Az antiszemitizmus szemben áll a keresztény értékekkel

A Nemzetközi Holokauszt-emléknap alkalmából ökomenikus megemlékezést tartottak ma Brüsszelben, az Európa Kápolnában. A Feltámadás tiszteletére szentelt templomban az emlékbeszédet Surján László, az Európai Parlament alelnöke mondta.

„Arra a mérhetetlen szenvedésre emlékezünk ma, melyhez fogható kevés van a történelemben. Hatmillió áldozat, de mit számítanak a számok, amikor már egy ember is végtelen érték. Az áldozatok számánál sokkal nagyobb a zsidóság vesztesége, hiszen a holokauszt óta eltűnt a hagyományosan sokgyermekes zsidó család” – jelentette ki beszédében Surján László. 

„A világháborút átélt nemzedék az emberi jogok megerősítésétől, védelmétől várta, hogy a borzalmak ne ismétlődjenek meg. Az emberi jogok egyetemesek, azaz megkülönböztetés nélkül mindenkire vonatkoznak. Azoknak is velünk egyenlő jogai vannak, akiket nem kedvelünk: a diszkrimináció tilalmához szervesen kötődik a tolerancia. Egyetlen nép sem lehet összességében bűnös, azaz a kollektív büntetést semmi nem igazolja. Ez a szemlélet beépült a legtöbb állam nemzeti jogrendszerébe, Magyarországon az Alaptörvény szerves részét képezi” – mondta  az Európai Parlament alelnöke. Surján László megemlítette, hogy durva hiba, ha politikai erők versenytársaik lejáratására használják többek között az antiszemita szót. Ezzel a szavak súlyukat vesztik, "elinflálódnak",  ami épp a valódi antiszemitáknak kedvez. Ez veszélyes jelenség, de még nem magyarázza, hogy hét évtizeddel a holokauszt után miért jelentkezik világszerte az antiszemitizmus.

„A Nobel díjas Kertész Imre a Mózesnek adott kőtábláknak, a tízparancsolatnak az ellenpontjaként látja a holokausztot. Az ember szívébe írt erkölcs teljes tagadása tette lehetővé a népirtást. Ma a morált hajlamosak vagyunk a magánélet keretei közé szorítani, a társadalmi berendezkedést a törvények uralják. A jog viszont nem pótolja az erkölcsöt. Csak egy erkölcsre épített világ jelent garanciát arra, hogy a holokauszt szörnyűségei ne ismétlődjenek. Egy ilyen világ kiépítése nem vallási kérdés: minden jóakaratú ember feladata. A keresztényeknek viszont különösen nagy a felelőssége, hiszen Ferenc pápa egyértelműen fogalmazott: Aki keresztény, nem lehet antiszemita” - zárta szavait Surján László.

Háttér: Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ Közgyűlése. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét. A táborkomplexumba deportáltak számát 1,3 millió főre becsülik, a Magyarországról idehurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret.