Válasszon ki egy országot
Válassza ki az országot, hogy kövesse a helyi EP-képviselők híreit:
Az alábbi országok nem tesznek közzé tartalmat az Ön nyelvén. Válasszon ki egy országot, ha angol vagy nemzeti nyelven szeretne híreket követni:
Kiválasztott nyelv:: Magyar
Mit keresel?
19.02.2019
Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) Képviselőcsoportjának állásfoglalása a nemzetközi kereskedelemről
Az EU a szabad és tisztességes világkereskedelem élvonalában van. Ezt világszerte számos kereskedelmi partnerségünk és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által megtestesített többoldalú rendszerben való határozott elkötelezettség is bizonyítja. A jelenlegi kihívások fényében az EU-nak meg kell ragadnia az alkalmat, hogy aktívan megszólítsa a partnereket szerte a világban annak érdekében, hogy globális összefüggésben ambiciózus kereskedelmi menetrendet követhessen. A kereskedelempolitika fontos pillér, amely kiegészíti a külpolitikát, valamint a belső és külső biztonságot, előmozdítja a globális fejlődést és eljuttatja az európai értékeket a globális színtérre, erősíti az Unió stratégiai partnerségeit és segíti új szövetségek létrehozását.
A globalizáció és a nyitott piacok következtében jelentősen javult az életszínvonal és csökkent a szegénység az Európai Unióban és az egész világon. A globalizáció előnyeinek egyenlőbb megosztása érdekében folyamatosan elkötelezettek vagyunk az uniós kereskedelempolitika formálása iránt. A mai globális értékláncokon belül importáló és exportáló európai vállalatok versenyképességet, munkahelyeket és növekedést teremtenek, a fogyasztók számára pedig nagyobb választékot és alacsonyabb árakat eredményeznek, miközben a polgárok igényeit szolgálják. Elkötelezettek vagyunk a szabad, szabályokon alapuló és értékalapú kereskedelem mellett, szándékunk fenntartani az egyenlő versenyfeltételeket, megőrizni és előmozdítani a magas szintű uniós szabványainkat – mint szabványalkotót a nemzetközi kereskedelem kovácsolásában –, valamint előmozdítani a demokrácia és az emberi jogok alapvető elveit a viszonosság és a kölcsönös előnyök szellemében. A versenyképesség és az export világszerte történő javítása kulcsfontosságú az új munkahelyek biztosításához. Az uniós export 30% -át adó, a foglalkoztatást, a növekedést és az innovációt ösztönző kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó hatékony rendelkezéseket bele kell foglalni az uniós kereskedelmi megállapodásokba. Ugyanakkor minden esetben biztosítani fogjuk közszolgáltatásaik és szolgáltatásaink védelmét, valamint az audiovizuális szolgáltatások kizárását. A polgárok bevonása érdekében arra kérünk minden érdekelt felet, hogy alakítson ki jobb kommunikációs stratégiát az Unió kereskedelempolitikájáról. Átláthatóságot és nyitottságot szeretnénk a tárgyalások minden szakaszában, de a legjobb tárgyalási eredmények elérése érdekében szükség esetén védjük a titoktartást.
A kereskedelempolitika az Unió egyik fontos hatásköre. E tekintetben az Európai Bíróságnak a Szingapúrral kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról szóló véleménye megerősítette az Európai Parlament demokratikusan legitim szerepét, és tisztázta az EU általános hatásköreit. Képviselőcsoportunk üdvözli a kereskedelmi megállapodások általános jövőbeni szerkezetéről szóló tanácsi javaslatot. Felhívjuk a Bizottságot arra, hogy a végleges megállapodások aláírásra és megkötésre történő előterjesztésekor, a Tanácsot pedig arra, hogy a jövőbeni megállapodások aláírásáról és a megkötéséről történő határozathozatalkor maradéktalanul tartsák tiszteletben az EU és tagállamai közötti hatáskörmegosztást.
Felelősségteljes, értékeken és szabályokon alapuló kereskedelempolitikát szeretnénk. A kereskedelempolitikát azonban nem szabad túlterhelni olyan kérdésekkel, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a nemzetközi kereskedelemhez. Az EU kínzás elleni rendeletének, a konfliktusövezetekből származó ásványkincsekről szóló új uniós rendeletnek, valamint a kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó ellenőrzésekről szóló uniós rendelet még folyamatban lévő átdolgozásának sikeres felülvizsgálata hozzá fog járulni az emberi jogok megerősítéséhez és a javuláshoz a helyszínen, miközben az európai vállalatok elkerülhetik a bürokratikus terheket.
A fenntartható fejlődést az európai, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) érdekeket ötvöző gazdasági partnerségi megállapodások tárgyalásával, a fejlődés regionális integráció előmozdítása révén való ösztönzésével, a kereskedelem és a beruházások lehetőségeinek megteremtésével, a gazdasági kormányzás javításával és a szegénység csökkentésével szeretnénk elősegíteni. Meg vagyunk győződve arról, hogy a „fegyver kivételével mindent” (Everything But Arms – EBA), az általános preferenciarendszer (GSP) és a GSP+ a fejlődés és a gazdasági növekedés támogatásának megfelelő eszközei. Az EPP Képviselőcsoport üdvözli azokat a javaslatokat, amelyek célja az EU Afrikával való partnerségének megerősítése egy, a kontinens és kontinens közötti átfogó szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távú perspektívájában. Támogatjuk a következő többéves pénzügyi keretben a megfelelő projektekre rendelkezésre álló finanszírozás növelését célzó terveket, hogy azok növeljék az EU-val folytatott kereskedelmet, és lehetővé tegyék annak teljes körű kiaknázását, valamint ösztönözzék az állami és magánberuházásokat, a munkahelyek teremtését és az oktatást.
A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokban megfelelő és hatékony eszközök a vonatkozó nemzetközi munkaügyi és környezetvédelmi normák előmozdítására, az emberi jogi elvek általános terjesztésére és a jó kormányzásra a civil társadalom párbeszéden és együttműködésen alapuló szoros bevonásával. A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó meglévő rendelkezések kötelező érvényűek és átfogóak; megerősítik a multilaterális rendszert, és külön, kölcsönösen elismert vitarendezési mechanizmus hatálya alá tartoznak. Üdvözöljük a Bizottság informális dokumentumát, amely hatékonyabbá teszi az uniós kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetek végrehajtását és érvényesítését.
Véleményünk szerint továbbra is a WTO-n belüli multilaterális kereskedelmi rendszer biztosítja messze a legjobb keretet a jogállamiság szerinti globális szabad- és tisztességes kereskedelem megvalósításához. A szabadkereskedelmi megállapodások szükségesek, de csak a második legjobb megoldást jelentik. Arra számítunk, hogy a WTO-menetrendet teljes mértékben támogatják, miközben minden területen megtartják magas szintű európai szabványainkat. Kellőképpen figyelembe kell venni az uniós termelők érdekeit, többek között a legkülső régiókban élőkét, valamint az Unióval kapcsolatban álló tengeren túli országok és területek érdekeit. Továbbra is határozottan elkötelezettek vagyunk egy kötelező vitarendezési rendszer mellett, valamint egy független fellebbezési testület mellett, amelyek döntő fontosságúak a WTO megfelelő működése szempontjából. Ezért aggódunk a WTO Fellebbezési Testületének nyitott kinevezéseivel kapcsolatban, és arra kérjük a nemzetközi partnereinket, hogy oldják fel a Fellebbezési Testület új bírái kinevezési folyamatának útjában álló akadályokat. Ugyanakkor készen állunk arra, hogy nemzetközi partnereinkkel továbbra is megvitassuk a WTO lehetséges fejlesztéseit. Ezért az EU és az USA közötti kereskedelmi kapcsolatokról szóló közelmúltbeli politikai megállapodást jó alapnak tekintjük ahhoz, hogy szorosan együttműködjünk hasonlóan gondolkodó partnerekkel a WTO megreformálásában és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésében. Támogatjuk a Bizottságot abban, hogy átfogó megközelítést javasoljon a WTO működésének kulcsfontosságú területeken való korszerűsítésére és megerősítésére, beleértve az olyan jelenlegi kihívásokat kezelő új szabályokat, mint az ipari támogatások, a szellemi tulajdon és a kikényszerített technológiatranszfer, valamint a fejlesztés új megközelítése.
Az Egyesült Államok az Unió kulcsfontosságú stratégiai partnere. Közös értékeken osztozunk, és a világ legintegráltabb gazdasági kapcsolatait ápoljuk. A nemzetközi rendszer folyamatos átalakulása és a ránk váró kihívások még inkább kiemelik a transzatlanti kapcsolat fontosságát a béke, a biztonság és a stabilitás biztosításában. A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló tárgyalások befagyasztását követően új lendületet kell adnunk partnerségünknek, hogy együtt formálhassuk a 21. századot, továbbá meg kell vizsgálnunk a kereskedelmi tárgyalásoknak a feltételek teljesülése esetén való újraindításával kapcsolatos lehetőséget. Ezért úgy véljük, hogy Juncker elnök és Trump elnök 2018. július 25-i, együttes nyilatkozatban tükröződő politikai megállapodása – amelyet a végrehajtó munkacsoport keretében nyomon kell követni – megnyithatja az utat egy új együttműködési folyamat elindítása, valamint az ipari termékekre és a nyilvánvaló kölcsönös előnyökkel járó megfelelőségértékelésekről szóló tárgyalások megkezdése előtt. Osztjuk az azzal kapcsolatos aggályokat, hogy a működő nemzetközi kereskedelmi rendszer, az innováció és a fenntartható növekedés biztosítása érdekében kulcsfontosságú ágazatokban többletkapacitások jelentkeznek. Ezért alapvető fontosságú, hogy az EU és az USA folytassa az együttműködést és erősítse az együttműködést több fórumon, többek között a globális fórumon, hogy közös alapot találjanak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatban, és megelőzzék a jövőben a transzatlanti kapcsolatok negatív befolyásolását. Úgy véljük, hogy a jelenlegi amerikai kormány által az acélra és alumíniumra kivetett behozatali vámok általános bevezetése nem megfelelő megoldás a többletkapacitás problémájára. Határozottan támogatjuk a Bizottságot annak biztosításában, hogy az EU érdekei teljes mértékben védve legyenek, figyelembe véve minden egyéb protekcionista intézkedést is – beleértve azokat is, amelyek megkérdőjelezik a közös agrárpolitikát –, valamint az autóiparra kivetendő lehetséges díjak folyamatos vizsgálatát. Politikai megállapodás fényében mindkét felet arra sürgetjük, hogy dolgozzanak a díjak kérdésének megoldásán, és tartózkodjanak új díjak bevezetésétől.
Tudatában vagyunk annak, hogy stabil, demokratikus és virágzó kelet-európai szomszédságpolitikát kell létrehozni, és támogatni kell a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokat, amelyek a kereskedelmi kapcsolatok és a gazdasági fejlődés korszerűsítésére szolgáló keretet kínálnak a keleti partnerségben együttműködő partnereink számára. Üdvözöljük a vonzó, hosszabb távú „keleti partnerség+” modellt azon társult országok számára, amelyek jelentős előrelépést tettek a társulási megállapodásokkal/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos reformok végrehajtása terén az EU-val folytatott kereskedelmi áruforgalom fejlesztésének létfontosságú eszközeként. Sürgetjük a Georgiával, Moldovával, illetve az EU és Ukrajna között kötött társulási megállapodások gyors és teljes körű végrehajtását, különös tekintettel a kereskedelmi pillérekre. Ebben az összefüggésben korai megoldást keresünk az EU és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán felmerülő kérdések megoldására az EU és Ukrajna között, és sürgetjük ezek gyors végrehajtását.
Az Európai Unió és a mediterrán térség közötti kereskedelem nagyszerű kilátásokkal kecsegtet. Támogatjuk a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséggel kapcsolatos tárgyalások megkezdését a mediterrán térség bizonyos országaival, valamint a folyamatos megbeszéléseket a nem vámjellegű és a technikai akadályok megszüntetéséről, különös figyelmet szentelve az előírásainknak és az érzékeny termékeknek (pl. a mezőgazdasági termékeknek).
A CETA ratifikálására és annak ideiglenes hatálybalépésére úgy tekintünk, mint a mindenki számára előnyös kereskedelmi megállapodás legújabb példájára, valamint a jövőbeli megállapodások tervezetére. A növekvő protekcionizmus idején a CETA ratifikálása egyértelműen jelzi a világnak, hogy elkötelezettek vagyunk a szabályokon alapuló nyitott kereskedelem mellett, és szabályaink és normáink meghatározásával formáljuk a globalizációt. A megállapodás megerősíti az EU transzatlanti kapcsolatait a hosszú idők óta szövetséges Kanadával.
A latin-amerikai és a karibi partnerekkel való kereskedelmi kapcsolatok végül is prioritássá váltak az Európai Unió számára, ami abban is kifejeződik, hogy a regionális megállapodások egész rendszere jött létre. Üdvözöljük a Közép-Amerikával kötött társulási megállapodás kereskedelmi pillérének hatálybalépését, valamint a Kolumbiával és Peruval kötött kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását, amelyet 2017. január óta harmadik partnerként Ecuadorra is kiterjesztettek. A 14 karibi országgal kötött gazdasági partnerségi megállapodások hatálybalépését fontos lépésnek tartjuk a regionális integráció megőrzése és előmozdítása terén. Sürgetjük a Chilével kötött társulási megállapodás korszerűsítésére irányuló, folyamatban lévő tárgyalások gyors lezárását, és üdvözöljük a Mexikóval kötött uniós megállapodás átfogó naprakésszé tételéről folytatott tárgyalások lezárását. Úgy véljük, hogy a MERCOSUR országaival való átfogó és kiegyensúlyozott megállapodás, amely különös figyelmet szentel az Unió legérzékenyebb termékeire (pl. egyes mezőgazdasági termékekre) vonatkozó tarifális/kvóta szerinti elbánás, illetve az érintett ágazatok egyenlő versenyfeltételei a gazdasági növekedés szempontjából mindkét régió számára rendkívül hasznos ösztönzést jelenthetnek. A kiegyensúlyozott megállapodás sikeres megkötése szintén elő fogja segíteni a meglévő, túlzott kereskedelmi akadályok megszüntetését, különös tekintettel a magas díjszabásokra, a behozatal összetettségére és a régió támogatására. Meggyőződésünk, hogy összességében nagy lehetőségek vannak arra, hogy a WTO szabályaival összeegyeztethető regionalizmusmodell alapján, valamint a bizalom és a kölcsönös előnyök szellemében hozzanak létre egy teljes mértékben euro-latin-amerikai régióközi partnerséget.
Kína a világ legnagyobb gazdaságainak egyike. A Kínában végbemenő hatalmas belső fejlődés fontos lehetőségeket kínál az exportunk és a befektetőink számára. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az EU, míg számunkra Kína az Egyesült Államok után csak a második. Az utóbbi években a Kínával folytatott árukereskedelem volumene nagymértékben megnövekedett, így az EU exportja gyorsan növekszik; ennek ellenére az EU-nak rendszeresen jelentős a kereskedelmi hánya. Ezt részben a fennálló indokolatlan nem tarifális intézkedések, technikai akadályok és a viszonosság hiánya idézik elő. Gazdasági partnerségünk fenntarthatóságának biztosítása érdekében ezeket fokozatosan meg kell szüntetni. Mindaddig, amíg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok továbbra is fennállnak, sürgetjük az uniós piacvédelmi eszközök és az új dömpingellenes módszertan folyamatos és szigorú alkalmazását. Az EU ugyanakkor tisztességes feltételek és a WTO-kötelezettségek maradéktalan tiszteletben tartása mellett kötelezi el magát a Kínával való kereskedelmi kapcsolatok megkezdése iránt.
Mindeközben támogatjuk és ellenőrizzük az EU és Kína közötti átfogó beruházási megállapodással kapcsolatos, folyamatban lévő tárgyalásokat azzal a céllal, hogy biztonságosabb jogi keret jöjjön létre a hosszú távú piacra jutás vonatkozásában. Ebben az összefüggésben továbbra is prioritásaink közé tartozik a kölcsönösség előmozdítása, az egyenlő versenyfeltételek megteremtése, a kapacitásfelesleg kezelése, valamint a vállalkozások és a befektetők megkülönböztetéstől mentes kezelése. E megbeszélések előrehaladása és az egyéb indokolatlan és a WTO-val nem összeegyeztethető vámtarifák, illetve a nem vámjellegű akadályok fokozatos megszüntetése erőteljes jelzést fog küldeni a Kína által a globális gazdaságban betöltött szerep tekintetében. Sürgetjük a Kína által elfogadott „Egy övezet, egy út” kezdeményezés jobb átláthatóságát és irányítását, és üdvözöljük az EU–Kína Hálózatfejlesztési Platform létrehozását. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az EU egységesen lépjen fel Kínával kapcsolatban, és hogy a lehetséges kétoldalú projektek összhangban legyenek a közös európai megközelítéssel.
Támogatjuk a Tajvannal kötendő kétoldalú beruházási megállapodásról szóló tárgyalások megkezdését, és felszólítjuk a Bizottságot, hogy fejezze be az előkészítő munkát annak érdekében, hogy a tárgyalások a lehető leghamarabb hivatalosan megkezdődhessenek.
Üdvözöljük a közép-ázsiai országok által az EU-val kötött partnerségi megállapodások keretében elért haladást, mivel jelentős partnerekké váltak. Hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy 2019 végéig javaslatot tegyenek egy új stratégiára az EU globális stratégiájával összhangban.
Az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megerősítése fontos mérföldkő, és nagy geopolitikai jelentőséggel bír, mint az EU által valaha tárgyalt legnagyobb kétoldalú kereskedelmi megállapodás megvalósítása. 600 millió emberrel a világ GDP-jének több mint 30%-át kitevő gazdasági övezetet hoz majd létre. A gazdasági partnerségi megállapodás mindkét fél számára óriási piaci lehetőségeket nyit meg, számos területen erősíti az együttműködést, megerősíti közös elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés iránt, és első alkalommal tartalmaz konkrét kötelezettségvállalást a Párizsi Megállapodás mellett. Támogatjuk a Bizottságnak a beruházásvédelmi szabványokról és a beruházásvédelmi állásfoglalásról folytatott folyamatos tárgyalásait. Az EPP Képviselőcsoport úgy véli, hogy a Japánnal kötendő átfogó és nagyra törő gazdasági partnerségi megállapodás a legjobb lehetőség az európai vállalatok és polgárok számára , hogy teljes mértékben kiaknázzák a Japánnal fenntartott kapcsolataink előnyeit.
Az EPP Képviselőcsoport támogatja az ASEAN-országokkal, valamint Ausztráliával és Új-Zélanddal kötendő kétoldalú megállapodások megtárgyalására és teljes körű alkalmazására irányuló proaktív stratégiát, amelynek célja az európai vállalatok jobb hozzáférésének előmozdítása és a nem vámjellegű akadályok felszámolása. Az EPP Képviselőcsoport úgy véli, hogy a Szingapúrral és Vietnámmal kötendő szabadkereskedelmi és beruházási megállapodások teljes mértékben képesek arra, hogy élénkítsék kereskedelmi áruforgalmunkat e két ASEAN-országgal, és pozitív hatást gyakoroljanak a növekedésre és a foglalkoztatásra, valamint a mindkét országgal kialakított biztonságos beruházási környezet tekintetében. Üdvözöljük a tárgyalások közelmúltbeli kezdetét Ausztráliával és Új-Zélanddal az átfogó, kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodás gyors véglegesítése érdekében. Támogatjuk az Indonéziával, Thaifölddel, Malajziával és a Fülöp-szigetekkel jelenleg folytatott tárgyalásokat, és a régióközi szabadkereskedelmi megállapodás következő öt évben való létrehozását.
Közös értékeink és történelmünk – többek között az Egyesült Királyság több mint 40 éves uniós tagsága – miatt az Egyesült Királyság továbbra is fontos partner lesz az EU számára. A jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó átfogó keret ezért valamennyi fél érdekét szolgálja, annak biztosítása érdekében, hogy mindkét piac a lehető legszorosabban integrált maradjon. Úgy véljük, hogy az Egyesült Királyság belső piaci és vámuniós tagsága lenne a legjobb megoldás mind az Egyesült Királyság, mind a megmaradt uniós tagállamok számára, és ez lenne az egyetlen olyan megoldás, amely képes lenne garantálni a zökkenőmentes kölcsönös kereskedelmi forgalmat és teljes mértékben megőrizni gazdasági kapcsolataink előnyeit. Az Uniónak továbbra is támogatnia és ápolnia kell kapcsolatait az Egyesült Királysággal. Ez annak biztosítására szolgál, hogy a jövőben a kölcsönös kereskedelmi forgalmat a lehető legkisebb zavar érje. Az Európai Parlamentet teljes mértékben be kell vonni az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról szóló tárgyalásokba, és minden kereskedelmi megállapodáshoz az Európai Parlament végleges jóváhagyása szükséges.
Támogatjuk a beruházásvédelemre vonatkozó új uniós megközelítést, amely több mint 1400 kétoldalú beruházási megállapodás esetében javítja az uniós tagállamok egyedi megközelítését. Míg a Lisszaboni Szerződés értelmében a hatáskörök a tagállamokból az EU-ba helyeződtek át, ezek a kétoldalú beruházási megállapodások továbbra is sikeres eszközök az uniós beruházók és beruházásaik külföldi tisztességtelen gyakorlatok elleni védelméhez, amíg az uniós szinten megkötött megállapodások fel nem váltják őket. Alapvető fontosságú, hogy az uniós megközelítés a beruházók és beruházásaik erős és hatékony védelmét összekapcsolja a más területeken szükséges politikai mozgástér megőrzésével, például a fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és szociálpolitikai kérdésekre vonatkozó jelenlegi és jövőbeli jogszabályi előírásokkal, valamint a parlamenti előjogok gyakorlásával. A hatékony beruházásvédelmi eszköznek – amely az EU szabadkereskedelmi megállapodásainak vagy önálló beruházási megállapodásainak részét képezhetné – meg kell felelnie a tagállamok szabályozáshoz való jogának, és védenie kell azt; a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztását („forum shopping”) lehetetlenné kell tenni. Hosszú távon egy független nemzetközi bíróság létrehozása a célunk. Ezért üdvözöljük a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság (MIC) létrehozására vonatkozó tanácsi megbízatást, és arra ösztönözzük a Bizottságot, hogy folytassa a harmadik országok arra való felhívására irányuló erőfeszítéseit, hogy a lehető leghamarabb létrehozzanak egy ilyen bíróságot.
Határozottan támogatjuk az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozását. Valamennyi G7-ország és a legtöbb uniós partnerország már rendelkezik egy, a befektetések átvilágítására szolgáló mechanizmussal a biztonság és a közrend területére irányuló külföldi stratégiai beruházásokra vonatkozóan. Ezért üdvözöljük egy hasonló eszköz uniós szinten való bevezetését az e stratégiai ágazatokra irányuló külföldi befektetések összefogása, szűrése és esetleges korlátozása érdekében.
A kereskedelem további liberalizációja továbbra is megköveteli, hogy az európai vállalkozások és polgárok érdekében meg lehessen előzni a piacainkon végzett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, és gyorsan fel lehessen lépni ezekkel szemben. Ezért támogatjuk a különböző – így például a dömpingellenes, a szubvenció-ellenes – mechanizmusok és védzáradékok alkalmazását, amennyiben teljesülnek a vonatkozó jogi követelmények. Ezért úgy véljük, hogy – a már gyorsabb és a kkv-k számára is jobban hozzáférhető – piacvédelmi eszközök közelmúltbeli megerősítése az EU kereskedelmi stratégiájának egyik kulcsfontosságú eleme. Emellett a külföldi közbeszerzési piacokon – különösen a kkv-k esetében – az átláthatóbb, megkülönböztetésmentes és pozitív kölcsönös hozzáférés elengedhetetlen eleme az EU kereskedelempolitikájának.
3 available translations
Table of content