1700 éves a Milánói Ediktum - Van még teendő a vallásszabadság biztosítása terén

A Milánói Ediktum valódi mérföldkő volt Európa történelmében, mely elhozta a vallásszabadságot s a népek közötti megbékélést a Római Birodalomban. E konstantini rendelet létrejöttének 1700. évfordulója alkalmából rendeztek ma magas szintű konferenciát Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A rendezvény szervezői Surján László, az EP kereszténydemokrata alelnöke és Jan Olbrycht, az Európai Néppárti Képviselőcsoport alelnöke voltak. A konferencián részt vett számos magas rangú egyházi vezető és vallási szervezet képviselője, valamint európai parlamenti képviselők, akik a konstantini ediktum szellemiségéről, s annak máig tartó hatásairól beszélgettek, összevetve azt a vallásszabadság mai európai értelmezésével és gyakorlati megvalósulásával.

”Ugyan a tolerancia és a diszkrimináció elleni harc korunk leggyakrabban ismételt fogalmai közé tartoznak, a Milánói Ediktum szellemiségét mégis nap, mint nap megsértjük. Ám nem csupán mai jelenségről van szó, hiszen az évszázadok során rengetegszer cselekedtünk az ediktum ellenében. Európa történelmét súlyos vétkek pecsételik meg, melyeket a különböző kisebbségek és másképpen gondolkodók ellen követtünk el. A zsidók kirekesztése és üldözése a múltban és ma, a növekvő bevándorló-ellenesség, különös tekintettel az európaiaktól eltérő vallásúakra, valamint a terjedő keresztény-ellenesség (christanophobia) mind ugyanannak az ellenséges légkörnek a megnyilatkozásai, melyek teljességgel szemben állnak Nagy Konstantin eszmeiségével" – hangsúlyozta Surján László kereszténydemokrata politikus.

Nebojsa Stefanovic, a szerb parlament elnöke rámutatott: ”Mindenkinek joga van ahhoz, hogy azt higgye, amit a szíve diktál neki - mondja ki a Milánói Ediktum. Ez a gondolat máig minden vallási és civil szabadságunk alapja. Ez a liberális üzenet, mely civilizációkat békített meg egymással európai kultúránk és emberségességünk alapkövét képezi. Ez az egyetlen járható út mindannyiunk számára". III. Gergely, melkita antiókiai pátriárka Szíria jelenével kapcsolatban kifejtette: ”Országom számára a megbékélés az egyetlen járható irány”.

Köves Slomó vezető rabbi napjaink vallásszabadságáról kisebbségi szemszögből beszélt. ”Gondolatok és eszmék sohasem lesznek elég erősek ahhoz, hogy egy szabad Európában éljünk, ahol valós vallásszabadság van, meg kell találnunk az arany középutat egyház és állam viszonyában. Magyar zsidóként ma ki tudom mondani, hogy 2000 éve nem volt ilyen jó zsidóként élni Európában, mint ma. Európa nagy kérdése ma nem a vallások közötti különbözőségek kezelése, hanem az, hogy hogyan látjuk Európa jövőjét, s hogy tudunk-e a vallási és szekuláris értékek között közös nevezőt találni" – mondta el Köves rabbi a konferencián.

”A Milánói Ediktum mindannyiunk közös európai öröksége. Ma azonban nem azért vagyunk itt, hogy magunktól eltelve vállon veregessük magunkat, hanem azért, hogy jobbá tegyük magunkat. Nagy Konstantin szellemiségét életre kell keltenünk, s a szép gondolatokat tartalommal kell megtöltenünk" – zárta Surján László a konferenciát.

Háttér: A konferencia előadói között volt Nebojsa Stefanovic, a szerb parlament elnöke; Őszentsége III. Gergely, Antóchia melkita bizánci katolikus egyház pátriárkája; Patrick Daly atya a COMECE főtitkára; Köves Slomó az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija; Emmanuel, Franciaország metropolitája; Michael Hesemann, német egyháztörténész és újságíró; Esther Kattenberg, az Open Doors nemzetközi jogvédő szervezet képviselője; Roger Kiska, az Aliance Defencing Freedom szervezet vezető jogásza és Richard testvér a Taize közösségből.