Válasszon ki egy országot
Válassza ki az országot, hogy kövesse a helyi EP-képviselők híreit:
Az alábbi országok nem tesznek közzé tartalmat az Ön nyelvén. Válasszon ki egy országot, ha angol vagy nemzeti nyelven szeretne híreket követni:
Kiválasztott nyelv:: Magyar
Mit keresel?
23.02.2015
A növekedésről szóló dokumentum
Változó világunkban továbbra is Európa az a hely, ahol a legjobb élni. A globalizált világban és az aggasztó demográfiai tendenciák közepette meg akarjuk védeni szociális piacgazdaságunkat. Hogy ezt megtehessük, javítani kell versenyképességünket, és ki kell aknáznunk Európa növekedési potenciálját. A versenyképes ipart Európában akarjuk tartani, ahelyett, hogy munkahelyeket és (még nagyobb mértékű) környezetszennyezést exportálnánk a világ egyéb részeibe.
Azt akarjuk, hogy Európa a kutatás, az innováció és az oktatás terén visszaszerezze vezető helyét. A tagállamok számos fontos területért felelnek, így a strukturális reformokért, a rugalmas munkaerőpiacokért és a versenyképességért, amelyeket akkor lehet a legjobban megvalósítani, ha a folyamatot a szociális partnerekkel való működőképes és tényleges párbeszéd támogatja. Szociális igazságosság nélkül nem valósítható meg tartós stabilitás. Az új munkahelyek megteremtésének alapja a működő szociális piacgazdaság.
Ahogyan azt a Lisszaboni Szerződés megállapítja, az Unió „a teljes foglalkoztatottságot és a társadalmi haladást célul kitűző magasan versenyképes szociális piacgazdaság” érdekében fog munkálkodni. Európának kulcsfontosságú szerepe van és hozzájárulásának számos aspektusa megtalálható az alábbi tanulmányban: Cost of non-Europe (Az európai egység hiányából fakadó költségek). Az EPP Képviselőcsoport az új ciklus öt éve alatt és az Albufeirában elfogadott „Prioritások” alapján munkáját az alábbi öt elsődleges feladat köré szervezi annak érdekében, hogy fenntartható növekedést generáljon és elősegítse a munkahelyteremtést, különösen a fiatal európai polgárok számára, akik körében rendkívül magas a munkanélküliség:
Stabilitás nélkül nem valósítható meg tartós növekedés. És növekedés nélkül nem valósítható meg tartós stabilitás. Valamely tagállam költségvetési problémái nem csak az adott ország polgárait érintik, hanem a gazdaságot és a munkahelyeket is az Európai Unió egészében. A tagállamok és az Unió keményen dolgoztak az elmúlt évben, hogy visszanyerjék a költségvetési stabilitásunkba és a pénzügyi piacokba vetett bizalmat.
A vihar legrosszabb részét már átvészeltük, és Európa lassan, de biztosan visszatér a fenntartható növekedés útjára. Ugyanakkor továbbra is számolnunk kell veszélyekkel, és a visszanyert hitelességet nem szabad kockára tenni. Maradéktalanul végre kell hajtani és be kell tartani a Stabilitási és Növekedési Paktum, a makrogazdasági felügyeleti keret, a Kettes csomag és a Hatos csomag szabályait. Nincs helye semmilyen politikailag motivált változtatásnak és engedménynek.
Ha ma felelősen járunk el, fenntartható költségvetést alakítunk ki és intelligens befektetéseket valósítunk meg, akkor elkerüljük, hogy a jövő generációi új adósságterhet vegyenek magukra. A tagállamoknak jól célzott, országspecifikus ajánlásoknak kell megfelelniük az Európai Szemeszterben, és nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a strukturális reformokra és a versenyképességre a gazdasági és költségvetési koordinációban. Elsődleges hangsúly kerül a közösen elfogadott bankunió alkalmazására és érvényesítésére egy hiteles és megbízható rendszer késlekedés nélkül történő létrehozása érdekében.
Vállalkozásaink növekedése szorosan kapcsolódik a pénzügyi piacok stabilitásához: a kkv-k és induló vállalkozások finanszírozási problémái csak akkor oldódnak meg, ha helyreáll a bankok mérlege és megfelelően megvalósul a bankunió. Az EKB stressztesztjének eredményei szerint kulcsfontosságú, hogy azok a bankok, amelyeknek több tőkére van szükségük, kövessék a számukra kialakított tervet. Képviselőcsoportunk folyamatosan azon munkálkodik, hogy elősegítse a kkv-k tőkepiacokhoz való hozzáférését. A tőkepiaci uniónak az Európa 2020 stratégiának megfelelően támogatnia kell a kkv-knak a reálgazdaságba való beruházásra irányuló szándékát.
Az EBB-nek kulcsszerepe van a kisebb vállalkozások tőkéhez jutásának elősegítésében. Az EBB tőkeemelését teljes mértékben fel kell használni. További 20 milliárd euró befizetett tőke mobilizálása szükséges az EBB eszközeihez. Az EBB közbeléphet és átvállalhatja a kockázatot azokban a helyzetekben, amikor jelenleg a szokványos bankok nem kínálnak megoldást. Garanciáit ki kell terjesztenie a helyi bankokra, amelyek kulcsszerepet játszanak a reálgazdaság finanszírozásában, különösen a gazdasági válság által érintett régiókban. Az EBB-nek ezenfelül uniós szinten ki kell terjesztenie a kereskedelemfinanszírozási kezdeményezést.
A tagállamoknak a strukturális alapból számukra kiutalt összegek egy részét arra kell felhasználniuk, hogy hogy osztozzanak az EBB hitelkockázatában és hitelgaranciát biztosítsanak a tudás és készségek, valamint a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének támogatása céljából. Az EBB csoportnak még inkább a kkv-k innovatív finanszírozását célzó kezdeményezéseire kell építkeznünk, a bankok arra ösztönzése érdekében, hogy hitelek és garanciák formájában pénzügyi forrásokat biztosítsanak, hogy a rendes hitelszolgáltatási ágazat sérelme nélkül biztosítsák a hosszú távú kockázati tőke rendelkezésre állását, különös tekintettel azokra a régiókra, amelyekben a kkv-k csak korlátozottan jutnak tőkéhez.
Ezenfelül létre kell hozni a banki ágazat által biztosított finanszírozás alternatíváit, mivel modern finanszírozási eszközökre – pl. kockázati tőke, közösségi finanszírozás, projektkötvény – van szükségünk. A kkv-k finanszírozását célzó pénzügyi szövetkezeteket (hitelszövetkezetek) is alternatív finanszírozási eszközöknek kell tekinteni. A kkv-k számára jobb hozzáférést kell biztosítani az uniós szintű és a nemzeti szintű közbeszerzésekhez és finanszírozáshoz.
A kkv-k számára nyújtott hitelek továbbra is az eszköztár fontos elemét képezik, a keretfeltételeknek meg kell könnyíteniük az ilyen hitelek felvételét, ahelyett, hogy akadályoznák azt. A kkv-k tőkéhez való hozzáférése a Bizottság beruházási csomagjának egyik prioritása kell, hogy legyen, amit képviselőcsoportunk teljes mértékben támogat. Tekintettel a nemzeti kormányok széleskörű támogatására és elvárásaira, a részükről érkező hozzájárulások valóban bizonyítanák e közös erőfeszítés hitelességét.
Összegezve: az Uniónak mobilizálódnia kell és ösztönzőket kell kialakítania valamennyi beruházási forrás – mind állami, mind magán – tekintetében, biztosítva a kkv-k tőkéhez jutását. Még inkább ösztönözni kell a köz- és magánszféra közötti partnerségeket.
Európának minden ügyet az adott ügy súlyának megfelelően kell kezelnie. A munkanélküliséggel és lassú növekedéssel terhelt időszakokban mindenekfelett el kell kerülnünk a súlyos terheket jelentő szabályozást és felül kell vizsgálnunk az érvényben lévő szabályokat, a jogszabályi keret a munkahelyeknek és a beruházásnak kedvező környezet megteremtése céljából történő újraszabályozásával, illetve deregulációjával.
Kötelező hatásvizsgálatok elvégzését kérjük az új javaslatok következményeként jelentkező adminisztratív terhek és a kapcsolódó költségek felmérése céljából, valamint egy kötelező kkv-teszt végrehajtását. Az EPP Képviselőcsoport javasolja továbbá a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartásáról szóló uniós jogszabályok következményeinek független értékelését. Európának módszeres javaslatokra van szüksége a bürokrácia csökkentéséhez. A például Svédországban, Csehországban, Németországban és az Egyesült Királyságban már létező testületek munkája jó példával szolgál az Európai Unió számára.
Képviselőcsoportunk kérésének megfelelően az új Európai Bizottság egyik alelnöke a jobb szabályozással foglalkozik, és bízunk bene, hogy ez az új struktúra képes lesz eredményeket felmutatni. Felhívjuk az új Európai Bizottságot, biztosítsa, hogy a bürokratikus terhekkel kapcsolatos költségek 25%-os csökkentését magas szociális, környezeti és fogyasztóvédelmi normáink gyengítése nélkül valósítsuk meg. A meglévő szabályokat módszeresen meg kell vizsgálni hozzáadott értékük és megfelelőségük szempontjából, teljes mértékben alkalmazva a hatályvesztésre vagy felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket. Olyan szabályozási környezet kialakítását kell ösztönöznünk, amely lehetővé teszi az új és fiatal vállalkozások számára, hogy üzleti tevékenységüket csökkentett szabályozási és adminisztratív terhek mellett kezdjék meg.
Ugyanakkor hatékony szabályokat kell megállapítanunk az olyan esetekben, amikor azok növekedést és munkahelyeket teremtő közös piacot hoznak létre. A fogyasztói termékbiztonsággal és piacfelügyelettel kapcsolatos jogszabályok véglegesítése kulcsfontosságú lépés a fenti célra irányuló erőfeszítések során. A szolgáltatási ágazat részesedésének aránya az egyik legnagyobb az EU GDP-jében, valamint ez az ágazat a legnagyobb munkaadó Európában. Az új Európai Bizottságnak 2015 elejére azonosítania kell a tényleges egységes energiapiac megvalósítása előtt továbbra is fennálló akadályok felszámolásához szükséges lépéseket. Ki kell aknázni a körkörös gazdaság (circular economy) növekedési és munkahelyteremtési potenciálját
Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a legjobb szabályok sem fognak segíteni, ha azokat nem alkalmazzák és nem tartják be maradéktalanul. Egyes tagállamok a növekedést és a munkahelyteremtést még mindig meglévő és új akadályokkal nehezítik, többek közt túlszabályozás (gold-plating) révén. A végrehajtásból eredő problémák egyik példája a Natura program, amely kulcsfontosságú beruházási projektek megvalósítását veszélyezteti. Az Európai Bizottságnak prioritásként kell kezelnie ezeket a problémákat. Csak ebben az esetben aknázhatjuk ki maradéktalanul a Natura programban rejlő teljes növekedési és munkahelyteremtési potenciált, és csakis ekkor jönnek létre egyenlő versenyfeltételek, amelyek a tisztességes verseny lehetőségét biztosítják vállalkozásaink számára.
Ami a jelen jogalkotási ciklus új projektjeit illeti, különösen a digitalizált egységes piac kínál lehetőséget a növekedésre és a munkahelyteremtésre. A szakértők szerint a hatékonyság növekedése évente akár 260 milliárd euró hasznot is jelenthet. Az Európai Unióban azonban mind a piac széttagoltsága, mind a fogyasztók online üzleti tevékenység iránti bizalomhiánya jelentős akadálya e piac gyors fejlődésének.
Ezért biztosítanunk kell a fogyasztók jogairól szóló irányelv, az alternatív vitarendezés és az online vitarendezés végrehajtását és érvényesítését. Alapvető fontosságú, hogy az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk, és különös figyelmet kell szentelni a versenyszabályok érvényesítésének is. Az egységes távközlési piacra vonatkozó csomag gyors lezárása véget vet a roamingdíjaknak, nagyobb harmonizációt eredményez a frekvenciafelosztás terén, és jogi keretet teremt a hálózatsemlegesség elvének alkalmazásához. A távközlésre vonatkozó szabályozás egyes részeinek 2016-ra ütemezett felülvizsgálata lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy a szabályok milyen mértékben támogatják a területen eszközölt beruházásokat, illetve mennyire erősítik meg az európai piacot. Kiemelten kell kezelnünk polgáraink digitális készségeinek növelését, továbbá az új digitális kihívásokhoz kell igazítanunk oktatási rendszereinket.
Mivel az adatvédelem létfontosságú a polgárok digitális piacokba vetett bizalma szempontjából, a Tanácsnak ez év végéig le kell zárnia a közös adatvédelmi szabályokról szóló első olvasatát. A Bizottság felkérést kapott, hogy jövő évben terjesszen elő jogszabályra irányuló javaslatot a szellemi tulajdon védelme érdekében, valamint tegyen javaslatot e jogi szabályozás érvényesítésére is. A globális gazdaságban az ilyen jogszabályok alapvető fontosságúak a digitális piac teljes potenciáljának kiaknázásához. Erős európai stratégiára van szükség az internetbiztonság megvalósítása érdekében és a magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértései ellen. Elemzésekre van szükség, hogy – az online személyiségi jogvédelem biztosítása mellett – létrehozhassuk az olyan kérdések kezeléséhez szükséges jogi keretet, mint például a „dolgok internete”.
Lezárásként pedig megjegyzendő, hogy csak akkor aknázhatjuk ki maradéktalanul az egységes piacban rejlő lehetőségeket, illetve csak akkor csökkenthető a munkanélküliség aránya, ha nagyobb lesz a mobilitás az európai munkaerőpiacon.
A strukturális politikákra 2020-ig előirányzott uniós költségvetés 350 milliárd euró, amely a beruházások, a versenyképesség és a szolidaritás, valamint az Európa 2020 célkitűzései megvalósításának kulcsfontosságú eszköze. Célunk a beruházások kritikus tömegének és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) maximális hatásának biztosítása. Partnerségi megállapodásoknak kell biztosítaniuk a nemzeti költségvetéseknek az esb-alapokkal való kovergenciáját. Nemzeti stratégiákat kell kidolgozni, amilyen gyorsan csak lehetséges, és el kell végezni azok vizsgálatát annak érdekében, hogy tartalmazzák az esb-alapok hatékony felhasználását, valamint egyértelműen a növekedés és a munkahelyteremtés felé irányuljanak. Ezeket a pénzügyi eszközöket növekedésorientált módon kell felhasználni, megfelelően követve az országspecifikus ajánlásokat. Azonban csak akkor leszünk képesek ösztönözni a növekedést és a munkahelyteremtést, illetve segíteni a rászorulókat, ha a finanszírozás időben érkezik és ténylegesen eléri a kitűzött célokat. Növekedési stratégiánkban kulcsszerepet kapnak az olyan programok, mint a Horizon vagy a COSME.
A kulcsfontosságú növekedésösztönző és munkahelyteremtő uniós programok költségvetési előreütemezése révén még több beruházás vált lehetségessé.
Az EPP Képviselőcsoport nem fogja engedni a növekedési programok vagy politikai prioritások, így az ESZA költségvetésének csökkentését, megvalósításának késedelmét, vagy az ezekkel kapcsolatos nem megfelelő gazdálkodást, mivel ez olyan, létfontosságú ösztönzőket fenyegetne, amelyekről a Parlament és a Tanács között már megegyezés született. Az EPP Képviselőcsoport kötelezettséget vállalt arra, hogy megoldást találjon az uniós költségvetésben ismételten előforduló, a kifizetési előirányzatokban mutatkozó hiány problémájára annak biztosítása érdekében, hogy az EU maradéktalanul eleget tudjon tenni jogi kötelezettségeinek. Képviselőcsoportunk úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható, és számos nemzeti kormány hozzáállása cinikus és elfogadhatatlan. Ami az európai ifjúsági kezdeményezést illeti, aggasztónak találjuk, hogy csak néhány tagállam kezdte el használni az alapokat, és kérjük a szükséges intézkedések meghozatalát a kérelmezési eljárás megkönnyítésére. A kezdeményezés az európai ifjúsági garanciával együtt rendkívül hatékony eszköz lehet a fiatalok bizonytalan foglalkoztatási helyzetének felszámolására. A 2016-ra vonatkozó többéves pénzügyi keret, illetve az éves költségvetések félidős felülvizsgálata révén még inkább középpontba állítható az innováció, a beruházás, a munkahelyteremtés és a növekedés, valamint jobban kiaknázhatók a beruházási eszközök fokozott használatában rejlő lehetőségek az uniós költségvetés tőkeáttételi hatásának növelése érdekében.
Mivel az európai gazdaságok alapja a reálgazdaság, célunk ipari versenyképességünk megerősítése és a termelés Európában tartása. Európának el kell érnie az ipar uniós GDP-ben való részarányának 20%-ra növelésére irányuló célkitűzést. Minden eszközt és forrást mozgósítottunk – nevezetesen a tudomány területén az erős kutatási szakpolitika támogatásával és a magas minőségű képzés és oktatás fejlesztésével – a tagállamainkban tevékenykedő innovatív ipari vállalkozások versenyelőnyének megőrzése érdekében, különösen az olyan stratégiai ágazatokban, mint az aeronautika, a gépjárműágazat, a gyógyszeripar és a vegyipar. Egy modern, innovatív gazdaságban az ipar és a szolgáltatási ágazat ugyanis elválaszthatatlanok egymástól.
Képviselőcsoportunk mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az európai iparra nehezedő terhek ne haladják meg a globális versenytársak terheit: nem akarjuk, hogy a globális versenykörnyezetben iparunkat újabb terhek sújtsák. Megfelelő egyensúlyt kell kialakítanunk a nélkülözhetetlen környezeti szabályozás és annak az európai ipart érintő, költség és versenyképesség tekintetében megjelenő következményei között. Az új technológiák fejlesztése jelentősen megkönnyíti e kompromisszum a kialakítását. Ugyanakkor az európai ipar rendkívül fontos ágává kell tenni a környezetbarát technológiák fejlesztését.
A fogyasztóink és vállalkozásaink számára egyaránt biztosított, megfizethető és nemzetközi szinten versenyképes energiaárakat kell biztosítani, továbá Európának élnie kell a megfelelően összekapcsolt és működő, az energia, a közlekedés és a távközlés területén kialakított belső piac előnyeivel is. A Bizottság beruházási csomagjának új lendületet kell adnia ehhez.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility) mellett segítheti az állami és a magánberuházások ösztönzését a sürgősen szükséges infrastrukturális projektek gyors végrehajtása érdekében, különös tekintettel a transzeurópai hálózatokra a közlekedés terén és 248 közérdekű projektre az energiaügy terén.
A közlekedés kulcsfontosságú az európai gazdaság növekedésében. Az európai vasúti és légi közlekedésre vonatkozó jogalkotási projekteknek valódi fejlődést kell eredményezniük, és azokat késlekedés nélkül el kell fogadni. Az európai vasúti piac és a SESAR projekt megvalósítása fontos próbája annak, hogy Európa képes-e szembenézni az infrastruktúra területén felmerülő kihívásokkal.
3 available translations
Table of content