Beszámoló a II. brüsszeli Kárpátalja Napról

Október 11-én került sor az Európai Unió fővárosában a II. Brüsszeli Kárpátalja Nap című rendezvényre. A rendezvény házigazdája, Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő és a Balassi Intézet, a brüsszeli magyar nagykövetség kulturális szolgálata volt. Az idei rendezvény az 1956-os forradalom 60. évfordulójának jegyében zajlott.

Bocskor Andrea, a Fidesz-KNDP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője a megnyitón elmondta: kárpátaljai magyar képviselőként fontosnak tartja, hogy Európa szívében bemutassa Kárpátalja magyar közösségének múltját és jelenét, kulturális és tradicionális kincseit, színházművészetét, gasztronómiai sajátosságait, hisz a közösség megmaradásában az erős nemzeti identitás és a hagyományok jelentették és jelentik ma is a legfőbb megtartó erőt. Hozzátette: „’56 szellemiségét a legnagyobb megtorlások és a legkeményebb diktatúra sem irtotta ki a szívekből. Hiába tanították évtizedekig ellenforradalomként – meghamisítva a történelmet – a lelkekben ott lapult a fájdalmas igazság, melyet a tévtanok sem tudtak elnyomni. A szabadságvágy és a tenni akarás mindig erősen élt a magyar nép szívében, bárhol is éljen a világon”.

Nagy Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a kárpátaljai értékeket bemutató rendezvény immár hagyománnyá nőtte ki magát az Európai Unió fővárosában.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője megjegyezte, hogy a trianoni békediktátum után a legmostohább sors kétségtelenül a kárpátaljai magyarságnak jutott. A szovjet bejövetelt követően Kárpátalján a legkeményebb megtorlás következett be, amely az ott élő magyarság tizedelésével vette kezdetét. Beszédében kiemelte: „Kárpátalja maroknyi magyarsága a múltban és a jelenben is megtett, megtesz mindent nemzeti és kulturális értékei megmaradásának érdekében”.

Orosz Ildikó, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora beszédében érzékeltette a szovjet hatalomátvételt követő kárpátaljai helyzetet, az ott élő magyarokban lappangó érzéseket: „1956 szelleme egy olyan Kárpátaljára érkezett, ahol a gondolat és szív a nemzettel együtt dobogott, csak a félelem volt nagyobb.  Kárpátalja szerte az ifjúság vállalta a felelősséget és megtették, amit megtehettek, tetteikkel bizonyították, hogy ők a magyar nemzet része, a Szovjetunió határain belül”.

A köszöntők után Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történésze a kárpátaljai levéltárak iratanyagain és a visszaemlékezéseken alapuló előadásában bemutatta az 1956-os forradalom kárpátaljai eseményeit, a szovjethatóságok válasz reakcióját és intézkedéseit a forradalom leverése érdekében.

A részletes előadást a kárpátaljai események résztvevőjével, Milován Sándorral történő beszélgetés követte. Milován Sándor, szemtanúja és részese volt az 1956-os kárpátaljai eseményeknek, annak a szolidaritási mozgalomnak, ami a budapesti forradalommal párhuzamosan Kárpátalján is kibontakozott.  Visszaemlékezésében elmondta, édesapja a lágerben maradt, bátyját is elvitték, aki tüdőgyulladással tért haza és nem sokkal hazatérése után elhunyt. Korosztálya, azon korosztály közé tartozott, amely édesapjukat, testvérüket, rokonaikat veszítették el a munkatáborokban, akik a megfélemlítést saját családjaikban tapasztalták.  Az 1956–ban, szinte még gyerek, 16 éves Milován Sándor és társai, tetteik súlyát akkor fel sem fogták, gyerek fejjel léptek fel a szovjet rendszer ellen. Az 1956-os kárpátaljai események oszlopos tagja hosszú, kemény kihallgatásokon ment keresztül.  Tárgyalása két napig tartott, s az ellene felhozott vád röpiratterjesztés, rendszerellenesség volt. Négy év szabadságvesztésre ítélték, három évre röplapterjesztés miatt, egy évet a nála lévő revolverért és szablyáért kapott.

A II. brüsszeli Kárpátalja Napot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola színjátszó csoportjának színvonalas és megható előadása zárta. Gál Natália, a Kárpátaljai Magyar Megyei Drámai Színház színművésze rendezésében a „Szólnak a dobok” c. előadás dramatizált versek, visszaemlékezések formájában mutatta be az ’56-os forradalmat és mindazon érzéseket, amelyeket, a határon túli magyarok éltek meg a rabsággal, elnyomással kapcsolatosan, továbbá felidézte azokat a fájdalmakat, amelyeket az 1950-es évek Magyarországa élt át.

Az idei Kárpátalja Nap azon túl, hogy az Európai Unió szívébe varázsolta a kárpátaljai magyar közösség helyi értékeit, méltó nyitánya volt az 1956-os forradalom 60. évfordulója emlékére szervezett brüsszeli rendezvény sorozatnak, amely a magyar nemzet nagyságát, összetartozását mutatja be.