Az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának állásfoglalása az európai egészségügyi unióról

01.07.2020

Az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának állásfoglalása az európai egészségügyi unióról

Amikor minden jót kívánunk valakinek a születésnapja vagy az újév alkalmából, az utolsó mondat már a Covid19-válság előtt is többnyire így hangzott: „Legfőképpen pedig jó egészséget.”

„Ha egészség van, minden van” – tartja a mondás, amely régi ugyan, de annál inkább igaz. A 2020-as év egy világjárvány jegyében telt, amely világszerte sok százezer ember halálát okozta. A világjárvány az összes tagállamot sújtotta, és jóllehet többnek sikerült ellaposítania a járvány görbéjét, a Covid19 továbbra is óriási probléma, és valószínűleg mindaddig az is marad, amíg nem sikerül hatékony oltóanyagot találni.

A Covid19 bizonyította, hogy az egészségnek sokkal központibb szerepet kell kapnia az európai politikában. Az EPP képviselőcsoport egy európai egészségügyi unió gyors megvalósítását szorgalmazza.

1. A kereszténydemokrata világnézet

Kereszténydemokrata és humanista gyökereinek köszönhetően az EPP képviselőcsoport mindig az egyén jóllétét – a polgárok testi, lelki és szociális jóllétét – helyezi fellépéseink középpontjába. A kereszténydemokrata alapító atyák ennek megfelelően az összes európai állampolgár jóllétét tették az európai politika alapjává. A béke és az EU által vallott értékek előmozdítása mellett azóta ez az EU három fő céljának egyike, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke rögzít.

Mindenekelőtt, mi, kereszténydemokraták határozottan hiszünk abban, hogy az emberek jobb jövőt alakíthatnak ki. Az orvosok, az ápolók és a gyógyszerészek sok millió európai mindennapi életét teszik jobbá, és úgy gondoljuk, hogy helyes szakpolitikákkal és megfelelő politikával ugyanezt érhetjük el. Befolyásolni kívánjuk az orvostudomány fejlődését és a tudományos haladást. Hiszünk egy jobb jövőben. Támogatjuk a tudományos eredményeket és haladást, és azt akarjuk, hogy Európa céltudatosan az összes ember jóllétének előmozdítása érdekében használja a tudományt.

A kereszténydemokraták hisznek egy olyan társadalomban, amely segíti a rászorulókat. Számunkra az orvostudomány fejlődése nem csupán egy új üzleti modell. Számunkra az orvostudomány fejlődése egyszerűen annak szükségessége, hogy mindenkinek a mindennapi életét jobbá tegyük, jövedelmének, végzettségének és annak megfelelően, hogy Európa mely régiójából származik. Hiszünk abban, hogy az egyének képesek fejlődni, teremteni és mindenki másnak a jóllétéhez hozzájárulni, anélkül hogy ebben visszatartanák vagy túlzottan támogatnánk őket. Hiszünk egy olyan társadalomban, amely lehetővé teszi az egyén számára a részvételt szabadsága megőrzése mellett.

Egyetértünk az innováció előnyeivel, és döntéseinket a tudományra alapozzuk. Tudjuk, hogy a technológiának kell az embereket szolgálnia, nem pedig megfordítva, de azt is, hogy nem zárkózhatunk el olyan új technológiai lehetőségek elől, mint az alkalmazások, a nagy adathalmazok (Big Data), a mesterséges intelligencia (MI) és a személyre szabott orvoslás. Éppen ellenkezőleg, azt akarjuk, hogy Európa járjon az élen, és maga alakítsa ezeket az új trendeket. Az embereket állítjuk az innováció középpontjába. Az orvostudomány fejlődésének egy világos, emberközpontú értékrendszerbe kell beágyazódnia.

Mi, kereszténydemokraták már világos álláspontot foglaltunk el az egészségügyi ágazatban rejlő európai lehetőségek kiaknázását illetően: támogatjuk polgárainkat például a rák elleni küzdelemben. Meggyőződésünk, hogy értékeink, nagyságrendünk, hajlandóságunk arra, hogy nagyobb mértékű innovációra törekedjünk és e tudást a teljes tudományos közösségben megosszuk, olyan kulcsfontosságú elvek, amelyek lehetővé fogják tenni, hogy a rák fenyegetése elleni küzdelmet megkísérelve jobbá tegyük az európaiak életét. Ugyanezeknek az értékeknek kell vezérelniük bennünket abban a törekvésünkben, hogy valamennyi európai számára garantáljuk a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.

Mivel az orvoslás végső soron előzetes tudáson alapul, a nagy adathalmazok és az MI lehető legjobb felhasználása lehetővé teszi a kutatók és az orvosok számára, hogy közvetlenül lekérdezzék a múltat, ezáltal gyorsabb és pontosabb előrejelzéseket adjanak a jövőre nézve. Tudatában vagyunk annak, hogy az egészség területén a technológia döntő tényező lehet az életmentésben.

Tudjuk továbbá, hogy az orvostudomány előtt álló nagy kihívásokat, mint amilyenek a betegségek és a világjárványok, csak együtt oldhatjuk meg. Ezért Európában és kontinensünk határain túl is együtt kívánunk működni. Tisztességes kereskedelmi megállapodásokkal egybe kívánjuk gyűjteni az egészségügyi szakembereket, hogy hatékonyabban megoszthassuk tudásunkat, és hálózatokat hozzunk létre az egészségügyi ellátás Európában és külföldön történő javítása érdekében.

Továbbá azt akarjuk, hogy Európa határozottan emelje fel a hangját mindenki ellen, aki a világjárványokat, betegségeket és más egészségügyi kockázatokat hatalmi játszmákra próbálják felhasználni. Küzdünk a félretájékoztatás és az olyan országok ellen, amelyek fontos információkat rejtenek el a betegségeket vagy a világjárványokat leküzdésére vonatkozóan. Élni fogunk a gazdasági erőnk adta lehetőségekkel, és szankciókkal lépünk fel azon országokkal szemben, akik kockára teszik az európai állampolgárok életét, akár azáltal, hogy félretájékoztatnak vagy nem tájékoztat bennünket, akár azzal, hogy játszmákra használják a világjárványt. A jövőre nézve a valóban kereszténydemokrata biztonság egyik sarokköve az egészségügyi kockázatok kezelése lesz.

Egy olyan Európai Unióban hiszünk, amely az összes európait tiszteletben tartja, védi és támogatja. Egy olyan Európai Unióban hiszünk, amely lehetővé teszi és előmozdítja az innovációt, és mindannyiunk életéhez hozzájárul.

Uniónk egy egészségügyi unió is, amelynek középpontjában személyközpontú politikák állnak.

Az egészségpolitika keretében hozott minden döntésben figyelembe kell venni a férfiak és a nők egyéni szükségleteit.

Uniónk egyben olyan Unió is, amely továbbra is nyitott a határain kívüli világra. Kiállunk a nemzetközi együttműködés mellett annak érdekében, hogy Európa hasznot húzhasson az orvostudomány fejlődéséből, és hozzájárulhasson ahhoz. A tudományos és orvostudományi együttműködés olyan, mindenki számára előnyös helyzetet fog teremteni, amely társadalmunknak és gazdaságunknak egyformán a hasznára fog válni. Mindezt abban a tudatban tesszük, hogy Európát globális felelősség is terheli, amelynek alapján az uniós fejlesztési támogatás keretében a világ más tájain is hozzájárul a lakosság egészségének fejlesztéséhez. Támogatni kell az ellenállóképesség kialakítását és a felkészültség növelését a partnerországok egészségügyi ágazataiban. Ehhez kulcsfontosságú az egészségügyi szakemberek oktatása és képzése. Gondoskodnunk kell arról, hogy az EU által a Covid19-válságra adott humanitárius és egészségügyi válasszal ne éljenek vissza ideológiák és politikai napirendek előmozdítása céljából.

A COVID-19 válság bebizonyította, hogy ahhoz, hogy a globalizált és összekapcsolt világban polgáraink előnyeit kiaknázhassuk, az EU-nak erős egészségügyi politikával kell rendelkeznie.

Éppen ez az az egészségpolitikai alap, amelynek uniós szinten történő megerősítését kívánjuk elérni. Az EU számára – ahol szükséges – meg kell adni a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy tényleges egészségügyi unióvá váljon, amely a következő elveken nyugszik:

Európa, amely tiszteletben tart;
Európa, amely védelmet és támogatást nyújt; és
Európa, amely újít és utat tör, hogy mindannyiunk életét jobbá tegye.

2. Hatáskörök és felelősségek

A Covid19-válság megmutatta, hogy az egészségügyi veszélyek nem tartják tiszteletben a határokat, és hogy miért van szükség összehangoltabb európai válaszra.

Az egészségpolitika számos területe továbbra is a tagállami a felelősség. Az Európai Uniónak azonban sokkal több lehetősége van, mint amennyit jelenleg kihasznál.

Az EUMSZ (168. cikk) és az Európai Unió Alapjogi Chartája (35. cikk) elismeri, hogy „[v]alamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét”, és „[a] Bizottság az (1) bekezdésben előirányzott, az egészségügyre, a biztonságra, a környezetvédelemre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó javaslataiban a védelem magas szintjét veszi alapul, különös figyelemmel a tudományos tényeken alapuló új fejleményekre. Az Európai Parlament és a Tanács saját hatáskörén belül szintén törekszik e célkitűzés megvalósítására” a belső piac létrehozása és működése érdekében (114. cikk).

Az EUMSZ kifejezetten elismeri az Unió jelentős szerepét, amely „az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek testi és szellemi egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás által, továbbá a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérését, az ilyen veszélyek korai előrejelzését és az ezek elleni küzdelmet.” (168. cikk).

Az EU e hatáskör keretében dolgozott a közegészség javításán (pl. nyilvános kampányok a dohányzás, az alkohol, az elhízás és a kábítószerek ellen), a határokon átnyúló súlyos fenyegetések kezelésén (pl. antimikrobiális rezisztencia), az emberi és állatbetegségek megelőzésén és kezelésén (pl. kergemarhakór), az emberi egészséget érintő kockázatok mérséklésén (pl. élelmiszerjog és a REACH-jogszabály), valamint az egészségügyi stratégiák tagállamok körében történő harmonizálásán (pl. az egészségügyi szakemberek és a betegek mobilitása). Az olyan szakosodott ügynökségek, mint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) létrehozása jól példázta az EU növekvő elkötelezettségét az egészségügyi politika iránt. A 9,4 milliárd eurós javasolt költségvetéssel rendelkező „az EU az egészségügyért” uniós egészségügyi program határozottan jelzi, hogy az EU egyre nagyobb szerepet játszik a népegészségügyi politikában.

Az uniós szinten már elvégzett munka ellenére még mindig jelentős mozgástér áll az Európai Unió rendelkezésére a hatályos Szerződések keretében, hogy sokkal több eredményt érjen el az egészségpolitika területén. A Szerződések egészségügyi rendelkezései még mindig nagyrészt kihasználatlanok az általuk elérhető célokhoz képest. Az Unió olyan hatáskörökkel rendelkezik, amelyek a jelenleg megvalósítottnál több fellépést engednek meg. Például a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvnek, amely a szolgáltatásnyújtás szabadságának területére tartozik, és a törvényi rendelkezések közelítésére irányul, eredményesebbnek kell lennie ahhoz, hogy megszűnjenek a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások nyújtása előtt álló meglévő akadályok.

Például széles körben elismert, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint a bevált gyakorlatok tagállamok közötti jobb összehangolása és előmozdítása jelentős előnyökkel járhat.

Másrészről viszont tudjuk, hogy az egészségügyi rendszerek pénzügyi forrásainak nagy része továbbra is tagállami szinten marad, és számos hatáskört a tagállamok gyakorolnak. A nagyratörő európai egészségpolitikának tiszteletben kell tartania e tényeket, és nem támaszthat olyan elvárásokat, amelyek soha nem valósíthatók meg. Nem minden egészségügyi projekt finanszírozható egy nagyobb uniós egészségügyi programból, és a szubszidiaritás elvének megfelelően nem minden jó elképzelés valósítható meg európai szinten. Mégis eltökéltek vagyunk amellett, hogy egy sokkal erősebb uniós egészségpolitikán munkálkodjunk, előmozdítsunk minden szükséges intézkedést, amely egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkezik, és többek között az egészségügyi szolgáltatások belső piacának széttöredezettségét hivatott csökkenteni.

A mi Európánk a szubszidiaritásra és a szolidaritásra épül. Például minden régió sokkal jobban tudja Brüsszelnél, hogy hol és hogyan működtesse a szomszédságában lévő kórházat vagy egészségügyi központot. A nemzeti politikusok tudják, hogyan lehet a legjobban megszervezni az orvosi ellátást és az egészségügyi rendszert. A csak közösen kezelhetőek a határokon átnyúló fenyegetések, a közös belső piacunkon forgalmazott termékek innovációnak kedvező és az egészségügyi kockázatokat korlátozó szabályozása vagy a határokon átnyúló egészségügyi ellátás és számos más terület kapcsán azonban Európa jelenti a legjobb megoldást. Nem csupán egy szintre vagyunk jogosultak, különböző szinteken gondolkodunk és cselekszünk. Egyszerűen az emberek szükségleteit állítjuk a középpontba, és határozottan hiszünk egy jobb, ellenállóbb Európában, valamint a szubszidiaritás és a szolidaritás Európájában.

A világjárvány kitörésének kezdeti szakaszában az összehangolt uniós szintű fellépés hiánya valós problémákhoz vezetett, így például a belső határok lezárásához és a belső piac megbénulásához, amely rendkívüli módon megnehezítette az alapvető áruk, például a gyógyászati termékek áramlását. Ezért kérjük a tanulságok levonását és az összehangoltabb megközelítést, amely valós és tényleges hatáskörökkel ruházza fel az EU-t, és hozzáadott értéket nyújt a tagállamok jelenlegi és jövőbeli válságai során.

Az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy a világjárvány nem ismer határokat vagy ideológiákat, és hogy annak leküzdéséhez szükség van a teljes nemzetközi közösség együttműködésére és szolidaritására, valamint az ENSZ-rendszer és különösen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megerősítésére. Az EPP képviselőcsoport meggyőződése, hogy minden érintett felet, többek között Tajvant is be kell vonni a WHO üléseibe, mechanizmusaiba és tevékenységeibe, különösen a globális közegészségügyi válságok alatt.

3. Új realitások

A demográfiai trendek, az éghajlattal kapcsolatos kihívások, az innovációhoz való hozzáférés, a kezelések mindenki számára való jobb hozzáférhetősége, a krónikus betegségek nagy aránya, a digitalizáció (e-egészségügy) és az egészségügyi rendszerek fenntarthatósága máris jobban ráirányította a figyelmet európai szinten az egészségpolitikára. Ezek a kihívások összehangolt uniós szintű választ igényelnek, mivel valamennyi tagállamot közösen érintik, és nem ismernek határokat.

E trendek tartósak lesznek, és egyszerűen fel fogják gyorsítják az egészségpolitikai változásokat. Figyelembe kell vennünk az egészség terén fennálló társadalmi és földrajzi különbségeket, és Európa-szerte biztosítanunk kell a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.

Az Európai Bizottság nemrégiben, az európai szemeszter keretében a tagállamokhoz intézett legutóbbi ajánlásaiban aggályokat vetett fel a nemzeti egészségügyi rendszerek azonnali és hosszú távú ellenállóképességét illetően a jövőbeli veszélyhelyzetek kezelése terén, felismerve, hogy a Covid19-világjárvány felszínre hozta a nemzeti egészségügyi rendszerek hozzáférhetőségével, hatékonyságával és rezilienciájával kapcsolatos, már korábban is fennálló strukturális problémákat. Elismert tény, hogy nem elégséges az egészségügyi ellátás finanszírozása, valamint hogy gyenge az alapellátás, és rossz a koordináció.

Ez a válság megmutatta annak fontosságát is, hogy bizonyítékokon alapuló egészségpolitikákkal kell rendelkeznünk. Ez a kezelésre és a megelőzésre irányuló kezdeményezéseket egyaránt magában foglal. A megelőző intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, és biztosítaniuk kell a maximális egészségügyi eredményt.

4. Covid19, az utolsó felhívás a változásra

A Covid19 eddig példa nélküli korlátozó intézkedéseket kényszerített ránk, hogy megvédjük közösségeinket, minthogy óriási nyomás alá helyezte egészségügyi ellátó rendszereinket.

Az EPP képviselőcsoport hálás a frontvonalban dolgozó összes munkavállalónak: az orvosoknak, az ápolóknak, a takarítóknak és családjaiknak.

Az elvesztett életek nagyságrendje és az összehangolás hiánya ellenére számos eredményt is felmutathatunk: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) felgyorsította az oltóanyagok és gyógyszerek jóváhagyását célzó eljárást, az Európai Bizottság Európa-szerte több mint 100 kutatócsoportot finanszíroz, többek között a Covid19 elleni oltásra irányuló első klinikai vizsgálatokat is az Európai Unióban. Rugalmasan reagáltunk, és az összes fennmaradó költségvetési forrást mozgósítottuk a válság leküzdése érdekében. Az Európai Parlament az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatát követően kevesebb mint két hét alatt megállapodásra jutott az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet átmeneti módosításáról a jelenlegi világjárvány alatt az alapvető felszerelések ellátását érintő bármilyen zavarok minimalizálása érdekében. Az Európai Bizottság iránymutatásokat vezetett be és pénzügyi támogatást nyújtott a Covid19-betegek más tagállamokban való kezelése céljából arra az esetre, ha a belföldi kapacitások kimerültek, és az Európai Bizottság két mechanizmust mozgósított (rescEU és közös közbeszerzés), hogy több felszerelést juttasson a leginkább rászoruló tagállamokba. Végül, de nem utolsó sorban, az Európai Unió globális partnerekkel egyesítette erőit, hogy elindítson közös kötelezettségvállalást – a koronavírussal kapcsolatos globális válaszintézkedésekre vonatkozóan. Végezetül, nagyon örvendetesnek tartjuk az Európai Bizottság által elfogadott uniós oltási stratégiát, és részt fogunk venni annak gyors végrehajtásában.

Mindannyian egyetértünk azonban abban, hogy ez nem elég. Sokkal több a tennivaló ebben az akut válsághelyzetben, és jobban fel kell készülnünk a jövőbeli válságokra.

Az EPP képviselőcsoportnak határozott meggyőződése, hogy Európa csak úgy tud túljutni ezen a válságon, ha az európai család összetart, szolidaritást mutat és felelősséget vállal. Mindannyiunkra feladat hárul. Vigyázunk egymásra. Megbízunk egymásban. Távolságot tartunk, hogy védjük a kiszolgáltatott embereket.

A Covid19 miatti korlátozások egy részének lazítása indokolt, hogy lehetővé tegyük a gazdasági tevékenység és a társadalmi élet folytatását, beleértve azt is, hogy a gyermekek – amennyiben lehetséges – folytathassák tanulmányaikat. Nagyon aggódunk azonban amiatt, hogy az intézkedések túl gyors feloldása a vírus második hullámához vezethet, amely próbára tenné egészségügyi ellátó rendszereink kapacitását, tekintettel arra, hogy minél több Covid19-beteg szorul kórházi kezelésre, annál nehezebb helyzetbe kerülnek az egészségügyben dolgozók és családjaik. Sok ember sokkal előbb meghal, mint ameddig alapvetően élhetne, és az egészségügyi dolgozók testileg és lelkileg is erejükön felül teljesítenek. A korlátozó intézkedések feloldására csak fokozatosan kerülhet sor, uniós szinten összehangoltan, valamint a közösségi távolságtartás határozott végrehajtása, az egyéni védőeszközök használata, általános tesztelés és kontaktkutatás mellett. Az EU-nak és a tagállamoknak késznek kell lenniük arra, hogy regionális jelleggel újra bevezessék a korlátozásokat, ha ezt a közegészségügyi szakemberek szükségesnek ítélik.

A valóság bizonyította, hogy külön-külön fellépve nem tudunk túljutni ezen a válságon. Sem azáltal, hogy szembeállítjuk a nemzeti hatásköröket az európai hatáskörökkel. A válságot csak úgy tudjuk leküzdeni, ha együttműködünk.

5. Az EPP képviselőcsoport cselekvésre szólít fel

Ahogyan közeledünk a Covid19 kilépési stratégiák felé, a gazdasági és társadalmi kilábalással együtt, az EPP képviselőcsoport széles körű gondolkodást kezdeményezett a világjárványból levonható első tanulságokról, az egészségpolitikát helyezve prioritásaink középpontjába, és a legtöbbet kihozva abból, ami a meglévő intézményi kereten belül elérhető: 

  1. Az EPP képviselőcsoport határozottan támogatja az egészségügyi szempontok minden szakpolitikában való érvényesítésére vonatkozó megközelítést és annak teljes körű végrehajtását a népegészségügy ágazatközi jellegére tekintettel, valamint az egészségügyi szempontok valamennyi releváns politikába, például a mezőgazdasági, a közlekedési, a nemzetközi kereskedelmi, a kutatási, a környezetvédelmi és az éghajlat-politikába való horizontális integrálását igyekszik elérni;
  2. Az új többéves pénzügyi keretnek valamennyi kapcsolódó költségvetési sorban, a strukturális alapoktól kezdve az ESZA-n át a kutatásig jobban kell összpontosítania az egészségre mint abszolút prioritásra. Az EPP képviselőcsoport üdvözli „az EU az egészségügyért” program létrehozására irányuló javaslatot, és egy jobban finanszírozott, önálló, szilárd és nagyratörő egészségügyi programot támogat, amely képes bármely jövőbeli világjárvánnyal és egészségügyi fenyegetéssel szembenézni. Ez a program egyben kezelni fogja a népességelöregedés, a betegségmegelőzés kihívásait, elő fogja mozdítani az egészséges életmódot egy egészséges és nem mérgező környezetben, fel fogja készíteni egészségügyi rendszereinket az újonnan megjelenő technológiákra, és biztosítani fogja az egészségműveltséget. Az EPP képviselőcsoport megállapítja, hogy az uniós kohéziós politika szintén egyike lesz a válság következményeivel való megbirkózásra szolgáló eszközöknek. Az EPP képviselőcsoport sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson az egészségügy számára előkelőbb helyet a kohéziós politikán belül, mivel az egészségügyi létesítményekhez való egyenlő hozzáférés Európa egészében való biztosításához beruházásokra van szükség. Az EPP képviselőcsoport elkötelezi magát amellett, hogy a bizottsági javaslatról történő gyors megállapodáson és a gyors végrehajtására fog törekedni;
  3. Az EPP képviselőcsoport felszólít egy külön uniós alap létrehozására, amely segítséget nyújtana a tagállamoknak kórházi infrastruktúrájuk és egészségügyi szolgáltatásaik megerősítéséhez, a legmagasabb szinten biztosítva az egészségügyi ellátást, a kezelést és az egészségtudományokkal és az innovációval kapcsolatos kutatást. Az EPP képviselőcsoport szorgalmazza az uniós régiókban a világjárványokra szakosodott kórházak európai hálózatának létrehozását, hogy elkerülhető legyen a kórházakban a túlzsúfoltság. E szakosodott struktúra egészségügyi ellátással, kutatással és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdításával foglalkozna;
  4. Az egészségügyi kutatás (az alapkutatástól a transzlációs kutatásig) alapvető fontosságú a betegségek megelőzéséhez diagnosztizálásához és kezeléséhez. Az egészségügyi kutatás azonban nagyon széttöredezett Európában. Kívánatos lenne a tagállamokban végzett kutatással való nagyobb mértékű együttműködés. Az egészségügyi kutatási adatok szintjén is határozott fellépésre van szükség. Hangsúlyozzuk, hogy a klinikai kutatásnak nemi szempontból kiegyensúlyozott megközelítést kell követnie, hogy értékelni lehessen, hogy a lehetséges oltóanyagok vagy kezelések milyen eltérő hatást gyakorolhatnak a férfiakra és a nőkre. Az EPP képviselőcsoport támogatja egy uniós egészségügyi akadémiai hálózat létrehozását egy európai globális egészségügyi terv részeként, amelyben tagállamonként legalább egy (egyetemi) kórház részt venne, és amely az élvonalbeli európai orvostudományi kutatás és képzés nemzeti elterjesztő központjaként szolgálna. Ezen uniós egészségügyi akadémiai hálózat keretében kötelező és rendszeres jelleggel kerülne sor az információk megosztására, a legjobb gyakorlatok továbbadására és alkalmazotti csereprogramok megszervezésére. Ez a hálózat kritikus jelentőségű lesz az egészségügyi kutatás széttöredezettségének leküzdéséhez Európában, mivel több szinergiát és kutatási együttműködést fog előmozdítani tagállami szinten, és javítani fogja a technológiai és infrastrukturális erőforrások biogyógyászati közösség általi megosztott használatát. Emellett információkhoz való hozzáférést kell biztosítania a polgárok számára azokra a területekre vonatkozóan, amelyekre a tagállamok az új és újonnan megjelenő betegségekkel kapcsolatban gyógyászati területen szakosodtak;
  5. Egyes tagállamok szolidaritásról tettek tanúbizonyságot azzal, hogy biztosították a betegek határokon átnyúló áthelyezését olyan, más tagállamokban lévő kórházakba, amelyek még rendelkeztek kezelési kapacitásokkal, valamint a szakképesítésekről szóló irányelv révén az egészségügyi szakemberek határokon átnyúló mobilitását, amely a válság alatt is a szabad mozgás elve egyik sarokkövének bizonyult. Az EPP képviselőcsoport iránymutatásai révén támogatja ennek az eszköznek a megerősítését. Az EPP képviselőcsoport támogatja az egészségügyi létesítmények további koordinálását, hogy átmenetileg csökkentsék a túlterheltebb struktúrákra háruló terheket. Sürgősen ki kell adni az EU egészségügyi dolgozóira vonatkozó új cselekvési tervet (mivel a régi 2020-ban lejár), amely figyelembe veszi a világjárvány tapasztalatait, hogy új, megfelelő stratégiai és működési keretet biztosítson az egészségügyi szakemberek számára, a határokon átnyúló mobilitásukkal összefüggésben is, mivel az létfontosságú lehet a létesítmények számára, amelyekben dolgoznak, különösen olyan veszélyhelyzetekben, mint amilyen többek között egy világjárvány is. A határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv jobb átültetésére van szükség, különösen miután az EUB ítélkezési gyakorlata tisztázta a betegmobilitás, a költségtérítési eljárások és az előzetes engedélyezés fő fogalmait. E tekintetben a hatékonyabb működés révén jobban ki kell használni az európai referenciahálózatokban rejlő lehetőségeket, és a tagállamoknak az előzetes engedélyezés egyszerűsített és világosabb rendszerét kell előirányozniuk;
  6. A tagállamoknak és a határrégióknak hatékonyan és pénzügyi fenntarthatóság mellett, adminisztratív akadályok nélkül el kell mélyíteniük a határokon átnyúló egészségügyi együttműködést, többek között oly módon, hogy a határmenti térségben a beteg lakóhelyének közelében a határ mindkét oldalán jó minőségű szolgáltatásokhoz biztosítanak hozzáférést. Ösztönözni kell a kórházközi megállapodásokat, lehetővé téve a sürgősségi segélyszolgálatok számára, hogy életmentés érdekében a sürgős hívások alapján átlépjék a határt;
  7. A Covid19 új kitörése megmutatta nekünk, hogy az oltóanyagokat és a terápiákat illetően tovább kell erősítenünk a költségvetési támogatást a kutatás és a tudomány érdekét szolgáló erőfeszítések összehangolása érdekében, és tovább kell egyszerűsítenünk a gyógyszerek és vakcinák jóváhagyási rendszerét, anélkül hogy ez csorbítaná az egészségügyi biztonságot. Mindig ki fogunk állni a technológiai haladásért a vakcinák és terápiák fejlesztése terén. E megközelítés részeként készen állunk arra, hogy felkaroljuk a rugalmas szabályozást, ha az válság idején szükségessé válik ahhoz, hogy a klinikai vizsgálatokat sürgősen és biztonságosan le lehessen bonyolítani. Jóllehet tiszteletben tartjuk az elővigyázatosság elvét, a vakcinák és terápiák fejlesztését nem akadályozhatja a bizonyos technikákkal szembeni megalapozatlan bizalmatlanság. Mindent latba kell vetnünk annak érdekében, hogy ezeket az EU-ban fejlesszük és előállítsuk, valamint világszerte elérhetővé és megfizethetővé tegyük, mégpedig egy uniós szintű közös közbeszerzés alkalmazásával a polgáraink számára történő forgalmazásuk érdekében. Párbeszédre és együttműködésre számítunk, de ha először Európán kívül fejlesztenek ki vakcinát, és mások nem hajlandók azt megosztani velünk, rendelkezünk „B” tervvel. Például jogilag meg lehet kísérelni az úgynevezett kényszer- vagy kötelező engedélyezést. Erre azonban az uniós tagállamoknak együtt kell vállalkozniuk. Az eljárással és az uniós szintű koordinációval kapcsolatos feladatokat nem az egyes országokra, hanem az Európai Bizottságra kell bízni. Kereskedelmi intézkedéseket is mérlegelni kell annak biztosítása érdekében, hogy a gyógyszereket és az oltóanyagokat az EU-ban és az EU-n túl is mindenki számára elérhetővé tegyék. Az orvostechnikai eszközök tekintetében az Európai Bizottság által lebonyolított közös közbeszerzési eljárások a válság során sikeresnek bizonyultak, ezért ezeket a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök esetében még jobban ki kell terjeszteni. Az oltóanyagok kutatására és klinikai vizsgálataira irányuló összes erőfeszítés ellenére fontos hangsúlyozni, ahogy a vírusellenes gyógyszerek úgyszintén kritikus jelentőséggel bírnak;
  8. A jövőben meg kell vizsgálni, hogy az EU-ban is létre lehetne-e hozni a köz- és magánszféra közötti partnerségek olyan modelljeit, mint az Egyesült Államokbeli Orvosbiológiai Kutatás-fejlesztési Hatóság (Biomedical Advanced Research and Development Authority), annak érdekében, hogy hasonló válság esetén gyorsabban lehessen reagálni;
  9. Az antimikrobiális rezisztencia egy súlyos globális egészségügyi fenyegetés és súlyos kockázat az európai polgárok jóllétére nézve, amely alapvető kihívás elé fogja állítani az európai egészségügyi rendszereket és társadalmakat. A WHO adatai szerint Európában évente 33 000 ember hal meg azért, mert az antibiotikumok elveszítették a hatásosságukat. Az EPP képviselőcsoport azon fog munkálkodni, hogy ezt abszolút prioritássá tegye az európai egészségpolitika számára, többek között azáltal is, hogy több finanszírozást fordítanak az e területen oly égetően szükséges kutatásra. Ezért támogatjuk az európai jogszabályok szigorú végrehajtását az állatgyógyászat területén. A nyomon követésen túlmenően az egységes egészségügyi megközelítés keretében támogatjuk a teljesítménymutatókat és az antibiotikumok felhasználásának folyamatos csökkentését az állatgyógyászat területén. Meggyőződésünk az is, hogy az antibiotikumok emberi felhasználását is csökkenteni kell. A tagállamoknak sürgős intézkedéseket kell hozniuk, hogy az emberi felhasználásra szánt antibiotikumokat elővigyázatosan írják fel, és javítsák a kórházakban a higiéniát. Arra kérjük a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy milyen jogi alternatívák állnak rendelkezésre az európai jogalkotás számára, ha a tagállamok nem lépnek fel megfelelően. Elsődleges prioritás számunkra egy olyan keret létrehozása, amely ösztönzi az új antibiotikumokra irányuló innovációt, mert égető szükségünk van arra, hogy új termékek kerüljenek piacra a betegek számára. Még elővigyázatos felhasználást feltételező forgatókönyv esetén is új anyagokra lesz szükségünk, ha nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, hogy egyáltalán semmilyen antibiotikum nem hat, és lejár az antibiotikumok kora. Ami a gyógyszeripart illeti, pillanatnyilag nem vonzó e területen befektetni, mivel a piacra kerülő új antibiotikumok felhasználása – alapos okkal – korlátozott lesz. Emiatt vagy a ritka betegségek kezelésére használt gyógyszerek, illetve a gyermekgyógyászat területén használtakhoz hasonló ösztönzőkre vagy új, innovatív ösztönzőkre van szükség;
  10. Az európai globális egészségügyi terv leghatékonyabb intézkedéseinek egyike, a megelőzés előtérbe helyezése; e prioritásnak megfelelően előmozdítjuk a gyermekek, az idősek és az európai népesség valamennyi sérülékeny csoportjának oltására vonatkozó egységes, következetes európai oltási naptár létrehozását;
  11. Európai ipar: az EPP képviselőcsoport támogatja az uniós dimenzióval rendelkező vállalatok segítését, ösztönözve az EU-n belüli innovációt és termelést, az ellátási láncok és az e termékek – kiváltképp a fertőtlenítő zselék, a lélegeztetőgépek és a védőeszközök – előállításához szükséges gyártási kapacitások diverzifikálása révén csökkentve az EU harmadik országoktól való függőségét; valamint a digitális gyártási kapacitások, így például a 3D nyomtatási kapacitások összevonását és összehangolását, amelyek hozzájárulhatnak a szükséges eszközök gyártásához; olyan uniós kereskedelempolitikára van szükség, amelynek középpontjában az ellátási láncok diverzifikálását és ellenállóvá tételét támogató, nyitott stratégiai autonómia áll, valamint egy nyitott, szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer, amely biztosítja az egészségügyi termékek globális rendelkezésre állását, és amelyet egy, a stratégiai ellátási lánc diverzifikációját szolgáló alap egészít ki vállalkozásaink aktív támogatása érdekében; arra ösztönöz valamennyi országot, hogy csatlakozzon a WTO gyógyszerészeti vámlebontási megállapodásához, és szorgalmazza, hogy annak hatályát terjesszék ki valamennyi gyógyszerészeti és gyógyászati termékre. Az EPP képviselőcsoport véleménye szerint az EU-nak stabil európai szellemitulajdon-jogi rendszert kell fenntartania, hogy ösztönözze Európában a K+F-et és a gyártást, biztosítva, hogy Európa megőrizze újító és világvezető szerepét;
  12. Létfontosságú érdekünk, hogy virágzó és technikai szempontból fejlett európai egészségügyi ágazattal és versenyképes kutatói közösséggel rendelkezzünk. Ehhez az európai vállalkozások számára nagyratörő és világos szabályozási keretet, a tudomány és egészségügyi kutatás számára pedig célzott erőforrásokat kell biztosítani;
  13. Az EPP képviselőcsoport kitart amellett, hogy az EU-nak rendelkeznie kell egy gyorsreagálási képességgel, amely lehetővé teszi számára, hogy összehangoltan reagáljon a jelentős egészségügyi fenyegetésekre, különösen világjárványok esetén, amelyek könnyebben terjednek egy olyan kontinensen, amely a mozgás és a forgalom szabadságán alapul. Nem fordulhat elő újra a Covid19 alatti kijárási korlátozás első időszakában tapasztalt helyzet, amikor nemzeti szinten feltartóztattak alapvető árukat, így például védőeszközöket és orvostechnikai eszközöket, vagy ezeket nem lehetett a belső piacon szállítani. Az EPP képviselőcsoport egy egészségügyi autonómiára vonatkozó cselekvési terv elindítását szorgalmazza, hogy kellő számban állítsanak elő és tároljanak kritikus/alapvető gyógyszereket és gyógyszerkészítményeket, valamint kulcsfontosságú orvostechnikai eszközöket az EU-n belül, hogy ne függjünk nagyrészt külső szállítóktól. Az EU és a tagállamok egészségügyi veszélyhelyzetekre való reagálási képességeinek erősítése érdekében az EPP képviselőcsoport javasolja az egészségügyi veszélyhelyzetekre vonatkozó uniós jogszabályi rendszer jelenlegi világjárvány tapasztalatai alapján történő felülvizsgálatát és naprakésszé tételét. Egy gyorsreagálási információs rendszer révén minden tagállam közvetlenül és késedelem nélkül tájékoztatni tudná a többieket az alapvető gyógyszerek hiányáról, és így elindíthatná az elégséges készlet helyének meghatározására szolgáló mechanizmust;
  14. A gyógyszerhiányok növekvő fenyegetést jelentenek az európai polgárok egészsége és az európai egészségügyi ellátó rendszerek szempontjából. Az EU-nak és a tagállamoknak határozottan fel kell lépniük, hogy megelőzzék ezeket a hiányokat, és mérsékeljék hatásaikat. Ami az ellátási láncokkal kapcsolatos problémákat illeti, a Covid-helyzet rávilágított a gyógyszerek és a gyógyszerhatóanyagok Európán kívülről való beszerzésére szolgáló jelenlegi európai rendszer bizonyos fokú kiszolgáltatottságára. Fontos, hogy lépésekre kerüljön sor a szabályozók és az ágazat között az e kérdéssel kapcsolatban folyó jobb és hosszabb távú párbeszéd érdekében, biztosítva az adatok jobb megosztását, valamint az esetleges jövőbeli hiányokra vonatkozó előrejelzést. Az EPP képviselőcsoport az e problémával való megbirkózás érdekében nagyobb mértékű európai koordinációt és információmegosztást szorgalmaz. Kiállunk az ellátás és az ellátási láncok diverzifikációjának előmozdítása mellett, hogy biztosított legyen a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök rendelkezésre állása és hozzáférhetősége. Európának azonnal létre kell hoznia egy cselekvési tervet, amely kezeli az alapvető/életmentő gyógyszerek hiányát, a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök stratégiai készletének támogatásával, valamint amellyel válság idején elkerülhetők az egységes piac belső és külső zavarai. Nagyobb átláthatóságot szorgalmazunk a gyógyszerek előállítását és forgalmazási láncát illetően, valamint kérjük egy európai válságmegelőzési és -kezelési csoport létrehozását. Kötelességünk, hogy a betegek érdekében biztosítsuk az ellátást, és a célból az ajánlati felhívások esetében többé nem játszhat sarkalatos szerepet az árkritérium, hanem azt olyan kvalitatív kritériumokkal kell kiegészíteni, mint a telephelyek száma, termelési helyek, a társadalmi, környezeti, elektronikai és minőségi szabványoknak való megfelelés.
  15. Az EPP képviselőcsoport támogatja, hogy a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó meglévő európai program (EPCIP) keretében, amelynek középpontjában jelenleg a közlekedés és az energia áll, fordítsanak nagyobb figyelmet az egészségre, ami elvezetne a kritikus fontosságú európai egészségügyi infrastruktúrák azonosításához és kijelöléséhez, valamint hogy a Bizottság nagyobb mértékben részt vegyen a kritikus egészségügyi infrastruktúrák védelmének támogatásában a tagállamokban. Az EPP képviselőcsoport ezért határozottan kiáll amellett, hogy „az EU az egészségügyért” program keretében képviselt irányvonal támogassa a kritikus egészségügyi infrastruktúrákra, eszközökre, struktúrákra, folyamatokra és laboratóriumi kapacitásokra irányuló beruházásokat, beleértve a járványkitörések megfigyelésére, modellezésére, előrejelzésére, megelőzésére és kezelésére szolgáló eszközöket is. Az EPP képviselőcsoport támogatja egy új gyógyszerstratégia elindítását, amely többek között állandó megközelítéssé alakítja át az európai egészségügyi autonómiára vonatkozó cselekvési tervet, amelynek célja a gyógyszerellátás biztonságának biztosítása és az EU harmadik országoktól való függőségének csökkentése a kulcsfontosságú gyógyszerek és egészségügyi anyagok ellátása terén, többek között egyszerűsített eljárások révén, a biztonságosság és a hatásosság veszélyeztetése nélkül, figyelembe véve az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos kihívásokat; ezt az új gyógyszerstratégiát össze kell hangolni az Európai Bizottság által elindított új iparstratégiával; ahhoz, hogy egy valódi európai egészségügyi uniót hozzunk létre, összehangolt szemlélettel kell rendelkeznünk;
  16. A világjárványra történő hatékonyabb európai reagálás és az új „az EU az egészségügyért” program eredményesebb irányítása érdekében az EPP képviselőcsoport támogatja, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC) megerősítsék, és teljes jogú európai egészségügyi ügynökséggé alakítsák át, beleértve a korai reagálási és figyelmeztetési rendszerét is, minden egyes tagállamban egy külön ECDC-hatósággal és a tudományos közösséggel, amelynek határokon átnyúló intézkedéseket kell végrehajtania és össze kell hangolnia a világjárványra adott európai választ, továbbá azzal a képességgel, hogy közegészségügyi koordinációs központként működjön. Epidemiológiai képességei mellett a megerősített ECDC-nek egy holisztikusabb megközelítést kell alkalmaznia, és a stratégiák kidolgozásakor közgazdászokat és szociológusokat is be kell vonnia, és „szekvenciális egészségügyi elemzést” kell végeznie, hogy enyhítse az epidemiológiai fenyegetést és a válságokat. Kérjük a határokon átnyúló egészségügyi fenyegetésekről szóló európai irányelv sürgős értékelését, és sürgetjük a Bizottságot, hogy mielőbb tegyen javaslatot az általa szükségesnek ítélt módosításokra. A világjárványra való reagálás terén a következetesebb megközelítés támogatása érdekében arra kérjük a Bizottságot, hogy mérlegelje az irányelv helyett inkább rendelet alkalmazására vonatkozó elképzelést, és ellenőrizze, hogy ez összhangban lenne-e a Szerződéssel. Az EPP képviselőcsoport támogatja továbbá, hogy az EMA-nak megerősített hatáskört kell kapnia, hogy megelőzze és nyomon kövesse a gyógyszerhiányokat;
  17. A digitális megoldások, így például az e-egészségügy javítják az egészségügyi kérdések teljes életciklusát, a megelőzéstől a diagnózison át a kezelésig. Az EPP képviselőcsoport támogatja a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és más szuper-számítástechnikai eszközök használatát, így például egy egészségügyi adatokat tartalmazó uniós platform, valamint egy uniós veszélyhelyzeti koordinációs adatközpont létrehozását, amely képes segíteni az EU-t az adatgyűjtésben és a klinikai átvételben, a viselkedési mintázatoknak, az emberek áramlásainak és a létfontosságú termékeknek az azonosításában, valamint a prediktív elemzések futtatásában. Az EPP képviselőcsoport ösztönzi az elektronikus betegnyilvántartás létrehozását és a tagállamok közötti összekapcsoltság e téren való megteremtését is, valamint az adatgyűjtésre és -elemzésre vonatkozó közös uniós szabványok kidolgozását, hogy egy közös adatkészlet jöjjön létre. Meggyőződésünk, hogy az e-egészségügyi és m-egészségügyi alkalmazások továbbfejlesztését azok megbízhatóságára, a személyes adatok védelmére és a további digitális egészségműveltségre kell alapozni az EU-ban. Az adatok segítik a döntéstámogatást, az orvosi képalkotást, a bizonyítékokon alapuló politikát, a klinikai vizsgálatok és kutatás támogatását, valamint a világjárványok megelőzését és előrejelzését. Az EPP képviselőcsoport azonban meg van győződve az etika fontosságáról, és arról, hogy a személyes adatok megosztása során a magánélet védelmére, biztonságra és bizalomra van szükség. Az embereket nem nyugtalaníthatják e kérdések, és az egészségügyi ellátás és az innovatív kezelések hozzáadott értékét személyre fogják szabni (pl. személyes genetikai információk segítségével). Egy decentralizált tárolási rendszerben ösztönözni kell az alkalmazások önkéntes jelleggel történő használatát;
  18. Az EU-n belül jelentős eltérések állnak fenn az egészségügyi ellátó rendszerek kapacitása terén a rendelkezésre álló orvosok szempontjából. Emiatt az egészségügyi dolgozók hiányával küzdő régiókban csökken az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a betegek hosszú várólistákra kerülnek, csökken az egészségügyi rendszerek rezilienciája, és romlik a lakosság egészsége. Az EU-nak intézkedéseket kell elfogadnia, hogy mérsékelje ennek hatását, és biztosítsa, hogy az egész EU-ban megfelelő egészségügyi ellátási kapacitás álljon rendelkezésre a humán erőforrások szempontjából. Az Unió az EU-n kívülről származó egészségügyi dolgozókra is támaszkodik, ami negatív hatással lehet a származási országok egészségügyi rendszereire;
  19. Jelenleg több mint 30 millió európai él valamilyen ritka és elhanyagolt betegséggel, és a betegségre és a betegek jogaira vonatkozó kevés információ, kevés kezelési lehetőség és nagy mértékű pszichés, szociális és gazdasági kiszolgáltatottság mellett. A ritka és elhanyagolt betegségek nem állnak meg a határokon. A ritka és elhanyagolt betegségekkel kapcsolatos európai együttműködés és koordináció alapvető fontosságú, annak érdekében hogy lehetővé tegyék a betegek számára az elérhető legjobb szakértelemhez való hozzáférést, tekintet nélkül arra, hogy mely tagállamban élnek. A helyi és határokon átnyúló megoldások kidolgozása nagyon fontos a ritka betegséggel élő személyek és hozzátartozóik számára, hogy otthonukhoz közel javítsák az életminőségüket. Ezért európai hálózatok létrehozásával és határokon átnyúló helyzetben a költségtérítésre vonatkozó világos szabályok megállapításával kell támogatnunk az elérhető legjobb szaktudáshoz való könnyű hozzáférést a ritka és elhanyagolt betegségekben szenvedő betegek számára. Nagyobb beruházásokat kell eszközölnünk az elhanyagolt betegségek kutatása területén is, amelyek esetében gyakran még nem áll rendelkezésre semmilyen kezelés vagy diagnózis. Elegendő forrást kell rendelkezésre bocsátanunk az ilyen fajta betegségek biogyógyászati kutatásához, hogy diagnosztikai teszteket, klinikai vizsgálatokat és hatékony kezeléseket kapjunk eredményül;
  20. Számos jelentés és tanulmány hívja fel a figyelmet a Covid19 pszichológiai következményeire. A vírus terjedésének megállítása érdekében történő hosszú ideig tartó társadalmi elszigeteltség kényszere minden életkorú embert érint. Az egészségügyi dolgozóknak egyszerre kell megbirkózniuk a koronavírusos betegek gondozása és a saját és családtagjaik egészsége miatti aggodalom okozta stresszel. Az EPP képviselőcsoport kéri, hogy az Európai Bizottság készítsen az EU egészének mentális egészségére vonatkozó, 2021–2027-es időszakra szóló uniós cselekvési tervet, amely a társadalom jelentős mentális egészségügyi problémáival foglalkozik. A cselekvési terv részeként fel kell hívni a figyelmet a mentális egészség fontosságára. A cselekvési tervnek egy olyan kampányt is magában kell foglalnia, amelynek keretében tanácsot adnak a polgároknak arra vonatkozóan, hogy hogyan őrizhetik meg mentális egészségüket ezen új körülmények között, és tájékoztatják őket arról, hogy hol kérjenek szükség esetén tanácsot;
  21. Sürgős fellépésre van szükség az idősebbek egészségügyi és gondozási szükségleteinek kezelése érdekében. A Covid19 miatt öregotthonokban meghalt idősebb emberek nagy száma szükségessé teszi az öregkori ellátás sürgős felülvizsgálatát. Támogatjuk az idősek azon jogát, hogy maguk döntsenek ellátásukról, beleértve azt a lehetőséget is, hogy továbbra is otthonukban élve kapjanak támogatást az ellátásban, vagy szükség esetén hozzájussanak magas színvonalú bentlakásos intézményi ellátáshoz. Az EPP képviselőcsoport egy egészséges időskorra vonatkozó cselekvési tervet szorgalmaz, hogy növelje az idősebbek életminőségét, beleértve a jó minőségű egészségügyi ellátás biztosítását is. Az EPP képviselőcsoport a foglalkoztatás változásával és megszűnésével járó társadalmi hatásokat figyelembe véve egy gondozókra vonatkozó európai stratégia elfogadására hív fel, különösen a gondozási feladatokat ellátók esetében, akik között aránytalanul nagy számban vannak nők. Ez a gondozókra vonatkozó európai stratégia figyelembe vehetné az ápolás és ellátás biztosítása terén fennálló tagállami különbségeket, és finanszírozást biztosíthatna a kritikus infrastruktúrához, biztosítva, hogy az ápolók-gondozók és az ápolás-gondozás igénybe vevői egyaránt kellő figyelmet kapjanak az egészségügyi ellátásban és az általános ápolási-gondozási helyzetekben;
  22. A Covid19-cel összefüggésben fontos, hogy ne feledkezzünk meg az egyéb betegségekről sem. A Covid19 megkövetelte, hogy az orvosok a világjárvány kezelésére összpontosítsanak, és így kevés kapacitás maradt az egyéb gyógyászati és egészségügyi problémák kezelésére. E tekintetben az uniós országokban fennálló két fő halálokkal – a szív- és érrendszeri betegségekkel és a rákkal – kapcsolatban nagyobb erőfeszítést és együttműködést szorgalmazunk. Létfontosságú azonban foglalkozni a krónikus betegségek és a „csendes gyilkosok” betegekre, és az állami egészségügyi forrásokra gyakorolt jelentős hatásuk kezelésével is. A Covid-helyzet nagyon kritikusnak bizonyult a veszélyeztetett betegek, így pl. a cukorbetegek, az elhízottak és a több betegséggel diagnosztizált, gyakran több egyidejűleg fennálló betegségben szenvedő polgárok esetében. A tudományos kutatásnak az ezen és más, életet megváltoztató betegségek kezelési lehetőségeinek létrehozására kell összpontosítania. A modern és biztonságos egészségügyi rendszerek fenntartásához elengedhetetlen a különböző betegségek kezelésével kapcsolatos tudományos ismeretekbe való folyamatos beruházás;
  23. A rák évente 9 millió ember halálát okozza. Ez a betegség minden európai családot érint. Nagyon örülünk annak, hogy az Európai Bizottság és a Tanács közös ügyének tekinti a rák elleni küzdelmet mint prioritást – amit az EPP képviselőcsoport immár két éve kér. Egy valódi rákellenes főterv mellett állunk ki, amelynek keretében egyesítjük a kutatás terén tett erőfeszítéseinket, erőforrásainkat és tapasztalatainkat. A korai megelőzéstől kezdve a diagnózis felállításán, a kezeléseken és az ellátáson át a rákot túlélők jogainak megerősítéséig egyértelműen megállapítható az európai hozzáadott érték;
  24. A rákról szóló álláspontunkban szorgalmazzuk az egészségügyi technológiaértékelésre (HTA) vonatkozó javaslat végrehajtását. Ez volt a Juncker-Bizottság egyetlen egészséggel kapcsolatos javaslata, és nagyon rossz jelzés lenne, ha Európa a Covid19-válság után nem lenne képes erről megállapodni. Nagy szükség van a bürokrácia csökkentésére és a betegek jobb segítésére. A HTA-javaslatnak újfent figyelmet kell kapnia, hogy javítsuk az új terápiák értékelésével kapcsolatos együttműködést, és megszüntessük az adminisztratív eljárások párhuzamosságát;
  25. A mellékhatást-figyelő (farmakovigilanciai) rendszer megerősítésére irányuló összes erőfeszítés ellenére még mindig javításokra van szükség a betegek biztonságát, különösen a betegtájékoztató olvashatóságát illetően, amelynek világosabbnak, olvashatónak és a betegek által érthetőnek kell lennie. Az EPP képviselőcsoport támogatja, hogy a betegtájékoztató legyen betegbarátabb, és tartalmazzon egy, a gyógyszerre vonatkozó tényeket összegző keretes részt, amely leírja a legfontosabb információkat és a gyógyszer mellékhatásait. Ezt a gyógyszerre vonatkozó tényeket összegző keretes részt grafikusan ki kell emelni, és egyszerűen kell megírni;
  26. A betegcsoportok alapvetőek a betegek érdekeinek képviseletéhez annak biztosítása érdekében, hogy a betegek kívánságait és igényeit európai szinten is meghallják a jogalkotási folyamatok és egyéb konzultációk keretében. A pénzügyi függetlenségük megőrzése alapvető ahhoz, hogy a betegcsoportok elvégezhessék fontos munkájukat, és az ipar közvetlen támogatása nélkül képviselhessék saját érdekeiket. Biztosítani akarjuk, hogy a jogalkotási folyamatban részt vevő betegcsoportok valóban betegeik érdekeit képviseljék, és ne függjenek vállalatok pénzügyi támogatásától;
  27. Egészség és adózás: az EPP képviselőcsoport határozottan támogatja azt az elképzelést, hogy hozzá kell járulni az egészséges életmódhoz hozzájáruló európai mezőgazdasági termékek előállításához és fogyasztásához, többek között például arra ösztönözve a tagállamokat, hogy a gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozóan alkalmazzanak célzottabb héakulcsokat;
  28. Egészség, tájékoztatás, átláthatóság és dezinformáció: Az oltás kulcsfontosságú a jó közegészség biztosításához. A nagyszabású védőoltások bevezetése Európában jelentősen hozzájárult számos fertőző betegség felszámolásához vagy visszaszorításához, ám az oltások saját sikerük áldozatává váltak. Mi azonban aggódunk a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság növekedése miatt, és figyelmeztetünk ennek egészségügyi következményeire. Az oltások lakosság egészségében betöltött szerepével kapcsolatos félretájékoztatás elleni küzdelemben nagy szerep hárul a tagállami és uniós szintű felvilágosítási és tudatosságnövelő programokra. Az EPP képviselőcsoport ezért uniós szintű felvilágosító programokat és nyilvános kommunikációs kampányokat kér, amelyeket „az EU az egészségügyért” programból finanszíroznak, és amelyek kidomborítják az oltások pozitív hatásait. Az Európai Bizottságnak tovább kell erősítenie a tagállami politikák és programok összehangolását. Az Európai Uniónak szélesebb körben és szakszerűbben kell kommunikálnia fellépéseiről és terveiről azért, hogy általánosan ismertté váljanak eredményei, a témában tett erőfeszítései;
  29. Egészség és nemzetközi együttműködés: A fenntartható fejlődési célok egyik alapvető célkitűzése az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása mindenki számára, minden életkorban. Napjainkban ez a világjárvány minden eddiginél jobban felhívta a világ figyelmét arra, hogy az egyes országok egyedül nem tudnak leküzdeni egy globális veszélyhelyzetet, és hogy magas szintű összehangolásra, következetességre és szolidaritásra van szükség a nemzetközi, globális egészségügyi szervezetekkel a megelőzés, a válaszadás és a kilábalás időszakában. Ezért mi az EPP képviselőcsoportnál egy erősebb, hangsúlyosabb és hosszú távú szemléleten alapuló együttműködést szorgalmazunk a WHO-val és a fenntartható fejlődés megvalósításán munkálkodó valamennyi nemzetközi ügynökséggel, az egészségbiztonságot első helyre állítva. A világjárvány megmutatta a szomszédos és a fejlődő országok irányába történő szolidaritás fontosságát, segítve őket egészségügyi rendszereik megerősítésében. Az EU-nak biztosítania kell, hogy a támogatott szervezetek a humanitárius elvekkel összhangban végezzék tevékenységeiket, és a finanszírozást ne használják fel olyan elképzelések és gyakorlatok előmozdítására, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközileg elismert emberi jogokkal és méltósággal, és amelyek ellentmondanak a helyi közösségek identitásának, vallási meggyőződéseinek, kulturális hagyományainak, értékeinek és életének. Az EPP képviselőcsoport javaslatot tesz egy évente megrendezésre kerülő európai „járványügyi tudományos csúcstalálkozóra”, annak érdekében, hogy közös platformot hozzon létre a gyógyszeripar, a döntéshozók és más érintett érdekelt felek számára;
  30. A gyógyszerek, oltóanyagok, egyéni védőeszközök, orvostechnikai eszközök és szükséges összetevőik rendelkezésre állásának és akadálytalan áramlásának az EU-n belül és világszerte történő biztosítása érdekében kereskedelmi intézkedéseket kell mérlegelni. Az EU-nak a gyógyszerhatóanyagok, a gyógyászati eszközök és a nyersanyagok behozatalának diverzifikálása révén biztosítania kell ellátási láncainak stratégiai autonómiáját és nagyobb mértékű ellenállóképességét. Az EU-nak meg kell erősítenie a közvetlen külföldi tőkebefektetések átvilágítását, hogy védje az egészségügyi ágazat stratégiai ipari létesítményeit a külföldi felvásárlással szemben. Ennek ellenére fontos, hogy védjük az EU egyértelmű hagyományos elkötelezettségét a szabadkereskedelem mellett, és ne folyamodjunk protekcionizmushoz és a gyógyszergyártás EU-ba való kényszerű hazatelepítéséhez. Ez az ösztönzésen alapuló megközelítéssel összehasonlítva nem lenne költséghatékony vagy fenntartható az uniós egészségügyi rendszerek számára. Mindazonáltal az uniós polgárok megbízható ellátásának biztosítása céljából őszinte párbeszédet kell kezdeményezni azokkal az EU-n kívüli országokkal, amelyek jelentős, uniós tulajdonban lévő gyógyszer- és gyógyszerhatóanyag-gyártó létesítményeknek adnak otthont.

Más kapcsolódó tartalmak