Állásfoglalás: Modern szociális Európa

Ez a tartalom szintén elérhető

Az általunk vallott értékek, elvek és elképzelések

Nézeteink a társadalomról és a gazdaságról a keresztény értékeken és azon szilárd meggyőződésen alapulnak, hogy az ember szabad, és a szociális piacgazdaság középpontjában kell állítani. Alapértékeink a felelősség, a tisztelet, a szolidaritás és az igazságosság, amelyeket az Európai Közösségek alapító atyái – Robert Schuman, Alcide de Gasperi, Jean Monnet és Konrad Adenauer – is vallottak, akik politikai családunkhoz tartoztak.

Hiszünk az európai szociális modellben, amely a szociális piacgazdaság alapja. Javítani és védeni akarjuk a szociális jólétet és a versenyképességet, melynek állandóan alkalmazkodnia kell a gyorsan változó világhoz. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikke meghatározza azt a keretet, amelyen belül a versenyképesség hozzájárul a társadalmi igazságossághoz, és amelyen belül a társadalmi igazságosság ösztönzi a versenyképességet. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkében foglaltakkal összhangban úgy véljük, hogy az Európai Uniónak politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során mindig figyelembe kell vennie a szociális követelményeket.

A szociálpolitika elsődleges célja, hogy felkínálja a polgárok számára az ahhoz szükséges eszközöket, hogy önállóvá váljanak és önállóságukat megőrizzék. A szociálpolitikára hosszú távon megtérülő beruházásként kell tekinteni, amelynek eredményeként a polgárok önfenntartóvá és önállóvá válnak, és amelynek célja az állami segélyektől való tartós függéshez kapcsolódó költségek megelőzése.

Úgy véljük, meg kell szüntetni a szélsőségességet és a populizmust az EU-n belül és a válság sújtotta régiókban is, és tényleges lehetőségeket kell biztosítani az emberek számára saját hazájukban. Az egységes piac az Unió egyik legfontosabb sarokköve, és megfelelő működése az európai gazdasági fellendülés alapja. A munkaerő mobilitása rendkívül fontos ebben az összefüggésben, hiszen ez az európai versenyképesség forrása.

A többi területhez (a környezetvédelmi jogtól az egységes piacig és a Stabilitási és Növekedési Paktumig) hasonlóan e téren is ragaszkodunk ahhoz, hogy minden érintett érdekelt fél teljes körűen és következetesen alkalmazza és hajtsa végre a nemzeti és uniós szabályokat. A jogszabályok tiszteletben tartása a jól működő és tisztességes egységes piac előfeltétele.

Meggyőződésünk, hogy szociális piacgazdaságunk szorosan összefügg a hatékony szociális párbeszéddel. E tekintetben támogatjuk az Európai Bizottság és elnöke azon feltett szándékát, hogy újraindítsa az európai szociális párbeszédet. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. és 152. cikkében  foglaltakkal összhangban a szociális párbeszédet figyelembe kell venni a politikák uniós szinten történő meghatározásakor és végrehajtásakor. A szociális partnerek érdemi szociális párbeszédben való részvétele kulcsfontosságú a versenyképesség és a méltányosság közötti egyensúly megteremtéséhez, mely révén létrejönnek a munkavállalók és a munkáltatók szükségleteit tükröző, kiegyensúlyozott modern uniós szociálpolitikák. Az EPP Képviselőcsoport ösztönzi a részvételi demokrácia erősítése érdekében az online eszközöket alkalmazó szociális párbeszédet.

1. A foglalkoztatás fellendítése

A foglalkoztatás, a képzett munkaerő és a vállalkozói készség elsődleges fontosságú számunkra. Felszólítjuk a tagállamokat, hogy a rendelkezésre álló uniós és nemzeti politikák és pénzügyi keretek nyújtotta lehetőségeket a lehető legjobban használják ki jól működő gazdaságok és munkaerőpiacok fejlesztésére, valamint az emberi erőforrásba és a munkahelyteremtésbe való beruházás támogatására.

1.1 Uniós források

Az Európai Szociális Alap és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amelyek 86 milliárd euró összegű költségvetéssel rendelkeznek, az Európai Unió fő eszközei az integráció és a munkavállalók újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésének elősegítésére. Sürgetjük olyan célirányos és egyszerűsített intézkedések bevezetését, amelyek segítik a tagállamokat abban, hogy jobban kihasználhassák az európai polgárok foglalkoztathatóságának növeléséhez nélkülözhetetlen eszközökön, az Európai Szociális Alapon, az Európai Regionális Fejlesztési Alapon, az Európai Kohéziós Alapon, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapon és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésen keresztül rendelkezésre álló forrásokat.

1.2 Oktatás, képzés és a készségek iránti kereslet és kínálat összehangolása

Elsődleges fontosságúnak tekintjük azokat a beruházásokat, amelyek az oktatás fellendítését szolgálják, így a duális képzést, a nyelvtanulást (a szomszédos országokban beszélt nyelvek tanulását is ideértve), a szakképzést, a tanulószerződéses gyakorlati képzést, a készségek, a foglalkoztathatóság és a vállalkozói készségek fejlesztését Európában olyan programokon és platformokon keresztül, mint az Erasmus+ és az EURES, amelyek lehetőséget kínálnak az európai polgárok milliói számára, hogy hasznos tapasztalatokat szerezzenek. Javasoljuk egy európai ún. „block-release” (a munkahelyi foglalkoztatást és az elméleti képzést egyidejűleg ötvöző) képzési rendszer létrehozását is az e téren a tagállamokban bevált legjobb gyakorlatok alapján; ezzel nőne az EU munkaerejének mobilitása, többek között a határokon átnyúló mobilitás is, amely bizonyítottan hozzájárul a növekedéshez, mivel kielégíti a munkaerő iránti tagállami igényeket.

Úgy véljük, hogy jobb koordinációra van szükség az oktatási és képzési tantervek és a változó munkaerőpiaci szükségletek között. Felszólítjuk az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a képzéseket és az oktatást az információs és kommunikációs technológiák, illetve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén annak érdekében, hogy mind a jelenlegi, mind a jövőbeli munkavállalók rendelkezzenek a szükséges digitális készségekkel. Ösztönözni kell a duális képzési programokat, valamint az oktatási és gyakornoki lehetőségek összekapcsolását is. Támogatjuk az olyan programokat – például a nyitott online tanfolyamokat –, amelyek hozzásegítik a munkanélküli fiatalokat a digitális készségek elsajátításához, valamint ugyanezt ösztönözzük az 50 év feletti generáció, ill. a tevékeny idős emberek esetében. A jelenlegi oktatási módszereket ki kell egészíteni gyakorlati képzésekkel, például a programozás tanításával az iskolákban, valamint a szükséges technológiai alapokkal az iskolákban és az egyetemeken. Úgy gondoljuk, hogy az európai országokban fejleszteni kell, meg kell tartani és oda kell vonzani a magasan képzett, tehetséges és produktív munkaerőt, és kedvező feltételeket kell kialakítani az agyelszívás megakadályozása érdekében.

Emellett intézkedéseket kell hozni egyrészt annak érdekében, hogy Európa-szerte könnyebben elismerjék a képesítéseket és okleveleket, többek között az ingyenes online szabadegyetemek diplomáit és online tanúsítványait, és könnyebben hitelesítsék a nem formális tanulást, másrészt annak érdekében, hogy a szakemberek Európában mindenütt átadhassák tudásukat és szakértelmüket. Arra bíztatjuk továbbá a Bizottságot, hogy hangolja össze az ESCO-t, a munkaerőpiaci foglalkoztatás minősítési eszközét a többi európai minősítési eszközzel, ideértve az EKKR-t, az Europasst, az ECVET-et és az EURES-t, amelyeket az oktatásban, a szakképzésben és a korábbi tanulmányokkal kapcsolatban alkalmaznak.

1.3 Befogadó munkaerőpiac

További intézkedésekre van szükség az 50 évesnél idősebbek generációjának munkaerőpiaci, üzleti életbe történő, oktatási vagy szakképzési integrációja érdekében azzal a céllal, hogy a munkavállalók e csoportja és családtagjaik esetében elkerülhető legyen a tartós munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés kockázata. Küzdünk továbbá az életkoron alapuló hátrányos munkaerőpiaci megkülönböztetés ellen, és támogatjuk az életkor igényeihez igazított munkahelyi környezet kialakítását.

Támogatjuk a tartós munkanélküliség kezelését célzó intézkedéseket, ez ugyanis a társadalmi kirekesztés elsődleges oka. Következésképpen támogatjuk a tartós munkanélküliségről szóló új tanácsi ajánlást. Integrációs kezdeményezést szorgalmazunk annak érdekében, hogy a 12 hónapnál hosszabb ideje munkanélküli álláskeresők mindegyike egyéni értékelést kapjon és munkaerőpiaci integrációs megállapodást kössön, amely lehetővé teszi a munkaerőpiacra való újbóli visszailleszkedését a munkanélküliként töltött időszak 18. hónapja előtt.

Fontos feladat a legális menekültek és migránsok integrációja, amely a jól működő, modern szociális Európa számára elengedhetetlen.  A szakoktatást és -képzést, valamint a szakmai gyakorlatokat az egyénekben rejlő lehetőségek feltárására és – a kétirányú folyamat részeként – integrációjuk erősítésére kívánjuk felhasználni.

1.4 Digitális munkahelyek

A gazdaság és a munkaerőpiac a digitalizáció, valamint az innovatív, termelékenyebb, személyre szabott és hatékony technológiák és szolgáltatások következtében folyamatosan változik. Sok lehetőséget látunk a foglalkoztatásra a digitális piacon, és felszólítjuk valamennyi érintett felet, hogy mozdítsák elő az új digitális munkahelyek létrehozását Európában. A magánszektorral együttműködve létrehozott, digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíció bizakodásra ad okot. Támogatjuk az olyan stratégiákat is, melyek célja a digitális szakadék csökkentése és az új információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés előmozdítása, különösen a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek esetében.

1.5 Vállalkozói tevékenység

Jobb vállalkozói kultúrát kell kialakítanunk többek között a feldolgozóiparban, a családi vállalkozások, a kkv-k és a mikrovállalkozások esetében, támogatva a vállalkozó kedvet és a kapcsolódó ismereteket, készségeket és kompetenciákat. Ezért támogatjuk az olyan kezdeményezéseket, mint a „Juncker-terv”, a mikrofinanszírozás és egyéb uniós mechanizmusok, valamint a független szakembereknek nyújtott támogatások. Úgy véljük, hogy a vállalatok és a vállalkozások – függetlenül attól, hogy kicsik vagy nagyok – a növekedés és a munkahelyteremtés elsődleges motorjai, ezért versenyen alapuló, akadálymentes környezetet és a finanszírozáshoz való hozzáférést kell biztosítani a számukra létrehozásuk megkönnyítése és munkahelyteremtő potenciáljuk előmozdítása érdekében. Támogatjuk az adóterhek áthelyezését a munkáról egy szélesebb bázisú adórendszerre, differenciált szinteken. Több figyelmet kellene fordítani a közvetlen adókról a közvetett adókra történő áttérésre. Határozottan támogatjuk a kkv-kat, a vállalkozókat, a mikrovállalkozásokat és az induló vállalkozásokat előnyben részesítő adózási modellek és egyszerűsített adóügyi megfelelési eljárások kidolgozását.

2. A társadalmi kohézió és az európai polgárokat szolgáló szociális beruházás erősítése

A felfelé irányuló szociális konvergencia előfeltétele a fenntartható, korszerű szociális Európa létrejöttének, amely ellenáll a modern kor gazdasági és társadalmi kihívásainak. Mindez elengedhetetlen az Európában élő családok számára kedvező feltételek megteremtéséhez, a munkahelyteremtéshez, a munkakörülmények és az életszínvonal javításához, a megfelelő szociális védelemhez, valamint a rendkívül versenyképes szociális piacgazdaságon belüli társadalmi haladáshoz. Úgy véljük, hogy a fenntartható gazdasági növekedéshez szükséges a felfelé irányuló szociális konvergencia, amelyhez pedig nélkülözhetetlen a hatékony és tisztességes jogi és szakpolitikai keret és a felelős költségvetési politika megvalósítása minden európai régióban az Európa 2020 stratégia céljainak teljesítése érdekében.

2.1 Jövedelmek és bérek Európában

Hisszük, hogy Európában minden polgárnak és családtagjainak jogosultaknak kell lenniük olyan jövedelemre vagy támogatásra, amely lehetővé teszi számukra megélhetési költségeik fedezését. Az uniós polgárok igényeinek felmérése az első lépés a társadalmi igazságosság és a fenntartható demográfia irányában. A tanulásra ösztönző vagy a munkaerőpiacra való belépést elősegítő, szociális támogató mechanizmusokkal kell biztosítani, hogy ne állandósuljon a szociális rászorultság.

Az európai munkavállalóknak olyan bérekre kell jogosultnak lenniük, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy megfelelő életet élhessenek. Aggasztó, hogy jelenleg az európai munkavállalók 8,9%-át szegénység fenyegeti. Sürgetjük hatékony korrekciós intézkedések kidolgozását és alkalmazását. Ezeket az intézkedéseket tagállami szinten kell kidolgozni, figyelembe véve az ottani szokásokat, hagyományokat és költségvetési lehetőségeket, továbbá az adott tagállam társadalmi-gazdasági helyzetét, valamint a szociális partnerek, a kedvezményezettek és az egyéb érdekelt felek véleményét. Úgy véljük, hogy a dinamikus munkaerőpiac kulcsfontosságú a mindenki számára biztosítandó magasabb bérek és szociális védelem tekintetében.

2.2 Küzdelem a szegénység ellen

Az EPP Képviselőcsoport nem akar peremre szorítani egyetlen társadalmi réteget sem. A 2014–2020-as időszakra több mint 3,8 milliárd euró lett elkülönítve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap számára. Ezért felszólítjuk az összes érintett felet, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leghatékonyabb módon használják fel a szegénység kockázatának csökkentése érdekében. Első lépésként olyan intézkedésekre szólítunk fel, amelyek elsősegélyt nyújtanak a szegények számára, majd ezt követően egyénekre szabott kísérő intézkedések kidolgozására van szükség, amelyekkel a munkaerőpiaci integráció révén eljutnak az önálló és méltó élethez. Úgy véljük továbbá, hogy e területen nagyobb súlyt kell fektetni az egyházak által szervezett tevékenységekre, lehetővé téve számukra a hatékony és fontos részvételt.

Nem feledkezhetünk meg az idős emberekről sem, különös tekintettel a nőkre. Az idősebb nők esetében különösen fennáll a szegénység kockázata, elsősorban a nyugdíjak terén a nemek között fennálló kirívó egyenlőtlenség következtében. Ezért arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy vezessenek be konkrét intézkedéseket, például a gondozással töltött időszakok jóváírását, minimálnyugdíjakat és a hátramaradt hozzátartozói ellátásokat, s hogy alkalmazzák a legjobb gyakorlatok cseréjét ezen a területen.

Kérjük az Európai Bizottságot és a tagállamokat a meglévő eszközök kiigazítására, hogy az aktív kereső nélküli háztartásokra gyakorolt hatásuk célzottabban érvényesüljön, és javítsák társadalmi integrációjukat és foglalkoztatási lehetőségeiket. Ezek az eszközök, valamint a tagállami szinten meglévő bevált gyakorlatok egyúttal fontos eszközként szolgálhatnak az európai gyermekszegénység csökkentéséhez.

Hiszünk abban, hogy a szociális és „szolidaritáson” alapuló gazdaság innovatív és költséghatékony módon képes számos társadalmi probléma kezelésére. Ezért azt javasoljuk, hogy az Európai Bizottság adjon új lendületet a szociális beruházásoknak.

2.3 A munka és a családi élet közötti egyensúly

Úgy véljük, hogy a munka és a családi élet jobb összeegyeztetéséhez közeli gyermekgondozási infrastruktúrára van szükség valamennyi uniós tagállamban. Kérjük továbbá a gondozási szolgáltatások elérhetőségének javítását azon szülők, családok és egyének számára, akiknek e szolgáltatásokra szükségük van. Támogatjuk azokat a munkáltatókat, amelyek olyan megoldásokkal igyekeznek igazolni a fenti kérdések iránti érzékenységüket, amelyek a szervezet javát is szolgálják, de mindenekelőtt lehetővé teszik alkalmazottaik számára a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly kialakítását. Elismerjük a szülők alapvető szerepét a társadalomban, továbbá üdvözöljük és támogatjuk azt a bizottsági kezdeményezést, amely elősegíti a nők munkaerőpiaci részvételének fokozását a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly előtt álló akadályok kezelésével az egyének/családok és a vállalkozások érdekében.

Elismerjük a gyermekek és más arra rászoruló családtagok gondozásának fontosságát. Támogatunk minden olyan tagállami szintű intézkedést, amely elismeri a gondozók fizetés nélküli munkájának értékét, és úgy véljük, hogy ezt a munkát a nyugdíjrendszerekben kell elismerni, ezáltal csökkentve a nők és a férfiak nyugdíja közötti különbséget.

Az élethosszig tartó egészséges időskornak alapvető koncepciónak kell lennie a gyermekkortól kezdve alkalmazandó politika kialakításában annak érdekében, hogy javuljon az időskori életminőség. Ennek magában kell foglalnia a munkával töltött élet teljes tartama alatt érvényes magas szintű munkahelyi egészségügyi és biztonsági normákat.

3. Stabil jogszabályi és szakpolitikai keret

Tiszteletben tartjuk a Szerződéseket, amelyek a szubszidiaritás elvének megfelelően felhatalmazzák az EU-t (az EUMSZ 151–161. cikke), hogy támogassa és kiegészítse a tagállamok tevékenységeit az alábbi területeken: a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme, a munkakörülmények, a társadalombiztosítás és a szociális védelem, a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció, a hátrányos helyzetűek befogadása és az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációja.

Úgy véljük, hogy az európai munkaügyi és szociális jognak egész Európára érvényes minimális szociális normákat kell megállapítania, biztosítva ezáltal az uniós polgárok és vállalkozások számára az egyenlő versenyfeltételeket, és erősítve az európai társadalmi és regionális kohéziót a legtávolabbi régiókban is. Azonban tudatában vagyunk annak, hogy minden uniós jogszabálynak garantálnia kell a különböző tagállamok és ágazatok igényei, valamint a munkavállalók és a polgárok jogai közötti egyensúlyt. Minden új uniós szintű szabály bevezetését meg kell indokolni, e szabályoknak arányosaknak kell lenniük, és tényeken alapuló alapos értékelésen, valamint a nemzeti szokások és hagyományok tiszteletben tartásán kell alapulniuk.

Támogatjuk az olyan munkaerőpiaci reformokat, amelyek ösztönzik az álláskeresők munkaerőpiaci integrációját, a munkáltatók számára javítják a belső és külső rugalmasságot, a munkavállalók számára pedig biztonságos és fenntartható szociális védelmet nyújtanak. E reformoknak egyensúlyt kell teremteniük a munkavállalók védelmét szolgáló ambiciózus normák és az emberek munkaerőpiacra való visszatérését elősegítő lehetőségek szélesítése között.

Európának üres ígéretek helyett valódi teljesítményre van szüksége. Az EPP Képviselőcsoport olyan intelligens szabályozási programot szorgalmaz, amely elősegíti az uniós szociális jogszabályok megfelelő végrehajtását és alkalmazását, és biztosítja, hogy a finanszírozás eljusson a megfelelő címzettekhez. Hangsúlyozzuk, hogy a szociális párbeszéd az intelligens szabályozási folyamat során végig a szociális piacgazdaság alapvetően fontos része marad, összhangban az EUMSZ  9. és 152.  cikkeiben foglaltakkal.

E menetrendnek átfogónak kell lennie, és közvetlenül kapcsolódnia kell az európai szemeszter folyamatához. Meg kell szilárdítania a tagállamok társadalmi és gazdasági dimenzióira vonatkozó stratégiák közös elemzését és meghatározását, hangsúlyozva e szempontok összeegyeztetésének szükségességét.

Elismerjük, hogy a foglalkoztatási mutatók makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásba való bevonása eredményeként jobban tükröződnek a foglalkoztatási és szociális fejlemények az európai szemeszter folyamatában. Támogatjuk, hogy a többi kiemelt mutatóéval azonos státuszt kapjanak, lehetővé téve, hogy részletes elemzések alapjául szolgáljanak annak érdekében, hogy szükség esetén a megfelelő strukturális reformok révén javuljanak a foglalkoztatási és szociálpolitikák eredményei.

3.1 A munkavállalók szociális védelme

Az EPP Képviselőcsoport támogatja a jogokon és kötelezettségeken alapuló, felelősségteljes és hatékony szociális védelmi politikákat. A tagállamoknak a nyugdíjak vonatkozásában is gondoskodniuk kell a munkavállalók szociális védelméről a méltó életszínvonal fenntartását és az időskori szegénységgel szembeni védelmet lehetővé tévő állami nyugdíjak biztosítása és a munkaszerződésekhez további fedezetként kapcsolódó kiegészítő nyugdíjkonstrukciók előmozdítása révén. A szubszidiaritás elvével összhangban továbbra is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik nyugdíjrendszereik megszervezése, továbbá az ő felelősségük az a döntés, hogy az egyes tagállamokban a nyugdíjrendszer egyes „pillérei” milyen szerephez jutnak. Azonban szükség van az európai nyugdíjkövetési rendszer létrehozására.

Tekintettel arra, hogy a várható élettartam valamennyi uniós tagállamban nő, és a növekedés üteme 10 évente átlagosan 2,5 év, valamint figyelembe véve az európai demográfiai változásokat, felszólítjuk a tagállamokat, hogy sürgősen hajtsák végre a szükséges strukturális változtatásokat, beleértve a nyugdíjrendszerek reformját is, annak érdekében, hogy mindenki számára biztosítsák a fenntartható szociális biztonságot, valamint a nemzedékek közötti szolidaritást.

Kiállunk amellett, hogy a szerződések szabványos formáját továbbra és a hosszú távú szerződések képezzék, amelyeket megfelelő intézkedésekkel ösztönözni lehet. Ugyanakkor szükség van a részmunkaidős foglalkoztatásra, az ideiglenes munkára, az idénymunkára és az egyéb szerződési formákra is, amelyek különféle szerződéses megállapodásokat tesznek lehetővé a vállalkozások és a munkavállalók számára. Mindennek ellenére olyan intézkedések meghozatalát kérjük, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalónak ajánlott bármilyen típusú szerződés megfeleljen vállalásainak és feladatainak, és ne csalás vagy spekuláció eszköze legyen. Úgy véljük, hogy a sokszínűség, a rugalmasság és a biztonság mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára fontos.

Támogatjuk a be nem jelentett munka valamennyi formája, valamint a bizonytalan foglalkoztatási formák elleni küzdelmet célzó intézkedéseket. A bizonytalan foglalkoztatás véleményünk szerint olyan foglalkoztatás, amely különösen a munkahelyi egészségvédelem és biztonság tekintetében nem tartja tiszteletben az európai és a nemzeti előírásokat, és/vagy nem biztosít megfelelő forrásokat a méltó élethez vagy a megfelelő szociális védelemhez.

Egyszerűbb és hatékonyabb szabályokat szorgalmazunk a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozóan, valamint a kkv-k és a mikrovállalkozások azon képességének erősítése érdekében, hogy az európai és a nemzeti jogszabályokban foglaltaknak megfelelően hatékony és eredményes kockázatmegelőzési intézkedéseket vezessenek be a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása mellett. Ragaszkodunk ahhoz, hogy az új generációs munkát végző munkavállalóknak az új körülményekhez – mint például a stressz, a kiégés, illetve az izom- és csontrendszeri betegségek – igazított megfelelő egészségügyi és biztonsági védelmet kapjanak. Ezenkívül ki kívánjuk használni a munkakörök digitalizációja által kínált lehetőséget a munka és a magánélet jobb összeegyeztetését szolgáló, biztonságos, rugalmas munkaidőt biztosító intézkedések meghozatalára.

3.2 Esélyegyenlőség

Szilárd elkötelezettséget vállalunk az európai munkaerőpiac befogadóképességének javítása mellett, ezért támogatjuk a foglalkoztatásra vonatkozó európai megkülönböztetésellenes jogszabályok joghézagainak felszámolását elősegítő intézkedéseket, különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyekre. Támogatjuk továbbá a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelv késedelem nélküli végrehajtását.

Az EPP Képviselőcsoport határozottan kiáll a nők és férfiak között a bérek és a nyugdíjak, valamint az alkalmazottak előmenetele tekintetében minden tagállamban megvalósítandó teljes egyenlőség mellett. Célzott intézkedéseket sürgetünk a nők foglalkoztatási arányának növelése és a nemek közötti, jelenleg még mindig 11,5%-os foglalkoztatási különbség felszámolása, valamint a nők munkaerőpiaci képességeiben és készségeiben rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében.

3.3 A munkavállalók mobilitása

A mobilitás az egységes piac versenyképességének egyik forrása. Nem adhatjuk fel a szabad mozgás alapvető uniós elvét. Ezért kiállunk a munkavállalók szabad mozgása és mobilitása mellett, amelyhez a szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó világos uniós szabályok adnak keretet. Ugyanakkor nem tűrhetjük el a visszaéléseket, a csalásokat és a hatályos uniós jogszabályok végrehajtásának elmulasztását.

Felszólítjuk a tagállamokat, hogy biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket az Európai Unióban. E tekintetben egy cselekvési terv elkészítését sürgetjük a jelenlegi szabályok hiányosságainak megszüntetése, a jogellenes szociális gyakorlatok keretén belül a szociális dömping elleni küzdelem és a hatékony ellenőrzés érvényre juttatása érdekében. Felszólítjuk a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy egyablakos rendszert, valamint egy egységes nemzeti honlapot, amelyek révén tájékoztatják, tanácsokkal látják el és segítik a határmenti ingázókat arra vonatkozóan, hogy milyen adóügyi és szociális biztonsági következményekkel jár, ha egy másik tagállamban vállalnak munkát.

A visszaéléseket és a csalásokat csak akkor lehet kezelni, ha az uniós és a nemzeti jogalkotó hatékony, végrehajtható, a célnak megfelelő és kölcsönös együttműködésen alapuló jogi keretet biztosít, míg a tagállamoknak javítaniuk kell az ellenőrzéseket és biztosítaniuk kell, hogy azok arányosak, indokoltak és megkülönböztetésmentesek legyenek. A csalás elleni legitim és törvényes küzdelmet azonban nem szabad ürügyként felhasználni a Szerződések rendelkezéseinek megkérdőjelezésére, köztük a személyek és szolgáltatások szabad mozgásával kapcsolatos elv kétségbe vonására, amelynek értelmében egy másik uniós tagállam állampolgárait a fogadó tagállam állampolgáraival azonos bánásmódban kell részesíteni.

Üdvözöljük a Bizottság arra irányuló terveit, hogy feltárja és orvosolja a szociális biztonsági minimumjogosultságok európai koordinációjának hiányosságait a 883/2004 rendelet és a 987/2009 végrehajtási rendelet kiigazítása révén. El kell kerülni, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jogszabályt a tisztességtelen versenyt szolgáló eszközként használják.

Tisztában vagyunk azzal, hogy továbbra is nehézségeket okoz a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv (PWD) végrehajtása. Ezzel összefüggésben felszólítjuk a tagállamokat, hogy a visszaélések megelőzése érdekében kellő időben hajtsák végre a munkavállalók kiküldetéséről szóló végrehajtási irányelvet, és azt követően elemezzék a végrehajtás hatását. A Bizottság bejelentette a munkavállalói mobilitásra vonatkozó, a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv célzott felülvizsgálatát is tartalmazó csomag közzétételét. Ragaszkodunk ahhoz, hogy ha elkezdődik ez a folyamat, csak a szükséges megoldatlan elemekkel foglalkozzanak annak érdekében, hogy a munkavállalók számára igazságos bánásmódot, a vállalkozások számára pedig egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak. A felülvizsgált irányelvnek továbbra is elő kell segítenie a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A javasolt intézkedéseknek egyértelműeknek, arányosaknak, megkülönböztetéstől menteseknek és indokoltaknak kell lenniük, továbbá tiszteletben kell tartaniuk a tagállamok eltérő bérmegállapítási mechanizmusait. A visszaélések leküzdését és megelőzését célzó szigorúbb ellenőrzések érdekében szorgalmazzuk a felelős ellenőrző szolgálatok közötti hatékonyabb, határokon átnyúló együttműködést, valamint az információk és adatok elektronikus cseréjét.

  • pozíciós papír

Amit képviselünk

No result

Más kapcsolódó tartalmak

No result