Állásfoglalás Oroszországról

Oroszország egy fontos szomszéd. Úgy véljük, hogy az Unió Oroszországgal fenntartott kapcsolataira vonatkozó, realista és felelősségteljes stratégiának a nemzetközi jog elvein, a hiteles elrettentésen, valamint a közös érdekű területekre kiterjedő elvi alapú megközelítésen kell nyugodnia az Unió szomszédságán belüli biztonság és az európai béke érdekében. Hangsúlyozzuk, hogy többet kell áldozni az orosz civil társadalommal való együttműködésre és annak támogatására az oroszországi demokratikus mozgalmak megerősítése és az EU–Oroszország kapcsolatok hosszú távú alapjainak megteremtése céljából. Szankciókra a nemzetközileg elismert határok és az államok szuverenitásának minden súlyos megsértésének esetére adott, elvi alapokon nyugvó válaszként van szükség. Ezek az ukrajnai orosz agressziótól való elrettentés hatékony eszközeinek bizonyultak. Mivel Oroszország folytatja fellépéseit, ragaszkodunk ahhoz, hogy az Unió készen álljon további szankciók elfogadására, az egyes személyekkel szembeni célzott szankciókat is ideértve.

Oroszország és az Unió belső fejlődésük és külpolitikájuk révén közvetlenül és közvetetten is befolyást gyakorolnak egymásra és az uniós tagállamokra. Az éghajlatváltozás, az energiabiztonság, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, mint globális kihívások, szoros együttműködést tesznek szükségessé. Az Uniónak és Oroszországnak ezért komoly érdeke fűződik a jó kapcsolatokhoz. A kölcsönös bizalmon alapuló, jó kapcsolatok újbóli felépítése azt feltételezi, hogy Oroszország kész legyen a bizalom helyreállítására és a békés együttműködésre.

Az uniós belső és külső politikák összhangja kulcsfontosságú a következetesebb, hatékonyabb és hitelesebb uniós kül- és biztonságpolitika szempontjából, Oroszországgal szemben is. A tagállamoknak és az Uniónak egységesen kell felszólalniuk, és együttesen kell fellépniük. Kérjük a közös politikák megerősítését, különösen a kereskedelem, a pénzügyi szolgáltatások és műveletek, a migráció, az energiaügy, a külső határok igazgatása, valamint az adat- és kiberbiztonság területén.

Hangsúlyozzuk, hogy – az Unió érdeklődésére számot tartó kérdésekben Oroszországgal folytatható szelektív együttműködés sérelme nélkül – az Unió és Oroszország közötti együttműködés újraindítását csak azzal a feltétellel lehet tervbe venni, hogy Oroszország maradéktalanul tiszteletben tartja Ukrajna – és a Krím félsziget – területi egységét és szuverenitását, teljes körűen végrehajtja a minszki megállapodásokat (amelyek magukban foglalják, hogy a határt teljes mértékben az ukrán hatóságok ellenőrzik, az orosz csapatokat és fegyvereket feltétel nélkül visszavonják, és haladéktalanul megszüntetik a lázadó csoportoknak nyújtott segítséget), valamint véget vet a destabilizáló katonai és biztonsági tevékenységeknek az Unió és szomszédainak határain. Az EPP Képviselőcsoport elutasítja a különleges érdekövezetek és a külföldön élő honfitársak részére biztosított különleges jogokra vonatkozó orosz doktrínákat, amelyek a szomszédaik destabilizálását célzó, önkényes fellépéseket eredményeztek. Haladéktalanul és feltétel nélkül meg kell szüntetni a számos európai politikus és tisztviselőre – többek között jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőkre – kiterjesztett belépési tilalmat.

Azon orosz tisztviselőknek, akik fellépése vagy fellépésének elmaradása Szíriában és Ukrajnában háborús bűncselekményeket tett lehetővé vagy eredményezett, nemzetközi büntető igazságszolgáltatás elé kell állniuk. Felhívjuk Oroszországot, hogy teljes körűen működjön együtt az MH17 – potenciálisan háborús bűncselekménynek minősülő – lelövésének kivizsgálásában.

Az EPP képviselőcsoport támogatja az EU–Oroszország közötti kapcsolatokra vonatkozóan a Külügyek Tanácsának 2016. március 14-i ülésén elfogadott, alábbi öt vezérelvet:

• a minszki megállapodás végrehajtása, mint az Unió Oroszországgal kapcsolatos álláspontjában történő bármely lényeges változás kulcsfontosságú feltétele;
• az Unió keleti partnereivel és más szomszédaival, különösen Közép-Ázsiával fenntartott kapcsolatainak megerősítése;
• az Unió ellenálló képességének megerősítése (például az energiabiztonság, a hibrid típusú fenyegetések vagy a stratégiai kommunikáció terén);
• a szelektív együttműködés lehetősége Oroszországgal az Unió érdeklődésére számot tartó kérdésekben;
• az emberek közötti kapcsolatok és az orosz civil társadalom támogatásának szükségessége.

A minszki megállapodások végrehajtása

Az ukrajnai háborúra fenntartható megoldás csak a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásával és Ukrajna szuverenitásának és területi egységének feltétel nélküli tiszteletben tartásával érhető el. Ismételten és a leghatározottabban elítéljük, hogy Oroszország jogellenesen annektálta a Krím félszigetet, és hogy továbbra is támogatja a kelet-ukrajnai milicistákat.

Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a minszki megállapodásokat az eredeti határidőre nem hajtották végre. Oroszország katonailag és pénzügyileg továbbra is támogatja a milicistákat. Folytatódik a katonák és a polgári személyek legyilkolása. Az EBESZ megfigyelőit rendszeresen akadályozzák az Oroszország által támogatott milicisták által ellenőrzött területekre való bejutásban. Kérjük, hogy biztosítsák az EBESZ megfigyelői részére a korlátozásoktól mentes bejutást az Oroszország által támogatott milicisták által ellenőrzött területekre.

A kelet-ukrajnai helyzet destabilizálását célzó orosz fellépés következtében bevezetett szankciókat csak a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtása esetén lehet megszüntetni. Ezenfelül a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálására válaszul bevezetett korlátozó intézkedéseket akkor lehet felfüggeszteni, ha a Krím félsziget visszakerül Ukrajnához. Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna területi egységét és szuverenitását a nemzetközileg elismert határokon belül. Jelenleg azonban nemcsak hogy nincs előrelépés a minszki megállapodások Oroszország általi végrehajtása tekintetében, hanem a nem ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken súlyosan romlik a helyzet, és a tűzszünet sorozatos megsértéséért az orosz csapatok és az orosz irányítású szeparatista erők a felelősek.

Az Unió keleti partnereivel és más szomszédaival fenntartott kapcsolatainak megerősítése

Az Uniónak fokoznia kell együttműködését a keleti partnerség országaival demokratikus intézményeik, ellenálló képességük és függetlenségük megerősítése érdekében, figyelembe véve különösen Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy rejtett módon befolyásolja a keleti partnerség országait ezen országok számos demokráciajavító reformkezdeményezésének akadályozása által. Szükségesnek látjuk az Unió és a keleti partnerség országai közötti információmegosztási mechanizmus kialakítását a kiberbiztonság területén. Felhívjuk a tagállamokat, hogy növeljék az Ukrajnának juttatott támogatásokat, többek között a megfelelő védelmi rendszerek tekintetében, a kelet-ukrajnai katonai eszkalációtól való elrettentés érdekében. Az Uniónak komoly stratégiai, politikai és gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy valamennyi közép-ázsiai országgal megerősítse kétoldalú és többoldalú kapcsolatait. Az Unió bővítési politikájának kellene ellensúlyoznia Oroszország növekvő nyugat-balkáni befolyását és a nyugat-balkáni euroatlanti integráció aláásására irányuló kísérleteit.

Felhívjuk a tagállamokat, hogy fokozzák a közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) együttműködést a keleti partnerség azon országaival, amelyek egyetértenek az Unió értékeivel, továbbá képesek és készek hozzájárulni a KBVP misszióihoz és műveleteihez.

Az Unió ellenálló képességének megerősítése

Oroszország következetes hibrid fenyegetései erőteljes elrettentést és ellenálló képességet követelnek meg az Uniótól.

A Kreml tájékoztatási stratégiája Oroszország arra irányuló stratégiájának része, hogy gyengítse az Unió következetességét és az Unió egészét, valamint aláássa az uniós politikákat.

Sajnálatunkat fejezzük ki Oroszország azt célzó kísérletei miatt, hogy aláássa az európai társadalmak demokratikus folyamatait, többek között félretájékoztatás és propaganda következetes és stratégiai alkalmazásával, továbbá az Unión belüli és kívüli radikális és szélsőséges pártok támogatása és finanszírozása révén. Az ikt-vállalatoknak nagyobb mértékben együtt kell működniük az orosz közösségimédia-trollok és -robotok elleni küzdelemben, amennyiben továbbra is az Unióban kívánnak működni. Az európai nemzeti választási kampányokba való további orosz beavatkozás megállítása érdekében az EPP Képviselőcsoport kéri, hogy valamennyi tagállamban szigorúbban szabályozzák a politikai pártok finanszírozását (különösen a külföldi forrásokból való közvetlen és közvetett finanszírozás tilalma és az átláthatóság növelése révén). Kérjük az európai pártoknak és alapítványoknak juttatott közvetett orosz finanszírozás alapos kivizsgálását. Az EPP Képviselőcsoport felhívja a tagállamokat, hogy kezeljék kiemelten a választási kampányokba való, rendszerek feltörése, félretájékoztatás vagy kibertámadások általi orosz beavatkozás kivizsgálását. Szigorúbb szankciókat kérünk a választási kampányok idején folytatott célzott adatfeltörések és az érzékeny adatok hamisított közzététele ellen.

Üdvözöljük az olyan uniós kezdeményezéseket, mint az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportjának (East StratCom) létrehozását. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az East StratCom munkacsoport csupán 10 tagból áll, és a személyzetet nagymértékben a tagállamok biztosítják kirendelt nemzeti szakértők formájában. Kérjük, hogy az EKSZ East StratCom munkacsoportját haladéktalanul alakítsák át állandó uniós struktúrává, megfelelő és fenntartható finanszírozást és jelentősen bővebb személyzetet biztosítva számára. Az EPP Képviselőcsoport nyomatékosan kéri egy hatékony, célzott és testre szabott stratégia kidolgozását az uniós politikák és értékek – különösen a keleti szomszédságban történő – kommunikációja és előmozdítása céljából. Ennek pozitív jelzést kell küldenie e társadalmaknak, ismertetnie kell konkrét politikák – például a vízumliberalizáció – tényleges előnyeit, és növelnie kell a nyilvánosság tudatosságát a külső szereplők által folytatott félretájékoztatási tevékenységgel kapcsolatban. E területen erőteljes együttműködést ösztönzünk a Demokráciáért Európai Alapítvánnyal.

Alapvető szükség van a hivatásos, független, etikus és tényalapú újságírásra, különösen az orosz nyelvű médiában a hazugságok és a félretájékoztatás elleni fellépés céljából, valamint hangsúlyozni kell az újságírók oktatásának és képzésének sürgősségét. Hangsúlyozzuk a tudatosságnövelés, az oktatás és az online média jelentőségét mind az Unió, mint a keleti partnerség és a nyugat-balkáni régió polgárai szempontjából annak érdekében, hogy képesek legyenek kritikusan elemezni a médiatartalmakat és felismerni a propagandát. Az Uniónak támogatást kell nyújtania a magas szintű újságírói normák, a médiaszabadság, valamint a pártatlan és megbízható tájékoztatás előmozdítását célzó oroszországi projekteknek.

Az energiapolitika az uniós külpolitika fontos eleme. Határozottan támogatjuk az integrált európai energiaunió gyors kiteljesítését, különösen a nemzeti energiahálózatok összekapcsolását az egyes tagállamok külső szállítóktól, különösen Oroszországtól való függőségének jelentős csökkentése érdekében. Nyomatékosan kérjük a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az európai stratégiai érdekeket és kövessék a szolidaritás elveit és az Oroszországgal kötött kizárólagos energiaügyi megállapodások megkötése előtt. A keleti partnereket be kell vonni a jövőbeli európai energiaunióba.

Úgy véljük, hogy az Északi Áramlat 2. projekt nem áll összhangban az uniós energiapolitikával, fokozza az Unió orosz földgázellátástól való függését, és veszélyezteti az Unió belső földgázpiacát. E projekt továbbá nem egyeztethető össze a keleti szomszédsági politika fő elveivel és az uniós kül- és biztonságpolitikával sem. Ennélfogva felhívjuk az uniós intézményeket, hogy elemezzék alaposan az Északi Áramlat 2. projekt uniós joggal való összeegyeztethetőségét, és hogy szükség esetén állítsák azt le annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi vonatkozó uniós jogszabályt maradéktalanul tiszteletben tartsanak, és Oroszországgal uniós szinten kössenek az energiainfrastruktúráról szóló jogi megállapodást. Felhívjuk az uniós intézményeket annak biztosítására, hogy az Unióba vezető valamennyi tengeri és szárazföldi csővezeték-infrastruktúra semmilyen formába ne veszélyeztesse az Unió energiaunióval kapcsolatos stratégiáját, különösen a harmadik energiaügyi csomagot, a földgázellátás biztonságáról szóló, valamint a versenyjogi és környezetvédelmi jogszabályokat.

Oroszország kihasználja a nemzetközi jogi keret hiányát például a kiberbiztonság területén, valamint a médiaszabályozásokban az elszámoltathatóság hiányát, és az ezekben az ügyekben meglévő bárminemű kétértelműséget saját előnyére fordítja. Elítéljük az Ukrajna ellen folytatott hibrid hadviselést és a választási és demokratikus folyamatokba való önkényes beavatkozást. Európának jelentős mértékben fokoznia kell egyéni és kollektív kiberbiztonságát és kibervédelmi képességeit, kockázatértékeléseket kell végeznie, nyomon kell követnie a kiberfenyegetéseket, és stratégiákat kell kidolgoznia a kiberhadviselés és az informatikai hadviselés elleni fellépés mikéntjéről. A kiberbiztonsági megoldások javítása érdekében ki kell fejlesztenünk egy európai kiberbiztonsági ágazatot, nagyobb mértékben részt véve a kutatásban.

Szelektív együttműködés Oroszországgal az Unió érdeklődésére számot tartó kérdésekben

Úgy véljük, hogy fontos megtalálni a jelenlegi feszültségek enyhítésének módozatait, és konstruktív párbeszédet kell folytatni Oroszországgal a veszélyes félreértések és hibás számítások kockázatának csökkentését célzó intézkedések meghatározása céljából. A katonai és határőrizeti tevékenységek kölcsönös átláthatóságának növelése fontos az Oroszországgal való szárazföldi, légi és tengeri incidensek elkerülése érdekében.

Támogatjuk a párbeszédet a közös érdeklődésre számot tartó területeken, így a terrorizmus elleni küzdelem, a nonproliferáció, a fegyverzet-ellenőrzés és -kereskedelem terén, azzal a céllal, hogy Oroszország eleget tegyen a nemzetközi szerződéseknek és megállapodásoknak.

A gazdaság és a kereskedelem területén az Unió és Oroszország sokat nyerhet a kapcsolatok javulásából. Amíg azonban az Oroszországi Föderáció nem foglalkozik kellőképpen az Európai Unió e dokumentumban foglalt súlyos aggodalmaival – ideértve a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtását is –, az Unió nem törekszik az Oroszországi Föderációval közös kereskedelmi és gazdasági mechanizmusok bővítésére, és ahhoz nem járul hozzá. Ezenfelül az Európai Unió, annak tagállamai és az Oroszországi Föderáció – vagy bármely olyan szerv vagy kereskedelmi mechanizmus, amelynek Oroszország részes fele – közötti bármely hivatalos mechanizmusra irányuló tárgyalások vagy munka feltétele, hogy az Oroszországi Föderáció maradéktalanul végrehajtsa a WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet és az egyéb WTO-kötelezettségeket [1]. Az európai mezőgazdasági ágazatnak, amelyet súlyosan érintett az uniós szankciók bevezetését követő orosz embargó, megfelelő gazdasági védelemre van szüksége.

Az Oroszország Unióval és tagállamaival szembeni agresszív politikájának alapvető megváltozása további lépéseket tenne lehetővé lényeges, az együttműködés elmélyítését célzó projektek és javaslatok irányában. Az Uniónak és tagállamainak támogatniuk és ösztönözniük kell a pozitív oroszországi fejleményeket.

Szíriában politikai rendezés nélkül lehetetlen lesz leküzdeni a terrorizmust. Elítéljük a szíriai orosz katonai fellépéseket, amelyek még több polgári áldozathoz vezettek. Oroszországnak minden tőle telhetőt el kell követnie azért, hogy az Asszad-rezsimre gyakorolt befolyását e tragédia megszüntetésére és az erőszak enyhítéséhez való hatékony hozzájárulásra használja fel. Amennyiben Oroszország kész befolyását pozitívan felhasználni, és véget vet az ellenségeskedéseknek, egy politikai megoldás érdekében készek vagyunk együttműködni velük a szíriai konfliktus rendezése terén.

Az Unió mindig is nyitott és kész volt arra, hogy konstruktív párbeszédet folytasson a nemzetközi jog és irányítás keretein belül.

Az emberek közötti kapcsolatfelvétel és az orosz civil társadalom támogatása

Üdvözöljük az orosz civil társadalom támogatásának bővítésére és az emberek – különösen az oroszországi és unióbeli fiatalok – közötti kapcsolatfelvételre irányuló hajlandóságot. Hangsúlyozzuk, hogy ösztönözni kell az embereket arra, hogy vállaljanak szerepet egy valódi és független civil társadalom kialakításában, az emberi jogok visszaszorulása ellenére, ideértve a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadságát, valamint az LMBTI-személyek jogait, például Csecsenföldön, ahol a közelmúltban a közösségük ellen tisztogatásokat végeztek;

Bátorítjuk az Uniót, hogy lépjen kapcsolatba a helyi, regionális és nemzeti szintű orosz tisztviselőkkel valamennyi olyan platformon és civil társadalmi szervezeten keresztül, amelyek készek más távlatokban, partnerség és együttműködés szellemében fejleszteni az Unióval fenntartott politikai és diplomáciai kapcsolatokat.

Javasoljuk további finanszírozás nyújtását a nem állami szereplőket támogató programok, például a Demokráciáért Európai Alapítvány és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze számára, az emberi jogok oroszországi kérdésének kezelése érdekében. Meg kell erősíteni a jogállamiságot és a demokratikus elveket.

Hangsúlyozzuk, hogy az Unió fontos szerepet játszik a demokratikus folyamatok, az emberi jogok és az azokat védők, valamint a civil társadalom támogatásában azon konfliktusövezetekben vagy konfliktus utáni övezetekben, ahol az Oroszországi Föderáció érintett.

Úgy véljük, hogy növelni kell az olyan keretkezdeményezéseket, mint a Horizont 2020 és az Erasmus+.

Továbbra is kiértékeljük majd az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok fejleményeit, és arra törekszünk, hogy mind parlamentközi szinten, mind pedig a mindennapos kapcsolattartás során is javítsuk és kiigazítsuk az Unió Oroszországhoz fűződő viszonyát meghatározó megfelelő intézkedéseket és iránymutatásokat.

[1] Amennyiben e mechanizmusok az Unión, annak tagállamain és az Oroszországi Föderáción kívül más államokra is kiterjednek, ezen államok WTO-tagsága és WTO-kötelezettségeik maradéktalan betartása szintén előfeltétele e mechanizmusoknak.