Állítsa meg a tenger alatti szabotázst

15 hónap alatt négy különböző alkalommal az Oroszországba tartó vagy onnan érkező hajók jelentős károkat okoztak a Balti-tengeren több víz alatti energia- és adatkapcsolatban azzal, hogy nehéz horgonyaikat a kábelek és csővezetékek fölé húzták.

Csak a leghiszékenyebbek nevezhetik ezeket egyszerű "baleseteknek", függetlenül az állításoktól. A hajók horgonyai és láncai több mint tíz tonnát nyomnak, és nem süllyednek el figyelmeztetés nélkül. A kínai tulajdonú New New Polar Bear, Yi Peng 3, Eagle S és Vezhen hajók mind gyanús mozgást mutattak, amikor a kábelek körüli területeket érték el.

A Balti-tengeren található tenger alatti kábelinfrastruktúra létfontosságú szerepet játszik mind az energia-, mind az adatátvitelben, de ez csak egy része egy hatalmas hálózatnak. A Földközi-tengeren, az Északi-tengeren, Spanyolország és Portugália partjainál, a La Manche-csatornán és a Kanári-szigeteken is sűrű tenger alatti energia- és távközlési hálózatok húzódnak.

A finn hatóságok nem találtak meggyőző bizonyítékot a szándékos szabotázsra, de elismerik, hogy az orosz részvétel nem zárható ki teljesen. Az, hogy a kár szándékos volt-e vagy sem, másodlagos - a kritikus víz alatti infrastruktúrát (CUI) ért bármilyen kárt a kollektív biztonságunk elleni súlyos támadásként kell kezelni.

Az orosz hírszerzés ügyelt arra, hogy ne hagyjon hátra olyan terhelő bizonyítékokat, amelyek felhasználhatók lennének a bíróságon. A jogi bizonyítékok hiánya azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a kár véletlen volt. A hibrid műveletekben a tagadás mindig kulcsfontosságú stratégia.

A kérdés nem korlátozódik a Balti-tengerre; ez egy globális probléma. Oroszország - és valószínűleg más ellenséges szereplők - világszerte feltérképezték a kritikus infrastruktúrát, hasonló esetek történtek a La Manche-csatornában, az Atlanti-óceánon a transzatlanti kommunikációs kábelek mentén és sok más területen.

A Balti-tengeren található tenger alatti kábelinfrastruktúra létfontosságú szerepet játszik mind az energia-, mind az adatátvitelben, de ez csak egy része egy hatalmas hálózatnak. A Földközi-tengeren, az Északi-tengeren, Spanyolország és Portugália partjainál, a La Manche-csatornán és a Kanári-szigeteken is sűrű tenger alatti energia- és távközlési hálózatok húzódnak. Ezek a kapcsolatok alapvető fontosságúak az energiabiztonság és a globális távközlés szempontjából.

A tenger alatti kábelek bonyolítják a nemzetközi adatforgalom nagy részét, több trillió euró értékben. A növekvő geopolitikai feszültségek és a kiberfenyegetések növekedése azonban aggodalmat keltett e létfontosságú infrastruktúra biztonságával kapcsolatban. A balti-tengeri tenger alatti kábelek szabotázsának megakadályozása sokoldalú megközelítést igényel, amely technológiai, stratégiai és együttműködési intézkedéseket ötvöz.

A NATO folyamatban lévő felügyeleti műveletei mellett az EU-nak is határozott lépéseket kell tennie. Az első prioritás az egyik kiváltó ok, a szankciókat kijátszó flotta kezelése. Függetlenül attól, hogy milyen lobogó alatt hajóznak, ezek a hajók nem független szereplők - hanem orosz megbízottak.

Az EU-nak gazdasági és diplomáciai hatalmát arra kell felhasználnia, hogy megakadályozza ennek a de facto orosz flottának a működését és a szankciók megkerülését. E hajók tulajdonosait és üzemeltetőit meg kell büntetni. Ezen túlmenően a kritikus víz alatti infrastruktúrák megrongálásának következményeit jelentősen meg kell szigorítani, hogy hatékony elrettentő hatásúak legyenek. Ezeket a hajókat a tengeri biztonság megsértéséért is felelősségre kell vonni, mivel rossz állapotuk és elavult felszerelésük komoly környezeti kockázatot jelent.

A tenger alatti kábelek bonyolítják a nemzetközi adatforgalom nagy részét, amely több trillió euró értékű. A növekvő geopolitikai feszültségek és a kiberfenyegetések növekedése azonban aggodalmat keltett e létfontosságú infrastruktúra biztonságával kapcsolatban. A balti-tengeri tenger alatti kábelek szabotázsának megakadályozása sokoldalú megközelítést igényel, amely technológiai, stratégiai és együttműködési intézkedéseket ötvöz.

Másodszor, a hajók megfigyelése alapvető fontosságú. Ha a halászhajók számára kötelező fedélzeti kamerákat (CCTV) követelhetünk, akkor ugyanezt a szabványt kellene alkalmazni a kereskedelmi teherhajók kapitányi fedélzetén is. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) már előírja az automatikus azonosító rendszereket (AIS); most már a kritikus infrastruktúrák közelében működő hajók esetében is kötelezővé kellene tennie a CCTV-t. Ezenkívül az AIS kikapcsolása - ami a gyanús hajók körében egyre gyakoribb gyakorlat - sokkal szigorúbb büntetést von maga után.

A tagállamok, a NATO és az EU gyors és határozott fellépése kulcsfontosságú a további szabotázsok vagy az úgynevezett "balesetek" megelőzéséhez. Az Eagle S lefoglalása a finn hatóságok által kiváló példa, és követendő példa. A CUI védelmében a beavatkozás küszöbének a lehető legalacsonyabbnak kell lennie.

Végezetül a nyilvánosság tudatossága létfontosságú szerepet játszik. Fel kell ismernünk, hogy ellenséges erők célpontjai és támadásai vagyunk. Oroszországnak, szövetségeseinek és megbízottjainak nem csak elítéléssel, hanem valódi következményekkel kell szembenézniük.