Az EPP képviselőcsoport álláspontja a digitális szolgáltatásokról szóló törvényről (DSA)

(A) A jogellenes tartalom eltávolítására vonatkozó meglévő szabályok harmonizálása: az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 13/14. cikke mögött álló általános koncepció, valamint a jelenlegi értesítés és intézkedés (értesítés és értesítés, értesítés és eltávolítás, értesítés és leállítás) eljárások fenntartása, mint az európai digitális egységes piacon szolgáltatást nyújtó valamennyi platformra vonatkozó alapkövetelmény. A lehető legnagyobb mértékben harmonizálni kell ezeket a szabályokat Európa-szerte, és az egyértelmű fogalommeghatározásokra és a hatékony eljárásokra kell összpontosítani. A DSA-nak azonban ezen is túl kell lépnie: a platformok számára arányos proaktív intézkedésekre (pl. automatizált eszközök, ismétlődő jogsértő politikák, megbízható jelzők használata, tömeges bejelentések benyújtása, személyazonosság-kezelés) van szükség, ha a jogellenes tartalom rendszeressé válik, ha a tartalom jogellenes jellege már megállapítást nyert (akár megalapozott értesítés vagy bírósági határozat révén), vagy ha a tartalom típusa és jogellenességének jellege olyan, hogy nincs szükség kontextusba helyezésre. Az ilyen intézkedések bevezetését azonban megfelelő biztosítékokkal kell kísérni annak érdekében, hogy a tartalommérséklési gyakorlatok arányosak legyenek. Különösen a terrorizmusra való felbujtás, az illegális gyűlöletbeszéd, a gyermekek szexuális zaklatására vonatkozó anyagok, valamint a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén van szükség erős, összehangolt, az egész EU-ra kiterjedő megközelítésre annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatók hatékony intézkedéseket tegyenek a jogellenes tartalmak szolgáltatásaikból való eltávolítására, és biztosítsák, hogy az ilyen tartalmak eltávolításuk után is hozzáférhetetlenek maradjanak.

(B) Káros tartalom: a jogi eltávolítási kötelezettségek csak a jogellenes tartalomra vonatkozhatnak, azaz minden olyan tartalomra, amely nem felel meg az uniós jognak vagy valamely tagállam jogának. Ennek ellenére továbbra is komoly problémát jelentenek a legális, de káros tartalmak, például a COVID-19 okokra vagy jogorvoslatokra vonatkozó félretájékoztatás és dezinformáció. A káros tartalmak ezért a DSA-n kívüli, célzott (társ)szabályozási megközelítést érdemelnek, hogy a káros vagy illegális tartalmak kezelésére szolgáló eljárások egyértelműen elkülönüljenek.

(C) Horizontális jogszabályok: a maximális egyértelműség és kohézió érdekében a DSA-nak olyan horizontális keretnek kell lennie, amelyet meglévő és jövőbeli ágazatspecifikus jogszabályok, például lex specialisok (mint a szerzői jog, a TCO, az AVMSD, a GDPR stb.) egészítenek ki. A jogalkotónak el kell kerülnie a rendelkezések ütközését, és ésszerűsítenie kell a DSA és a vonatkozó ágazatspecifikus jogszabályok fogalommeghatározásait, elismerve nemcsak a horizontális rendelkezésekben foglalt általános elveket, hanem a testvérjogszabályokban foglalt konkrét követelmények hatását is, elkerülve ezáltal a nem szándékolt következményeket.

(D) Egyenlő versenyfeltételek: elismeri, hogy nincs semmi illegális vagy versenyellenes abban, ha valaki sikeres vállalkozást épít, ami sok nagy platform esetében megtörténik. Úgy látja azonban, hogy tovább kell differenciálni a platformok között (amennyire ez jogilag lehetséges), mivel egyesek közülük az elmúlt évtizedekben túlzott piaci erőt alakítottak ki, és visszaélnek vele. Ezért rájuk nem kellene ugyanazokat a szabályokat alkalmazni, mint a kis szolgáltatókra. Amennyiben bizonyított, hogy a fogyasztók jóléte csökken, és az innovációt elfojtják a "kapuőr platformok", és amennyiben bizonyított, hogy a digitális piacokon lehetőség van a verseny fokozására, hogy ezek a piacok nem versenyezhetők, és hogy az innovációt elfojtják a nagy platformok, akkor arányos intézkedésekre lesz szükség. Az európai induló vállalkozások és kkv-k védelmének célja mellett figyelembe kell vennünk - többek között - a platformok méretét vagy hatókörét, mivel ez befolyásolja a platformok képességét arra, hogy proaktív intézkedéseket hozzanak az illegális online tartalmakkal szemben.

(E) Aktív/passzív platformok: az "aktív" vagy "passzív" magatartás minősítésének felülvizsgálata az Európai Bíróság legújabb ítéleteinek beépítésével és a DSA-nak a szerzői jogi irányelvvel való összehangolásával. A DSA-nak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a platformok e típusai, mint tárhely vagy gyorsítótárazás, továbbra is relevánsak-e, mivel a platformok szerepe napjainkban sokkal összetettebbé vált. A DSA-nak meg kell vizsgálnia a platformtípus célját, és ebben az összefüggésben megfelelő fogalommeghatározásokat, szerepeket és felelősségeket kell biztosítania.

(F) Hatály: a DSA területi hatályának kiterjesztése annak érdekében, hogy a harmadik országokban letelepedett vállalatok és szolgáltatók tevékenységére is kiterjedjen, amennyiben szolgáltatásaikat a digitális egységes piacon is kínálják. Kötelezze ezeket a harmadik országbeli szolgáltatókat arra, hogy a GDPR mintájára kijelöljenek egy, a fogyasztói érdekeket az EU-n belül képviselő jogi képviselőt. Ha egy platform termékeket importál az EU-ba, akkor mindig tiszteletben kell tartania a termékbiztonságra, a környezet- és fogyasztóvédelemre, a címkézésre vagy a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós jogszabályokat, mindezt az "európai életmódunk" szerint. Ahhoz, hogy az európai vállalatok jobban tudjanak versenyezni, innoválni és bővíteni, elengedhetetlen, hogy ne terheljük őket aránytalan adminisztrációval és szabályozással. Ez különösen fontos a kis árréssel rendelkező kkv-k számára, amelyeket már a GDPR bevezetése is nagymértékben érintett.

(G) Általános nyomon követés: meg kell őrizni az általános nyomon követési kötelezettség előírásának tilalmát (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 15. cikke). Az új kötelező átláthatósági intézkedésekkel kombinálva azonban lehetővé kell tenni, sőt ösztönözni kell a platformokat arra, hogy önkéntes alapon automatizált eszközöket használjanak a nyilvánvalóan jogellenes tartalmak felderítésére (pl. annak jogi tisztázásával, hogy a platformok nem felelősek, ha automatizált intézkedéseket alkalmaznak). A DSA megvizsgálhatná a platformok felelősség alóli mentesítés lehetőségét az illegális tartalom elleni küzdelem terén végzett tevékenységükkel kapcsolatban (figyelembe véve az amerikai jó szamaritánus elvét is).

(H) Felügyelet: törekedni kell az eljárásokra, eljárási biztosítékokra, moderálásra és átláthatóságra vonatkozó jogi kötelezettségek teljes körű európai harmonizációjára, beleértve az egyértelmű jogi felelősségeket és e felelősségek hatékony, határokon átnyúló érvényesítését uniós szinten. Mivel nem minden tagállam rendelkezik megfelelő eszközökkel - mind az eszközök, mind a szakértelem tekintetében - valamennyi kötelezettség érvényesítéséhez, az Európai Bizottságnak erős szerepet kell játszania a nemzeti végrehajtó szervek felügyeletében, koordinálásában és támogatásában annak biztosítása érdekében, hogy ne háruljon aránytalan teher egy vagy néhány tagállam szabályozó szervére. A néppárti képviselőcsoport nem támogatja egy új ügynökség létrehozását, ha ez a harmonizáció a nemzeti végrehajtó szervek hálózatán keresztül is megvalósítható, az ECN-hez (Európai Versenyhatóságok Hálózata) hasonlóan. Az átláthatósági kötelezettségeknek ki kell terjedniük a tartalmat kezelő algoritmikus folyamatok használatára és a mögöttes forráskódokra. E további átláthatósági és megmagyarázhatósági követelmények betartását nem magánvállalkozásoknak kell ellenőrizniük, hanem a piacfelügyeleti hatóságok hatáskörébe kell tartozniuk.

(I) Célzott reklám: a célzott reklámot a GDPR/ePrivacy/P2B keretében kell szabályozni. A DSA néhány további korlátozása megfontolható, ha az összefüggés káros a demokráciánkra, és ha még nem tartozik más jogszabályok hatálya alá. úgy véli, hogy a célzott reklámnak általános elvként pozitív gazdasági és társadalmi hatása lehet, és rámutat arra, hogy a meglévő jogszabályokat teljes mértékben és megfelelően végre kell hajtani a felhasználók magánéletének tiszteletben tartása érdekében. A célzott reklámok betiltását a néppárti képviselőcsoport nem támogatja.

(J) A platformok/médiumok/felhasználók felelőssége: a modern technológia felhasználása annak hatékonyabb azonosítására, hogy hogyan és ki tette közzé az illegális tartalmat, és ezáltal a platformok elszámoltathatóságának racionalizálása. Az EPP képviselőcsoport határozottan támogatja a névtelenséghez való jogot az interneten (ahogyan azt a GDPR is elismeri), ugyanakkor elutasítja az online azonosíthatatlanság gondolatát (= ami offline illegális, az online is illegális). Annak érdekében, hogy az anonimitás megőrzése mellett mindenki digitálisan azonosítható legyen, ahol erre szükség van, létre kell hozni egy védett európai digitális identitást, például a blokklánc technológia segítségével. A platformok felelősségi szintjét a felhasználók azonosíthatóságához kell igazítani. A platformok felelősségét az általuk befogadott média tartalmáért csökkenteni kell, ha a médiát (és így annak tartalmát is) már a tagállamok szabályozzák. Kompromisszumként a néppárti képviselőcsoport elfogadhatná, hogy a DSA vagy egy másik készülő jogszabály, például az eIDAS-frissítés, amely egyes platformok (pl. fizikai áruk értékesítése, e-kormányzati szolgáltatások) számára kötelezővé teszi az európai digitális azonosító rendszert.

(K) Igazságügyi rend: a bűnüldöző és igazságügyi hatóságokkal való együttműködés világos és hatékony eljárásának kialakítása, amely biztosítja, hogy az illegális tartalmakat ne csak eltávolítsák, hanem a bűnüldöző szervek nyomon is kövessék, és hogy a platformok felelőssége hatékony végrehajtási intézkedésekkel párosuljon.

(L) Nyilvános jelentéstételi kötelezettség: kötelezze a platformokat és az illetékes nemzeti hatóságokat arra, hogy jelentsenek intézkedéseikről, és ezáltal törekedjen az illegális tartalmak eltávolításának és blokkolásának uniós szintű strukturált elemzésére. Ezeknek a kötelezettségeknek arányosnak és mérsékeltnek kell lenniük a kkv-k és az induló vállalkozások számára, ugyanakkor ki kell zárni a mikrovállalkozásokat.

(M) Átláthatósági kötelezettségek: a digitális közvetítők (kizárólag a vállalkozások közötti kapcsolatokban), köztük a domainnév-regisztrátorok, webtárhely-szolgáltatók, piacterek és online hirdetők kötelezése arra, hogy hatékony "Ismerd meg a vállalkozásod ügyfelét ellenőrzési rendszereket" vezessenek be. Ezen túlmenően a platformoknak átláthatónak kell lenniük a visszaeső jogsértőkkel szemben alkalmazott politikájukkal kapcsolatban.