Európai fellépés az élelmiszer-pazarlás ellen

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése ma délben elfogadta az élelmiszer-pazarlás elleni határozatát, amely 2030-ra az uniós élelmiszer-hulladékok 50%-kal való csökkentésére hívja fel a tagállamokat. Hölvényi György kereszténydemokrata és Erdős Norbert fideszes EP-képviselők szerint az élelmiszer-pazarlás a mezőgazdasági termeléstől a háztartásokig valamennyi szereplőt érintő, összetett probléma, amely káros hatással van a környezetre is.

Becslések szerint az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszert dobunk ki, amely egy főre vetítve átlagosan 173 kg-ot tesz ki. Az élelmiszer-hulladékok keletkezéséhez leginkább a háztartások (53%) és a feldolgozó ágazat (19%) járul hozzá, miközben a fogyasztók sokszor nem is tudják, hogy mindez értékes erőforrások - víz és energia - pazarlásával jár. Ennek az óriási mennyiségű élelemnek az előállítása, majd később hulladékként való ártalmatlanítása 170 millió tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezi.

Hölvényi György kereszténydemokrata politikus szerint döbbenetes számadatok ezek, különösen, ha arra gondolunk, hány millió ember alultáplált vagy egyenesen éhezik napjainkban. „Az Európai Uniónak, a világ egyik leggazdagabb és leginkább prosperáló közösségének erkölcsi és politikai felelőssége az évente kidobott élelmiszerek hatalmas mennyiségének csökkentése” - jelentette ki az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának tagja.

Erdős Norbert, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja szerint az élelmiszerhulladékok keletkezéséhez nagymértékben hozzájárul a címkézésre, a felelősségre és az adózásra vonatkozó uniós és tagállami rendelkezések ellentmondásossága, valamint a fogyasztók oktatásának és a bevált gyakorlatok megosztásának hiánya. Az Eurobarometer felmérése szerint például a „minőségmegőrzési idő” és a „fogyaszthatósági idő” jelentése körüli bizonytalanság is az élelmiszerek hulladékká válását eredményezi.

Hölvényi György kiemelte: „A ma elfogadott határozat egyik célja az élelmiszeradományozással foglalkozó civil és egyházi szervezetek munkájának megkönnyítése. Ugyanis az adományozásra vonatkozó speciális felelősségi és adózási szabályok, a jó tagállami gyakorlatok megosztása sokat lendíthetne a még fogyasztásra alkalmas, biztonságos élelmiszerek felhasználásában”.

A képviselők szerint fontos, hogy az EU Élelmiszersegély Programja (FEAD) által biztosított forrásokat a tagállamok az élelmiszerfeleslegek eljuttatására is fordíthassák, hiszen számos - főleg hátrányos helyzetű - régióban az élelmiszerek rászorulók számára történő célba juttatása és a megfelelő logisztika kiépítése és működtetése jelenti a legnagyobb kihívást. A két magyar néppárti képviselő módosító indítványának köszönhetően a parlamenti határozat sürgeti a FEAD forrásainak felhasználását az élelmiszer-adományozások összegyűjtése, szállítása, tárolása és az elosztás költségeinek finanszírozása tekintetében is.