Kiemelt feladata van az egyházaknak Európa jövőjének alakításában – A vallások képviselőinek brüsszeli találkozója az uniós intézmények vezetőivel

Tízedik alkalommal tartottak egyeztetéseket az Európai Unió intézményeinek vezetői vallási felekezetek vezetőivel Brüsszelben. Az Európai Parlamentet képviselő Surján László alelnök a megbeszélés után kiemelte: A vallásra és az egyházakra a mai válsággal és feszültségekkel sújtott Európában kiemelt feladat hárul: erkölcsi mércét kell adnia a polgárok és a hatalom számára, támogatnia kell az Európa jövőjét biztosító családokat, valamint elő kell segítenie a nemzetek közötti megbékélés folyamatát.

Az egyházi közösségek képviselőivel folytatott keddi tanácskozáson José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vett részt, míg az Európai Parlamentet szokás szerint a témafelelős alelnök, a keresztény­demokrata Surján László képviselte. A megbeszéléseknek témája "Az Európai Unió jövője" volt.

A tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón Surján László kiemelte, hogy a mostani megbeszélésre három árnyék vetült. Az egyik az Európai Unióra vonatkozik, mégpedig a választásokon való alacsony részvétel. Az európaiak elégedetlenek az Unió teljesítményével. Az Unió komoly eredményeket ért el a gazdasági és pénzügyi válság kezelésében, de mindez kevés. A munkanélküliség nagy, az ifjúság körében elviselhetetlen. A gazdasági növekedés az eurózóna országaiban még inkább ígéret, mint valóság. A másik két esemény egyenesen tragikus. Hogyan fordulhat elő, hogy Brüsszel központjában négy embert is megölnek csupán azért, mert zsidók? Hogyan lehetséges, hogy bárhol a világon halálra lehet ítélni egy asszonyt, csupán azért, mert keresztény?

Vigyázni kell, hogy ne adjunk rossz feleletet ezekre a gondokra. Az Uniót lehet kriti­zál­ni, de az euroszkepticizmus rossz válasz a kihívásokra. Ugyancsak rossz lenne, ha a vallási közösségek a gyakori vallásellenes jelenségek miatt visszavonulnának a "ka­ta­kombákba". Európa polgárainak szükségük van arra az erkölcsi alapállásra, amelye­ket az egyházak képviselnek. Jobb, ha egy önkéntes erkölcsi kontroll szabályozza dön­téseinket, mintha egy rendőrállam épülne ki, amelyben a Nagy Testvér figyel mind­nyájunkat.

A négy óra hosszan tartó megbeszélés végén Surján László, aki júliustól megválik az Európai Parlamenttől, azzal köszönt el a részvevőktől, hogy rámutatott az egyházak három fontos feladatára: ők tudnak pártpolitikától mentes, hiteles, erkölcsi mércére tá­masz­kodó véleményt mondani a mindenkori hatalomról. Az öregedő Európában ki kell állniuk a családok és a gyermeket vállalók mellett. Az egyházak sokat tehetnek azért, hogy Közép-Európában is megvalósuljon az a kiengesztelődés, amelyen Európa nyugati felében már túl vannak. Tíz éve e feszültségeket a közép-európai államok felvételük érdekében a szőnyeg alá söpörték, és ez sajnos bármelyik pillanatban sú­lyos konfliktusokhoz vezethet Vilniustól Pozsonyon és Budapesten át Zágrábig, vagy a felvételét kérő Belgrádig.   

A mai tanácskozáson elfogadott, Merjam Jahjá Ibráhím esetéről szóló nyilatkozat hivatkozik az ENSZ emberi jogi chartájára. Surján László hangoztatta, hogy az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egyaránt kitér a vallás megváltoztatásának jogára és arra, hogy a hívőknek joguk van hitüket a nyilvánosság előtt is megvallani. A hívők ezen üzenetére - vallástól, világnézettől függetlenül - minden, a saját boldogságát kereső embernek szüksége van, fejezte be nyilatkozatát Surján László.