk hozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a jogi követelményekkel. Azoknak a jogi követelményeknek, amelyekre a bűnüldöző hatóságok támaszkodnak – és amelyeket be is kell tartaniuk –, rugalmasságot kell biztosítaniuk e folyamatosan változó kihívások kezeléséhez, hogy a bűnüldöző hatóságok a bűnözői hálózatok előtt járhassanak. Ezért az EPP Képviselőcsoport támogatja a rendőrségi együttműködési kódexre irányuló bizottsági javaslatot, mivel az egyszerűsíti a meglévő uniós eszközöket, és csökkenti a rendőrségi együttműködés határokon átnyúló jogi keretének széttagoltságát. Alapvető fontosságú, hogy a bűnüldöző hatóságok rendelkezzenek a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni küzdelemhez szükséges nyomozati eszközökkel.  E tekintetben az EPP Képviselőcsoport támogatja, hogy az új rendőrségi együttműködési kódexben jogalapot hozzanak létre a nagyszabású keresési műveletekhez.

Az arcfelismerő technológia és a mesterséges intelligencia gyorsan fejlődött az elmúlt években, és további eszközöket biztosíthat a bűnüldöző hatóságok számára a bűnözők és a bűnözői tevékenységek azonosításához és nyomon követéséhez. E tekintetben az EPP Képviselőcsoport határozottan üdvözli az Europol megerősített megbízatását, amely felhatalmazza az uniós ügynökséget arra, hogy kutatási és innovációs projekteket hajtson végre azzal a céllal, hogy hozzájáruljon algoritmusok és konkrét bűnüldözési eszközök kifejlesztéséhez. Fontos, hogy minden szinten megerősítsék az Unió saját innovációs kapacitásait, mivel ez csökkenteni fogja a harmadik országokban kifejlesztett szoftverektől való függőségünket, és biztosítani fogja magas szintű jogi normáink betartását. A digitális technológiák használata kiszélesítette a bűnözők azon képességét, hogy tevékenységüket folytassák, fokozott anonimitást kínálva és megnehezítve a bűnüldöző hatóságok számára azok felderítését.  Az EPP Képviselőcsoport úgy véli, hogy a szervezett bűnözés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén lehetővé kell tenni a legkorszerűbb technológiai eszközök alkalmazását, ideértve a prediktív rendfenntartást is, az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását biztosító megfelelő biztosítékok mellett.
Manapság a szervezett bűnözéssel kapcsolatos összes nyomozáshoz adatra van szükség, így elengedhetetlen annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságok közvetlenül hozzáférjenek ezekhez az adatokhoz. Az internet határokon átnyúló jellege miatt a releváns adatokat gyakran a bűncselekmény elkövetésének helyétől vagy az elkövető tartózkodási helyétől eltérő joghatóságban tárolják. A kölcsönös jogsegélyről szóló szerződések és az európai nyomozási határozat az adatokhoz való hozzáférés tekintetében már nem felel meg a bűnüldözés igényeinek, mivel az eljárások hosszadalmasak, és a releváns adatokat gyakran törlik, mielőtt az adatmegőrzés vagy -előállítás iránti kérelem beérkezik a szolgáltatóhoz. Az EPP Képviselőcsoport ezért kéri az elektronikus bizonyítékokról szóló csomagról folytatott, régóta tartó tárgyalások gyors lezárását, hogy az új jogszabályokban biztosítandó eszközök révén a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás sokkal gyorsabban hozzájuthasson a bűncselekményekhez kapcsolódó releváns adatokhoz. Tudomásul vesszük, hogy a Tanácsban tárgyalások folynak az adatmegőrzéssel kapcsolatos további lépésekről, és sürgetjük a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat olyan lehetséges megoldásokra, amelyek megfelelnek a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás igényeinek, ugyanakkor tiszteletben tartják az EUB idevágó ítélkezési gyakorlatát.

Egy másik megoldásra váró kihívás az, hogy a bűncselekmények elrejtése és személyazonosságuk online leplezése érdekében a bűnszervezetek egyre inkább kihasználják a magánélet védelmét erősítő technológiákat, például a végponttól végpontig terjedő titkosítást és az „onion routing” technológiát. Az EPP Képviselőcsoport támogatja a kiberbiztonság fokozására, valamint a magánélet és az adatok online védelmének biztosítására irányuló intézkedéseket. Ugyanakkor úgy véljük, hogy érvényesíteni kell a „fegyveregyenlőség elvét”, ezért arra kérjük a Bizottságot, hogy értékelje, van-e olyan szabályozási megoldás, amely az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi a bűnüldöző szervek számára a szükséges adatokhoz való jogszerű és célzott hozzáférést. Az EPP Képviselőcsoport sürgeti továbbá a tagállamokat, hogy illetékes hatóságaik számára biztosítsanak elegendő felszerelést, többek között technológiai eszközöket, valamint szakértelmet és képzést feladataik ellátásához és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos titkosított információkhoz való jogszerű hozzáféréshez. A képzést illetően a bűnüldöző hatóságoknak a CEPOL szakértelmére is támaszkodniuk kell.  

Nagy kockázatot jelentő bűnözői hálózatok

Számos tagállamban egyre gyakoribb problémát jelentenek a magas kockázatot jelentő bűnözői hálózatok, nevezetesen a maffia típusú, etnikai és családi alapú szervezetek és egyéb strukturált hálózatok, amelyek tevékenysége kiterjed a korrupcióra, erőszakos cselekményekre, kábítószer-, ember- és fegyverkereskedelemre, valamint a pénzmosásra is. E hálózatok közül soknak olyan párhuzamos jogrendszere és becsületkódexe van, amely korlátozza mások, különösen a lányok és a nők jogait és szabadságait.

Az Europol beszámolt továbbá a nagy kockázatot jelentő bűnözői hálózatok gyermekkereskedelemmel és gyermekkizsákmányolással kapcsolatos tevékenységeiről is. A legtöbb ilyen esetet Bosznia-Hercegovinából, Bulgáriából, Romániából és Szlovákiából jelentették. Az EPP Képviselőcsoport elítéli, hogy a gyermekeket határokon átnyúló bűncselekményekre használják fel, és felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg gyermekvédelmi szolgálataikat annak megelőzése érdekében, hogy a kiskorúakat bűnszervezetek, köztük családi klánok koldulás, bűnözés, szexuális bántalmazás vagy színlelt házasság céljából toborozzák és kizsákmányolják, illetve az ilyen esetek felderítése érdekében. Továbbra is rendkívül fontos, hogy a bűnszervezetek által toborzott áldozatokat a lehető leghamarabb azonosítani lehessen. E tekintetben fontos lépés, hogy az Europol a jövőben közvetlen információcserét folytathat magánfelekkel a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló anyagok terjesztése elleni küzdelem érdekében. Emellett a tagállamok illetékes hatóságainak szorosan együtt kell működniük, hogy fel tudjanak lépni a családi klánok működési módjával szemben, amelyek a földrajzilag több tagállamra vagy akár az EU-n kívülre is kiterjedő hálózatukat arra használják, hogy a kiskorúakat a bűnözés megkönnyítése és személyazonosságuk elrejtése céljából rotációban tartsák.

E tekintetben az EPP Képviselőcsoport úgy véli, hogy a koldulásra kényszerítéssel kapcsolatos gyakorlatok elleni határozott fellépés hiánya hozzájárul a bűnszervezetek nyereségének fenntartásához, és felerősíti a kiszolgáltatott személyek és gyermekek kizsákmányolásának jelenségét. Az EPP Képviselőcsoport ezért felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő közös intézkedéseket a koldulásra kényszerítés Unión belüli megszüntetése érdekében.

Az EPP Képviselőcsoport üdvözli a Tanács azon döntését, hogy a magas kockázatot jelentő bűnözői hálózatokat a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó, 2022–2025 közötti időszakra szóló uniós szakpolitikai ciklus/EMPACT prioritásává teszi, mivel ezáltal javulni és erősödni fog a tagállamok illetékes hatóságai, az uniós intézmények és ügynökségek, valamint a harmadik országok illetékes hatóságai közötti együttműködés a magas kockázatot jelentő bűnözők elleni küzdelem terén. A Europol által a tagállami nyomozásokhoz jelenleg is biztosított támogatás mellett az Europolon belül külön egységet kell létrehozni, amely különös figyelmet fordít a nagy kockázatot jelentő bűnözői hálózatokra, és összegyűjti az e hálózatok típusainak azonosításával és az ellenük folytatott küzdelemmel kapcsolatos ismereteket és tapasztalatokat.

Az EPP Képviselőcsoport üdvözli továbbá, hogy a környezeti bűnözés a 2022–2025-ös időszakra vonatkozó uniós szakpolitikai ciklusban/EMPACT-ban is prioritást élvez, mivel számos bűnszervezet részt vesz a szintetikus kábítószerek előállításából származó vegyi hulladék lerakásában és az illegális hulladékkereskedelemben, valamint a veszélyeztetett fajok és növények illegális kereskedelmében is. E tekintetben az EPP Képviselőcsoport felszólít a környezeti bűncselekményekkel szembeni fokozott éberségre és erőfeszítésekre. 

A vagyon elleni szervezett bűnözés miatt romlik az uniós átlagpolgárok biztonságérzete. Az Európai Parlament által rendelt tanulmány kiemeli, hogy tagállamok közötti, holisztikus megközelítésre van szükség, amelynek segítségével csökkenthetők a bűnelkövetés lehetőségei, valamint megelőzhetők és ellenőrzés alatt tarthatók a bűncselekmények. Ezzel kapcsolatban az EPP Képviselőcsoport további intézkedéseket szorgalmaz uniós szinten; például közös adatbázisok létrehozását a nagy értékű javakról, például járművekről vagy hajómotorokról, amelyek lehetővé teszik a tagállamok bűnüldöző és vámhatóságai számára, hogy azonosítsák az ellopott vagyontárgyakat. Ennek nyomán több büntetőeljárásra kerülhet sor, ami növelni fogja a polgárok biztonságérzetét. 

Az Európai Bizottság megállapította, hogy „a tűzfegyverek éltetik az európai szervezett bűnözést”. A tűzfegyverekről szóló irányelv 2017. évi módosítása többek között rendelkezéseket tartalmazott az akusztikus fegyverek és más típusú vaktöltényes fegyverek éles fegyverekké történő átalakításának magas kockázatával kapcsolatban. A tagállamok azonban nem ültették át és nem hajtották végre teljes mértékben a tűzfegyverekről szóló irányelvet. Az EPP Képviselőcsoport elvárja, hogy a Bizottság biztosítsa a tűzfegyverekről szóló irányelv, különösen a vaktöltényes fegyverekre vonatkozó rendelkezések teljes körű végrehajtását. Az EPP Képviselőcsoport üdvözli és támogatja a Bizottság tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési tervében (2020–2025) előterjesztett intézkedéseket.

A határok hatékony ellenőrzése

Az EU-ba rendszeresen csempésznek be fegyvereket, kábítószereket, egyéb illegális árukat és embereket, beleértve a gyermekeket is, ebből származnak a bűnszervezetek főbb bevételei. Az EU külső határainak hatékonyabb ellenőrzése – beleértve a releváns információs rendszerekben, nevezetesen a határregisztrációs rendszerben és az Eurodacban módszeresen végzett ellenőrzést – elengedhetetlen a csempészet felderítéséhez és megelőzéséhez, és ezáltal a bűnszervezetek jelentős meggyengítéséhez. E tekintetben javítani kell a tagállamok, a harmadik országok és az uniós ügynökségek közötti – többek között a hírszerzési információk megosztására szolgáló informális fórumokon zajló – hírszerzési együttműködést a csempészet és az illegális kereskedelem hatékony megelőzése és leküzdése érdekében.

Az EPP Képviselőcsoport üdvözli a Schengeni határellenőrzési kódex átdolgozását, amelyet a Bizottság 2021. december 14-én terjesztett elő. Az EPP Képviselőcsoport célja olyan szilárd Schengeni határellenőrzési kódex létrehozása, amely hatékonyan megakadályozza az Európai Unió belső biztonságára vagy közrendjére súlyos fenyegetést jelentő harmadik országbeli állampolgárok belépését. 

Az EPP Képviselőcsoport üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy aktualizálja az előzetes utasinformációról szóló 2004/82/EK irányelvet, mivel az az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem fontos eszköze, és ösztönzi, hogy fordítsanak különös figyelmet a kísérő nélküli kiskorúakra irányuló embercsempészetre és ‑kereskedelemre.  A Számvevőszék a közelmúltban hiányosságokat tárt fel a tagállami hozzájárulások terén, különösen az adat- és információmegosztás tekintetében, e hiányosságok pedig hatással vannak az Európai Unió Határ- és Partvédelmi Ügynökségének (Frontex) az EU külső határainak biztosítására irányuló műveleteire. A hiányosságokat orvosolni kell annak érdekében, hogy az ügynökség hatékonyabban tudja ellátni feladatait. A Frontex az egyik legfontosabb uniós ügynökség, amelyet tovább kell erősíteni, különösen a személyzet tekintetében, hogy meg tudjon birkózni a külső határok mentén növekvő nyomással. E tekintetben az EPP Képviselőcsoport teljes mértékben támogatja, hogy 2027-ig hozzák létre a 10 000 főből álló készenléti alakulatot. Tekintettel arra, hogy az egyre összetettebb geopolitikai környezetben az ügynökség felelőssége és a vele szemben támasztott követelmények is egyre növekednek, a Bizottságnak iránymutatásokat kell nyújtania a változó kihívások kezeléséhez, ezzel támogatva a részünkről kirendelt tisztviselőket.

Alapvetően fontos a határokon átnyúló együttműködés javítása a határellenőrzések, valamint az illegális kereskedelemmel és csempészettel foglalkozó hálózatok elleni küzdelem terén. Mind az EU-n belül, mind a harmadik országokkal javítani kell a nyomozással, azonosítással és büntetőeljárásokkal kapcsolatos együttműködést a bűnözői hálózatok vezetőire való összpontosítás és a szankciók kiszabása érdekében, hogy mindez visszatartó erőként hasson a bűnszervezetek általi toborzáskor. E tekintetben az EPP Képviselőcsoport üdvözli a Bizottság emberkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégiáját (2021–2025), és felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák az emberkereskedelemmel és ‑csempészettel kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiket. 

A mozgás szabadsága az uniós polgárok számára biztosított alapvető jogok egyike, és az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya. A mozgás szabadságának védelme azt is jelenti, hogy az ezzel visszaélő személyek szabad mozgását korlátozni kell. Meg kell könnyíteni a tagállamok számára, hogy a területükön bűncselekmény elkövetésében bűnösnek talált uniós polgárt kiutasítsák, és újbóli belépését megtiltsák. Ehhez módosítani kell a Szerződést, de meg kell akadályozni, hogy a bűnözők visszaéljenek a szabad mozgás jogával. Ezen túlmenően valamely tagállamban bűncselekmény miatt elítélt uniós polgárnak főszabály szerint az állampolgársága szerinti országban kell letöltenie a börtönbüntetést. Ennek érdekében aktualizálni kell a 2008/909/IB tanácsi kerethatározatot.

A szervezett bűnözői hálózatok gyakran használnak hamis vagy megváltoztatott úti okmányokat, például útleveleket, nemzeti személyazonosító igazolványokat, schengeni vízumokat és tartózkodási okmányokat az Európai Unióba irányuló embercsempészethez. A tagállamok által kiállított személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok további harmonizálása és biztonságuk megerősítése érdekében 2019-ben elfogadott uniós szabályok elő fogják segíteni az okmányokkal való visszaélés elleni küzdelmet. Emellett a közös személyazonosítóadat-tár és a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer létrehozása nagymértékben javítani fogja a rendőrség és a határőrök azon képességét, hogy azonosítsák a harmadik országbeli állampolgárokat és felderítsék a csalásokat. További intézkedésekre van azonban szükség az okmányokkal való visszaélés hatékony megakadályozása érdekében. A tagállamoknak elegendő forrást kell biztosítaniuk illetékes hatóságaik számára a személyazonossággal és okmányokkal való visszaélés megállapításához, megelőzéséhez és üldözéséhez. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy nemzeti joguk megfelelő szankciókat írjon elő a személyazonosító okmányok hamisítására és a hamisítványok használatára vonatkozóan. Az új európai információs rendszerek létrehozásának, interoperabilitásuk biztosításának, valamint a meglévő uniós adatbázisok felülvizsgálatának 2023-ban már folyamatban kell lennie. Az EPP Képviselőcsoport különösen hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Eurodac adatbázisának felülvizsgálatát a lehető leghamarabb zárják le.

A hamisított dokumentumokkal és az Unió területére való jogellenes belépéssel szembeni fellépésen túl az EPP Képviselőcsoport ismételten felszólít az úgynevezett „aranyvízumok” és „befektetői letelepedési programok” megszüntetésére, amelyeket még mindig számos tagállam működtet, mivel ezeket az Unión kívül működő szervezett bűnözői csoportok gyakran használják a pénzmosás, a korrupció és az adókijátszás elősegítésére.

Fokozott együttműködés a tagállamok között és a harmadik országokkal

A tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti, határokon átnyúló együttműködés felbecsülhetetlen értékűnek bizonyult a Covid19-világjárvány idején. A szorosabb együttműködés elősegítése és a benne részt vevő tisztviselők elkötelezettségének támogatása érdekében elő kell mozdítani és ki kell terjeszteni az Erasmus mintájára létrehozott és a CEPOL által irányított rendőrségi csereprogramot. Az egyes tagállamok között már létező együttműködés tanulságait fel lehet használni az új együttműködésekhez. Az európai hozzáadott érték felmutatása érdekében közös szolgálati jelvényt kellene létrehozni.

A „Trojan Shield” művelet sikerei, valamint az Europol és az Eurojust támogatásával a holland és a francia rendőrség által sikeresen végzett közös nyomozások – többek között a bűnszervezetek által széles körben használt titkosított telefonhálózat (az „EncroChat”) feltörése – rávilágítanak a tagállamok közötti és a nemzetközi partnerekkel folytatott szoros rendőrségi és igazságügyi együttműködés fontosságára. Ugyanilyen fontos az Egyesült Királysággal való együttműködés folytatása is az ország EU-ból való kilépését követően.
Az adatok és releváns információk cseréje a tagállamok és az érintett harmadik országok illetékes hatóságai között előfeltétele a hatékony együttműködésnek a határokon átnyúló szervezett bűnözés megelőzése és felderítése, a nyomozás valamint a büntetőeljárás alá vonás terén.  E tekintetben az EPP Képviselőcsoport sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az elmúlt években akadályok gördültek az érintett uniós ügynökségek, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és a harmadik országok közötti operatív együttműködés elé. Ennek oka, hogy az alkalmazandó uniós adatvédelmi jogszabályokban és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában meghatározott szabályok és elvek megnehezítették, hogy az Unió e területen nemzetközi megállapodásokat kössön harmadik országokkal.

 Az EU-nak olyan adatvédelmi jogszabályokra van szüksége, amelyek figyelembe veszik, hogy sürgősen szükség van a tagállamok közötti szorosabb együttműködésre a polgárok és a belső biztonság védelme érdekében. Alapvetően fontos, hogy az Europolnak továbbra is módjában álljon harmadik országokkal személyes adatokat cserélni a szervezett bűnözéssel kapcsolatban.

Az EPP Képviselőcsoport ezért üdvözli, hogy 2021 júniusában elfogadták az Egyesült Királyságra vonatkozó, az első, a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv szerinti bizottsági megfelelőségi határozatot, mivel az lehetővé teszi a személyes adatok továbbításának folytatását a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében. Tudomásul vesszük, hogy előrehaladott tárgyalások folynak olyan nemzetközi megállapodásról is, amely lehetővé teszi az Europol számára, hogy személyes adatokat cseréljen Új-Zélanddal. Ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy a nyolc MENA-országgal, köztük Izraellel kötendő hasonló megállapodásokról folytatott tárgyalások során az elmúlt három évben nagyon kevés vagy semmilyen előrelépés sem történt.

Egyes tagállamokban, például Hollandiában és Svédországban nőtt az emberölések aránya, különösen a tűzfegyverrel elkövetett emberölések arányának növekedése miatt. A tiltott tűzfegyvereket főként a Nyugat-Balkánról, Ukrajnából és Moldovából csempészik be az Európai Unióba. Ennek a körnek a megtöréséhez elengedhetetlen e harmadik országokban az érintett hatóságok operatív kapacitásainak megerősítése, valamint az együttműködés és az információmegosztás javítása.

Amint már említettük, az Unióban működő bűnszervezetek tagjainak többsége a Nyugat-Balkánról, Kelet-Európából vagy Észak-Afrikából származik. Azoknak a harmadik országoknak, amelyek részt vesznek a keleti partnerségben, vagy amelyek uniós tagjelölti státusszal rendelkeznek, fokozniuk kell a bűnszervezetek és az ezekbe történő toborzás elleni küzdelemre irányuló munkájukat. Az Uniónak pedig támogatnia kell a harmadik országokat a szervezett bűnözői hálózatok elleni küzdelemben, a „többért többet” elvre építve.

Az emberkereskedelem nemzetközi és határokon átnyúló bűncselekmény, ami megnehezíti a felderítést, a nyomozást, a bizonyítékok gyűjtését, a joghatóság megállapítását, a kiadatást és a kölcsönös jogsegélyt. Az EPP Képviselőcsoport ezért felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák az egymás közötti, valamint az uniós ügynökségekkel, különösen az Europollal és az Eurojusttal folytatott együttműködést. E tekintetben az EPP Képviselőcsoport számít a büntetőeljárások tagállamok közötti hatékony átadását szolgáló közös jogi keretre, amelyet 2022 második felére irányoztak elő. Az EPP Képviselőcsoport hangsúlyozza továbbá, hogy a harmadik országokkal folytatott szoros együttműködés és a kötelezettségvállalás rendkívül fontos az emberkereskedelem megelőzése, az emberkereskedelmi és embercsempész-hálózatok felszámolása, valamint a felelősök büntetőeljárás alá vonása szempontjából. Az EPP Képviselőcsoport szorosan nyomon fogja követni az NDICI - Globális Európa eszköz teljes körű végrehajtását.

KÖVETKEZTETÉSEK

A nemzetbiztonság elsődlegesen a tagállamok felelőssége, de a szervezett bűnözés az Unióra nézve is fenyegetést jelent, ezért közös európai válaszra van szükség. A határokon átnyúló bűnszervezetek tevékenysége komoly fenyegetést jelent az Európai Unió belső biztonságára nézve.

A szervezett bűnözés elleni küzdelemben az egyik legfontosabb intézkedés a bűnszervezetek üzleti modelljeinek ellehetetlenítése és annak biztosítása, hogy a bűnözés soha ne legyen kifizetődő. Átfogó megközelítésre lesz szükség a „pénz nyomon követése”, a vagyonok befagyasztása és elkobzása, valamint a bűnszervezetek vezetőire való összpontosítás érdekében. Az Uniónak továbbá fokoznia kell a korrupció elleni küzdelmet, mivel az valódi fenyegetést jelent a jogállamiságra és a demokráciára nézve az Európai Unióban.

A meglévő ügynökségek és szervek – például az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség és az OLAF – központi szerepet játszanak az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálásában és büntetőeljárás alá vonásában, és támogatást nyújtanak a tagállamoknak a nyomozásokhoz és büntetőeljárásokhoz. Alapvetően fontos biztosítani, hogy az ügynökségek és szervek rendelkezzenek a feladataik hatékony ellátásához szükséges megfelelő finanszírozással, emberi erőforrásokkal és jogszabályi kerettel.

A tagállamok bűnüldöző hatóságainak operatív eszközei és határokon átnyúló együttműködése mellett az Európai Uniónak valódi, operatív és működő rendőri erőre van szüksége, amely kiegészíti a tagállamok munkáját. A szervezett bűnözés elleni küzdelmet szolgáló törvényekre és rendeletekre van szükség.

Az Unió egyik legfontosabb feladata polgárai biztonságának és védelmének megőrzése. Az EPP Képviselőcsoport az egyetlen olyan politikai erő, amely képes átfogó politikát kialakítani a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Célunk annak biztosítása, hogy az Európai Unió polgárai biztonságban legyenek a szervezett bűnözés és a bűnszervezetek jelentette fenyegetéstől.