Gyermekszegénység: nem beszélni, hanem cselekedni kell!

„A gyermekszegénység óriási problémát jelent EU-szerte: számos tagállamban a gyerekek szenvedték meg legjobban a megszorításokat. Ennek ellenére az európai kormányok és az uniós intézmények inkább a bevándorlást és a bevándorlók támogatását szorgalmazzák a családok támogatása helyett. Magyarország azonban nem ezt az utat választotta, hanem a családok támogatásában és megerősítésében érdekelt” - jelentette ki Kósa Ádám fideszes EP-képviselő a gyermekszegénységgel kapcsolatos EP plenáris vitán.

Az Európai Bizottság képviseletében Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyekért, valamint adó- és vámügyért felelős biztos hangsúlyozta, hogy bár 2010 óta némileg javult a szegénységnek kitett gyermekek helyzete, a gyermekszegénység aránya továbbra is nagyon magas Európában. A Bizottság elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a szociális jogok európai pillér eszközein keresztül kíván fellépni.   

Kósa Ádám írásban benyújtott hozzászólásában kiemelte, hogy Magyarország a saját útját járva folyamatosan egyre többet fordított (2018-ban már a GDP több, mint 4,5%-át) családtámogatásra, ami az OECD-átlag közel kétszerese.

Az EUROSTAT módszertanán alapuló felmérések szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya 2012 óta egyre javuló tendenciát mutat hazánkban. Ez a javulás legnagyobb arányban épp a 18 év alatti korosztályt érintette, több mint 40.000 gyermeket.

A gyermekszegénység elleni küzdelemben Magyarországon nemcsak a leghátrányosabb helyzetű, hanem valamennyi hátrányos helyzetű gyermek fontos, és ők a gyerekesély programok révén jutnak támogatáshoz. A Biztos Kezdet Gyerekházak - ahol a gyermekek és szülők együtt kapnak szolgáltatásokat hátrányosabb településeken - száma már bőven meghaladja a 100-at országszerte (2012 óta több mint kétszeresére nőtt a számuk).

Magyarország a kötelező óvodába járás terén is az élen jár, hiszen a gyermekek 3 éves koruktól kezdve az EU-átlag majdnem kétszeresét meghaladó arányban járnak óvodába.

A magyar állam 2010 óta 250%-kal többet fordít gyermekétkeztetésre és már az iskolai (évközi) szünetekben is biztosítanak napi egy meleg ételt a hátrányos helyzetű gyermekek részére. Külön célzott uniós forrásból pedig három megyében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén) egy mintaprogram keretében a háromévesnél fiatalabb korosztály is kap ételcsomagot, amely kb. 12 ezer hátrányos helyzetű gyermeken segít.